Külföld

Németország: az első évben a menekültek 8 százaléka tud elhelyezkedni

24.hu
24.hu

hírgyáros. 2015. 09. 30. 19:19

Németországban a szövetségi munkaügyi ügynökség (BA) óv a túlzott várakozásoktól a menekültek munkavállalásával kapcsolatban, a szervezet szerint a munkaerőpiaci integrációjuk lassú folyamat, és csak 8 százalékuk tud elhelyezkedni a menekültstátus megszerzése utáni első évben.

Raimund Becker, a BA igazgatósági tagja szerdán a szeptemberi munkaerőpiaci folyamatokat ismertető nürnbergi sajtótájékoztatón az európai menekültválságról szólva hangsúlyozta: a Németországba érkező menedékkérők 80 százaléka nem rendelkezik a német előírásoknak mindenben megfelelő képzettséggel, vagyis azonnal honosítható végzettséggel. A szervezetnek sok feladata lesz a menekültekkel, és ezért 2000 új munkatársat kell felvenni az ügynökséghez jövőre, amikor az idén érkező menedékkérők közül menekültstátusba kerülő emberek megjelennek a munkaerőpiacon.

Az ödödik évre 50 százalék

A BA eddigi tapasztalatai szerint a menekültek csupán 8 százaléka jut munkához a státus megszerzése utáni első évben, és a többiek mind munkanélküli ellátásra szorulnak. A foglalkoztatottsági arány aztán fokozatosan emelkedik, és az ötödik évben eléri az 50 százalékot. A nem menekültstátusban lévő külföldi állampolgárságú munkavállalókra – a klasszikus gazdasági bevándorlókra – jellemző szintet 15 év alatt éri el a menekültek foglalkoztatottsága. “A menekültek nem a holnap, hanem inkább a holnapután munkavállalói” – jegyezte meg Raimund Becker.

A német munkaerőpiac kiváló állapotban van, a regisztrált munkanélküliek száma szeptemberben 2,708 millió volt, ami augusztushoz képest 88 ezres, az egy évvel korábbihoz képest pedig 100 ezres csökkenés, és 1991 januárja óta, azaz csaknem 25 éve a leglalcsonyabb érték.

Ugyanakkor a migrációs hullám hatása már most kimutatható a munkaügyi statisztikában. A hullám már tavaly fölerősödött – 2014-ben 202 ezer menedékjogi kérelmet adtak be Németországban, 1992 óta a legtöbbet -, ezért már most is sok menekült próbál helytállni a munkaerőpiacon. Az idén éves átlagban várhatóan 100 ezerrel csökken a munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest, de a menekültek körében tapasztalható magas munkanélküliség nélkül ez a csökkenés jóval nagyobb mértékű, 140 ezres lenne – mondta a BA igazgatósági tagja hírportálok beszámolói szerint.

A konzervatív CDU-ban a migrációs válság miatt többen felvetették, hogy a menedékkérők, befogadott státusban lévők és menekültek esetében csökkenteni kellene az óránkénti bruttó 8,5 eurós minimálbért. Ezt javasolja a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet is, rámutatva, hogy ez a munkavállalói csoport nem elég termelékeny ahhoz, hogy foglalkoztatottsága 8,5 eurós minimálbér mellett elérje a nemzetgazdasági átlagot. (Ez a 15-65 éves korosztályban a legutóbbi, 2014-es adat szerint 56,8 százalék.)

Kijátszani egymás ellen a szegényeket?

A javaslatot a CDU gazdasági kérdésekkel foglalkozó szakpolitikusai közül többen elvetik, a CDU/CSU pártszövetséggel kormányzó szociáldemokraták (SPD) pedig testületileg visszautasítják. Azzal érvelnek, hogy nem a minimálbér szintje, hanem a német nyelvtudás a legfontosabb tényező, és súlyos konfliktusokhoz vezethet egy többosztatú minimálbér-rendszer, hiszen a munkáltatók megtehetnék, hogy elbocsátanak német alkalmazottakat, és jóval olcsóbban dolgozó menekülteket alkalmaznak helyettük. Aki ilyesmit javasol, valójában “kijátssza egymás ellen a szegény sorban élő németeket és a szegény sorban élő szír menekülteket” – fogalmazott Sigmar Gabriel alkancellár, gazdasági miniszter, az SPD elnöke. A felvetés bírálói közül többen azt is hozzáteszik, hogy a menekültek “másodlagos munkaerőpiacának” kialakulása tovább erősítheti a menedékkérőket Németországba vonzó “szívóhatást”.

Németországban bizonyos megkötésekkel a menedékkérők és befogadottak is dolgozhatnak, és a szövetségi kormány a törvényhozásnak kedden benyújtott menekültügyi reformcsomagjával tovább lazítaná az előírásokat, de csak azok esetében, akik jó eséllyel pályáznak a menekült státusra, a biztonságos országból származó kérelmezőktől pedig megvonná a munkavállalási jogosultságot. A menedékkérők és befogadottak nemcsak jogosultak a munkavállalásra, hanem kötelességük is elfogadni a befogadóállomásokon, szállásokon felajánlott munkát – amelyért munkaóránként 1,05 eurós fizetés jár -, amennyiben munkaképes korúak, nem iskolakötelesek és nincsenek munkaviszonyban. A munkavégzés elutasítása juttatásmegvonással szankcionálható.

A 24.hu nyomonköveti egy szíriai menekült fiatalember, Aziz sorsának alakulását, aki jelenleg Németországban él, itt is szeretné megvetni a lábát – a munkaerőpiacon is.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.