Bajnai Gordon kormányfő ígérete szerint hazánk a közeljövőben várhatóan befogad egy guantánamói fogolytáborból érkező rabot. Ennek az anyagi feltételeit az Egyesült Államok biztosítja ugyan, az integráció és az elhelyezés kérdése ugyanakkor sok kérdést vet fel.
Befogadott vagy menekült?
A fogoly jogi státuszáról megoszlanak a szakértői vélemények. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő lapunknak úgy nyilatkozott, hogy az illető befogadott státuszt kap, a lakhelyét nem hagyhatja el körülbelül másfél évig, és állandó felügyeletet biztosítanak számára. A Guantánamón fogvatartottak helyzete meglehetősen kaotikus, ez jellemzően a Bush-adminisztráció hozadéka – hívja fel a figyelmet Nógrádi György. Egy részük valóban terrorista, egy részük ártatlan, vannak akiket Irakban és Afganisztánban fogtak el, másokat szomszédaik jelentették fel. Az Egyesült Államok a foglyok egy részéről megállapította, hogy szabadon lehet őket engedni vagy börtönbe lehet zárni, vannak ugyanakkor, akiket ha hazájukba visszaengednének, kínzás és börtön várna rájuk.
Ezzel kapcsolatban Pardavi Márta, a magyar Helsinki Bizottság elnöke korábban a távirati irodának úgy fogalmazott: azok kapnak befogadott státuszt, akiket a hatóság nem ismer el menekültnek vagy oltalmazottnak, de származási országukba sem küldhetők vissza, mert ez sértené a kínzás tilalmát előíró nemzetközi emberi jogi egyezményeket és a magyar jogot is. Az Egyesült Államok és Magyarország is aláírta azokat a nemzetközi emberi jogi egyezményeket, amelyek tiltják a kínzást, az embertelen vagy megalázó bánásmódot és büntetést. Egy állam e tilalmat akkor is megsérti, ha egy külföldit olyan országba küld vissza, ahol várhatóan kínzásnak lenne kitéve. Ezért szerepelhet a hivatalos közlésben az, hogy a volt guantánamói fogoly visszatérése saját hazájába “lehetetlen” – fűzte hozzá.
Mire lehet kötelezni a foglyot?
A befogadott státuszt a szakértő elmondása szerint az idegenrendészeti törvény szabályozza, amelyből kiolvasható az is, hogy a menekült vagy az oltalmazott státusztól jelentősen eltér a tartalma is. A többi között külön engedélyt kell kérni a munkavállaláshoz, alig jogosít integrációs támogatásokra, így az államilag támogatott magyar nyelvi képzésre sem, és csak sürgős esetben biztosít térítésmentes egészségügyi ellátást. Ez egy átmenetinek tekintett státusz kevés integrációs lehetőséggel – fogalmazott Pardavi Márta. A szakértő szerint „rejtélyes”, hogy miért tűnne érvényesnek ez az integrációt lehetővé nem tevő státusz éppen egy integrációra váró személyre.
A lapunknak nyilatkozó Nagy Boldizsár nemzetközi jogász szerint nem befogadott státuszt kellene kapnia a guantánamói fogolytáborból Magyarországra érkező rabnak, hanem a legálisan tartózkodó külföldieknek járó tartózkodási engedélyt. Valószínűtlennek és illogikus döntésnek tartanám, ha a fogolynak befogadott státusza lenne hazánkban – mondta. Ilyet akkor adnak, ha az állam valakit el akar távolítani az országból, eltávolításának azonban technikai akadályai vannak: vagy az, hogy a hazájában kínzásoknak lenne kitéve, vagy ha a személyt egyetlen ország sem ismeri el állampolgárának – ismertette a jogász. Mivel a guantánamói fogoly esetében nem erről van szó, szerinte ugyanolyan tartózkodási engedélyt kellene kapnia, mint amilyet a többi legálisan tartózkodó külföldi kap. Ebben az esetben pedig nem lehet kötelezni a személyt arra, hogy egy meghatározott lakhelyen tartózkodjon. Mi egy esélyt adunk neki, hogy valahol éljen, hiszen nincs hova hazamennie – folytatta Nagy Boldizsár.
Washington honorálja a lépést
Magyarország több fogolyból választhat, mérlegelni kell, hogy ki a legkevésbé veszélyes. Természetesen egy ilyen lépésnek vannak kockázatai is, de hazánk számára ebben az esetben több a pozitívum, mint a negatívum – véli Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő. Az Egyesült Államoktól ezt a segítséget valószínűleg valamilyen formában „vissza fogjuk kapni”. A szakértő szerint akár a magyar-szlovák vita rendezésében is számíthatunk amerikai segítségre, de az sem elképzelhetetlen, hogy hazánk egyes tartozásait engedi el Washington.
Az Európai Unió újra bebizonyította, hogy képtelen közös kül- és biztonságpolitika kialakítására, az ezzel kapcsolatos döntések nemzeti hatáskörben vannak. Ausztria például nem hajlandó foglyokat befogadni, arra hivatkozva, hogy nem vett részt sem az iraki, sem az afganisztáni háborúban, ráadásul az ország területén már így is egymillió muzulmán él.
Habár a magyar–arab kapcsolatok tradicionálisan nagyon jók, Magyarországon a lakosság toleranciája az idegenekkel kapcsolatban minimális és ez megnehezíti a beilleszkedést – véli Nógrádi György, hozzátéve, hogy a tolerancia hiánya a bevándorlókkal kapcsolatban az unió egészére jellemző.
Guantánamo: a rettegett támaszpont
A guantánamói fogolytábor az Egyesült Államok legolcsóbb katonai támaszpontja. A területet az Egyesült Államok egy 1903-ban kötött szerződés alapján bérli a kubai kormánytól. Fidel Castro politikája óta azonban Kuba nem hajlandó átvenni az amerikaiak által minden évben megküldött bérleti díjat. Ennek oka, hogy jogtalannak tartja az öböl bérletéről kötött 100 éves szerződést, ezt szerintük Washington erőszakolta rá a szigetországra. Mivel a Guantánamói-öbölben sem a kubai, sem az amerikai törvények nem érvényesek, ott bárki fogságban tartható, aki besorolható a „jogellenes harcos” („unlawful combatant”) kategóriába. Guantánamo a kilencvenes években a haiti és a kubai menekültek táboraként szolgált, terroristagyanús személyek központi fogolytáborává 2001. szeptember 11-e után vált. Azóta a fogvatartottak rossz életkörülményeiről és a táborban alkalmazott durva vallatási módszerekről hallani. Ezt jelezték a börtönlakók éhségsztrájkjai, öngyilkosságai és lázongásai.
Barack Obama tavalyi kampányidőszakában a tábor azonnali bezárását ígérte, megválasztása után ezt egy évre módosította. Még 223 olyan személy van Guantánamóban, akiknek ügyét azonnali vizsgálat után le kell zárni, vagyis szabadon kell engedni, vád alá kell helyezni, vagy át kell szállítani más országba. Jelenleg 75 foglyot kell rövid időn belül szabadon bocsátani, és a világ különböző pontjain elhelyezni. Magyarország mellett az Európai Unióból Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Írország és Belgium fogad be rabot.
