Az egyéni szabadságjogok korlátozásával Amerika olyan áldozatokat hoz, amelyeket később meg fog bánni – jelentette ki Ron Paul a republikánus elnökaspiránsok kedd este, Washingtonban megtartott 11. televíziós vitáján, amelynek témája ezúttal a nemzetbiztonság volt. A libertariánus politikus gyakorlatilag egyedüliként ment szembe a terroristagyanús személyek kommunikációjának megfigyelését engedélyező, a 2001 szeptemberi terrortámadások után megalkotott PATRIOT törvénnyel.
A többi hét elnökaspiráns támogatta annak meghosszabbítását. Newt Gingrich szerint a hatóságoknak fel kell használniuk minden rendelkezésükre álló eszközt a terrorcselekmények megakadályozására. Mitt Romney volt massachusettsi kormányzó ezzel egyetértett, s úgy vélekedett, hogy az ország területén kirobbantott háborúval szembeni fellépésre nem ugyanazok az alkotmányos szabályok vonatkoznak, mint a bűnüldözésre.
A vitában kiemelt figyelmet kapott Irán, amellyel kapcsolatban Gingrich úgy vélekedett, hogy ha az Egyesült Államok és szövetségesei úgy akarnák, “egy éven belül megroppanthatnák” ezt az országot. Véleménye szerint az iszlám köztársaságba irányuló benzineladások leállításával és az olajfinomítók ellen elkövetett szabotázsakciókkal meg lehetne buktatni az ország vezetését és így véget lehetne vetni Teherán nukleáris ambícióinak. Véleménye szerint Irán bombázása csak az utolsó eszköz lehet, de csak akkor, ha az a rendszer bukásához vezethet.
Romney szintén “bénító szankciókat követelt”, s kijelentette, hogy ha elnökké választják az első hivatalos útja Izraelbe fog vezetni. Afganisztánnal kapcsolatban vita alakult ki Romney és Jon Huntsman volt pekingi nagykövet között. Amíg Huntsman szerint az országból a különleges alakulatok, a hírszerzés és a drónok kivételével ki kell vonni az amerikai erőket, Romney úgy vélekedett, hogy túl korai a kivonulás számára a Barack Obama elnök által meghatározott 2014 végi határidő.
Az elnökaspiránsok alapvetően egyetértettek azzal, hogy az Egyesült Államokat fenyegető legnagyobb veszély jelenleg az ország gazdaságának állapota, különösen a 15 ezer milliárd dolláros adósságállomány, amelynek legjelentősebb hitelezője Kína. A vita részvevői a “vetésre képtelen” Obamát és a demokratákat hibáztatták azért, hogy a kongresszusi “szuperbizottságnak” nem sikerült kompromisszumra jutnia a szelektív deficitcsökkentés kérdésben, ezért a dolgok jelenlegi állása szerint a Pentagonnak azzal kell szembenéznie, hogy a büdzséjét 10 év alatt 950 milliárd dollárral csökkentik.
