Rekordnak számító 36 párt jelentette be részvételi szándékát a május 6-i görögországi előre hozott választásokon. A két nagy vetélytárs párton – a jobboldali Új Demokrácián (ND) és a baloldali Pánhellén Szocialista Mozgalmon (PASZOK) – kívül indulni szándékozik a három másik parlamenti párt, a kommunisták (KKE), a radikális baloldal (SYRIZA) és a szélsőjobboldal (LAOSZ) is.
Az új formációk többségét jobb- vagy baloldali pártokból távozó politikusok hozták létre, tiltakozásul az ND-PASZOK-nagykoalíció által alkalmazott, a hitelezők által az országra kényszerített megszorítások politikája ellen. Ilyen az ND volt képviselője, Panosz Kamenosz által nemrég alapított Független Görögök, a volt szocialista fejlesztési miniszter, Luka Kaceli pártja, a Társadalmi Szerződés vagy Demokratikus Szövetség, a volt külügyminiszter, Dora Bakojanisz pártja, aki az ND-ből távozott 2010-ben, mert az a megszorítások mellett szavazott, miközben kormányzása idején még ellenezte azokat.
A közvélemény-kutatások egy tucat kis pártnak jósolnak áttörést. Közéjük tartozik az újnáci Krüszi Avgi (Arany Hajnal), a volt jobboldali miniszter, Sztefanosz Manosz által alapított zöld párt, a DRASZI, a trockista EEK, a baloldali antikapitalista Antarszia vagy a marxista ML-KKE, valamint a válság kezdetén népszerűvé vált Nem Fizetek vagy a Görög Kalózpárt.
A politikai színtér sokszínűsége láttán politikai elemzők és közvélemény-kutató intézetek a választások kimenetelének bizonytalanságára hívják fel a figyelmet. Szinte egybehangzóan arra számítanak, hogy a két nagy párt, az ND és a PASZOK “történelmi összeomlása” nyomán koalíciós kormányzás várható Görögországban.
