Külföld

Védett tanúk kilétének felfedéséért másfél év börtönre ítélték Seseljt

Munkácsy Márton
Munkácsy Márton

2011. 10. 31. 11:52

Másfél éves börtönbüntetéssel sújtotta Vojislav Seselj szerb radikális pártvezetőt a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék hétfőn, mert egy könyvben olyan tanúk kilétét felfedő információkat hozott nyilvánosságra, akik a törvényszék védelmét élvezték.

A Szerb Radikális Párt (SRS) vezetője – akit Boszniában, Horvátországban és a Vajdaságban elkövetett háborús és emberiesség elleni bűntettek gyanújával tartanak fogva Hágában – tíz tanú nevét, foglalkozását és lakóhelyét fedte fel könyvében.

Az ultranacionalista nézeteiről ismert Seselj hágai főperében – amely öt éve tart – még nem hirdettek ítéletet, de bizalmas információk nyilvánosságra hozásáért már tavaly is kapott egy 15 hónapos börtönbüntetést, és időközben egy harmadik hasonló eljárás is indult ellene.

Hasonló vétségért – különösen visszaesőként – a hágai törvényszéken akár hét év börtönt és 100 ezer euró pénzbüntetést is kiróhatnak.

Az ENSZ-testület az elrettentés eszközét is kész alkalmazni, hogy megpróbálja elejét venni a tanúk megfélemlítésének, és a hasonló esetek megismétlődésének – derül ki az ítéletről Hágában kiadott közleményről.

A mostani eljárás tavaly év elején kezdődött, miután Seselj könyvét a védett tanúk személyazonosságát felfedve adták ki annak ellenére, hogy a törvényszék már korábban elrendelte ezen információk bizalmas kezelését. A vádlott elismerte, hogy az – interneten is hozzáférhető – könyvben szereplő az adatokat az ő döntése alapján hozták nyilvánosságra.

Seselj tettét a bírák úgy értékelték, hogy az súlyosan nehezíti az eljárások lefolytatását.

A nyolc éve őrizetben lévő, börtönéből is aktívan politizáló pártelnököt a vádak szerint közvetett felelősség terheli az 1991-1994 között, az egykori Jugoszláviában zajló belháborúk idején elkövetett gyilkosságokért, kínzásért, polgári személyek üldözéséért, embertelen bánásmódért, erőszakos kitelepítésért és vagyontárgyak (köztük egyházi épületek) elpusztításáért. A bűnöket félkatonai szervezetek követték el, és a vádirat szerint Seseljnek nagy része volt e milíciák toborzásában: gyűlölettel átitatott, nacionalista (több esetben a vajdasági magyarokat is célba vevő) beszédei nagyban hozzájárultak az etnikai feszültségek felszításához.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.