A Krím-félsziget egy több szempontból megosztott hely a Fekete-tenger partján. A két és félmillió lakosú Krím-félsziget mindössze ötven éve, 1954-től tartozik Ukrajnához, ez az egyetlen ukrán régió, ahol többségben vannak az orosz nemzetiségűek, a lakosság hatvan százalékát teszik ki.
A Krími Autonóm Köztársaság területén az ukrán mellett az orosz is hivatalos nyelvnek számít, az ukránok és az oroszok mellett pedig még egy kisebbség fontos szerepet tölt be, ezek pedig a krími tatárok, akiket erős Moszkva-ellenesség jellemez, de ők csak a társadalom tíz százalékát teszik ki.
Erős orosz kötődés
Így nem véletlen, hogy egy kölcsönös függőség alakult ki az Autonóm Köztársaság és Oroszország között, mind nyelvi, mind kulturális, mind gazdasági téren. Az orosz fél nemrég több milliárd dolláros fejlesztési tervet is készített, hogy segítsék a Krím-félszigetet, ezzel is erősítve ottani befolyásukat.
Katonai, geopolitikai szempontból is fontos területről beszélünk, hiszen itt, Szevasztopolban állomásozik az orosz hadiflotta, ez jelent Oroszország számára egy NATO-ellensúlyt.
A kijevi események következménye
A terület 1996-ban kapott autonómiát Ukrajnától, lényegében akkor is hasonló ellentét, a felerősödő orosz szeparatizmus vezetett ide, de akkor ezzel sikerült lecsillapítani a kedélyeket. Míg a legfrissebb hírek szerint most népszavazást írtak ki az autonómia esetleges növeléséről. Kérdés, hogy a referendum ígérete mennyire tudja elsimítani azokat a lappangó ellentéteket, amelyek a félszigeten élők között igen régóta jelen vannak. A krími parlament szóvivője mindenesetre alig leplezte, melyik oldalhoz húz, amikor kijelentette: Krím békéje került veszélybe azáltal, hogy Kijevben az ellenzék fegyveres bandák támogatásával, alkotmányellenesen ragadta magához a hatalmat.
Oroszpárti tüntető a Krím-félszigeten
Kép: Europress Fotóügynökség
Putyin csak erőt demonstrál?
Az orosz-ukrán határon felsorakozott és harckészültségbe helyezett orosz vadászgépek egyelőre nem jelentik azt, hogy az oroszok beavatkoznának, ettől egyébként mind a NATO, mind pedig Amerika óva intett. Putyin lépése most erődemonstrációnak tekinthető, egyfelől az új ukrán kormány, másrészt az Egyesült Államok és Európa felé.
De egyelőre ugyanígy elképzelhetetlen az, hogy a NATO beavatkozzon a Krím-félszigeten, a NATO megmarad a diplomáciai üzenetek megfogalmazásánál, a szervezet főtitkára, Anders Fogh Ramsussen ma aggodalmát fejezte ki az itt zajló események miatt.
Még egy oroszbarát tüntető
Kép: Europress Fotóügynökség
Mi lehet a jövő?
Az ország kettészakadása, esetleg a Krím-félsziget kiválása erősen foglalkoztatja a nemzetközi politikát, bár sokak szerint nem reális forgatókönyv. Érdekes, hogy az itt élő emberek többsége mindig is a leváltott Janukovics elnököt támogatta, de az szintén nem valószínű, hogy Janukovics visszatérne az ukrán politikai életbe.
Az azonban biztos, hogy az új ukrán kormánynak foglalkoznia kell a kérdéssel, a frissen megválasztott kormányfő, Arszenyij Jacenyuk kijelentette, hogy kiállnak a szuverén, egységes Ukrajna és az ország uniós integrációja mellett.
