Ben Hodges altábornagy hangsúlyozta: Moszkva pillanatnyilag nem jelent közvetlen fenyegetést más volt szovjet tagköztársaságokra, mert az ukrajnai akció teljesen leköti.
Az amerikai illetékes szerint ez azonban néhány éven belül megváltozhat, addigra ugyanis beérnek a Vlagyimir Putyin orosz elnök által kezdeményezett fejlesztések, és Oroszország akár három hasonló művelet egyidejű lefolytatására is képessé válhat. “Nem hiszem, hogy mozgósítás nélkül jelenleg képesek lennének egyszerre három nagyobb szabású műveletet indítani. Jelenleg mozgósítás nélkül egy dolgot, egy nagy dolgot tudnak megtenni. Úgy gondolom viszont, hogy ez meg fog változni” – mondta Hodges.
“Négy-öt éven belül teljes mozgósítás nélkül is bizonyosan képesek lesznek egyidejűleg műveleteket folytatni Kelet-Ukrajnában, valamint nyomást gyakorolni Grúziára és a balti országokra” – tette hozzá a tisztségviselő.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter arról beszélt néhány nappal ezelőtt, hogy Moszkva 2020-ig több mint 300 milliárd dollárnak megfelelő rubelt fog költeni a hadsereg korszerűsítési programjára. Tájékoztatása szerint idén hétszáz új páncélozott járművet, 126 harci repülőgépet, 88 helikoptert, valamint két Iszkander típusú légvédelmi rakétarendszert állítanak hadrendbe. Az orosz védelmi költségvetés 2013-ban mindössze kilencede volt az Egyesült Államok katonai kiadásainak.
Többen attól tartanak, hogy Moszkva az orosz ajkú kisebbség védelmére hivatkozva Ukrajna után egy másik szovjet utódállamban is be fog avatkozni.
Az ENSZ összesítése szerint meghaladja már a négyezer-nyolcszázat a délkelet-ukrajnai fegyveres konfliktus halálos áldozatainak a száma, és az utóbbi időben – a tűzszünet ellenére – nőtt a harci cselekmények intenzitása. Kijev és a Nyugat azzal vádolja Moszkvát, hogy fegyverekkel és katonákkal támogatja a szeparatistákat, a Kreml azonban visszautasítja ezeket a vádakat.
