Hazánkat befogadó országként illusztrálva, egy Budapestre költöző kínai példájával indítja hétfői összeállítását. A cikk egy az észak-kínai Hupej tartományból a közeli jövőben Magyarországra költöző kétgyermekes férfi történetét mutatja be, aki elmondása szerint más országokkal is összehasonlította a lakásárakat és az iskolák nyújtotta lehetőségeket, s végül a “kicsi, de szép” Magyarország mellett döntött. Az írás utal rá, Li Huj-tung egy 72 milliós tartományból készül az alig 10 milliós “kelet-európai országba”. Azt is hozzáteszik, hogy míg Hupej GDP-je 379 milliárd dollár, addig Magyarországé 225 milliárd dollár.
Li azt tervezi, hogy egy évben hat hónapot tölt külföldön, a gyerekeit jó iskolába íratja, jövedelmező vállalkozásba kezd. A cikkíró megállapítja: A sicsiacsuangi férfi számára az elhajtó erők egyike a levegőszennyezés, hiszen az ország hét legszennyezettebb levegőjű városa Hupej ipari központjaiban található.
A China Daily idéz egy az Európai Tanács szakbizottsága elé terjesztett jelentést, amely szerint a kínai migránsok jelenléte Európában egyszerre jelent lehetőséget és kihívást, de rájuk a “gazdasági növekedés tartalékaiként” kell tekinteni. Az Európában található kínai migránsokról több féle szám is van forgalomban, vannak, akik 1 millió körülire, mások (Oroszországot is beleszámítva) 2,8 millióra becsülik őket. Ezekben sem a diákok, sem a hivatalos “dokumentumokkal nem rendelkezők” nincsenek benne.
A Nemzetközi Migrációs Szervezet pekingi irodájának vezetője Par Liljert arról tájékoztatott, hogy az Európai Unió tagországai 13200 kínai bevándorlónak adtak állampolgárságot, amivel a kínaiak az EU-ban a 12. helyen állnak a többi államból érkezettekkel összehasonlítva. Ugyanakkor 2012-ben és 2013-ban Kína adta a legtöbb bevándorlót az Egyesült Királyságban és 2013-ban Németországban is megnőtt a számuk.
Az Egyesült Királyságban, Olaszországban és Spanyolországban él az Európába kivándorolt kínaiak csaknem háromnegyede. Különösen a befektetői vízumoknak köszönhetően pedig az utóbbi években Románia, Magyarország, Bulgária és Portugália is egyre vonzóbb célponttá vált a kínaiak számára.
“Senki nem kel úgy fel Kínában, hogy én Magyarországra, vagy Bulgáriába szeretnék költözni” – nyilatkozta Amy Liu, aki a kelet-európai kínai közösségeket kutatja az amerikai Texas Egyetemen. Hozzáfűzte: “ám ezek az államok stabilitást kínálnak és a család együttes költözésének lehetőségét”.
Ami a turizmust illeti, az EU schengeni övezetében a beutazó turisták listáján a kínaiak 2013-ban már a harmadik helyen voltak. A kínai diákok száma mindeközben folyamatosan nőtt az Egyesült Királyságban, Finnországban, Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában és Svédországban. A kínai befektetések összege szintén emelkedőben van az öreg kontinensen; tavaly például 153 ilyen befektetést jelentettek 18 milliárd dollár értékben. Az öt legnagyobb célország: az Egyesült Királyság, Olaszország, Hollandia, Portugália és Németország volt.
