Külföld

Jobb cigánynak lenni Romániában, mint magyarnak?

admin
admin

2009. 07. 13. 06:30

Magyarból romává válna a romániai Tenke lelkipásztora, hogy állami támogatáshoz jusson az egyháza által fenntartott idősek otthona. Döntését az indokolja, hogy a faluban élő roma családok minden hónapban pontosan megkapják a szociális segélyt, míg ők évek óta nem jutnak hozzá törvényes jussukhoz. Emiatt egyébként adót sem fizetnek.

A tenkei református egyházközösség tizenöt éve tart fenn idősek és mozgássérültek gondozását ellátó otthont. A Nagyváradtól 40 kilométerre található, egykor színmagyar községben olyan magatehetetlen, elsőfokú rokkant betegeket is ápolnak, akik teljes körű ellátásra szorulnak. Berke Sándor lelkész elmondása szerint az egy főre jutó havi költség összege meghaladja az 1100 lejt (73 ezer forint), amit eddig önerőből és holland támogatók adományaiból fedeztek.

A segély megszűnésével teljesen ellehetetlenülnek gazdaságilag, de a hatóságok mindeddig elmulasztották folyósítani a jogszabály alapján járó állami hozzájárulást. Évek óta harcolnak, hogy az intézmény megkapja az 1998 óta hatályos törvény biztosította fejpénzt. Miközben valamennyi illetékes állami intézmény elismeri az igény jogosságát, a helyi és megyei önkormányzatok, valamint a szociális igazgatóság is elhárította a pénzkiutalás felelősségét.

Jobb romának lenni

A faluban élő mintegy 2500 roma lakos minden hónapban, napra pontosan megkapja a szociális segélyt a román államtól, azzal viszont már senki nem törődik, hogy a segélyosztást követő napokban tele van a település központja duhajkodó emberekkel – mondta a lelkész.

Kérdésünkre, hogy ezek szerint jobb cigánynak lenni Romániában, mint magyarnak, azt felelte, hogy „ez nem kérdés, mindig is egy privilegizált réteg volt”. Hangsúlyozta, hogy nem a romákkal, van problémája, – hiszen idénymunkákra a parókia foglalkoztatja is őket, – hanem azzal, hogy ha az egyik kisebbségnek jár, akkor miért diszkriminálják a másikat. „Nem könyöradományt kérünk, a törvény által biztosított összeg jár nekünk. Keményen megdolgozunk azért, hogy az otthonban élő betegek ne érezzék az állandó pénzhiányt. Saját magunk sütjük a kenyeret, ami így egyharmadába kerül, állatokat nevelünk és van harminc hektár földünk, ahol búzát, árpát, napraforgót és kukoricát termesztünk” – mondta Berke Sándor.

„Végső kétségbeesésünkben jutottunk arra az elhatározásra, hogy az otthon 23 lakójával együtt cigánynak nyilváníttatjuk magunkat, így remélhetőleg mi is részesülünk állami támogatásban. Hiszen mindenki az, akinek vallja magát, és ha ez az ára, hogy az intézet fennmaradjon, akkor identitást váltunk. Ha az állam nem képes a saját maga által hozott törvényeket betartani, akkor átminősítjük magunkat” – tette hozzá elkeseredetten a református lelkész.

Nem fizetnek majd adót

Diszkriminációnak tartja azt is, hogy miközben az állami öregotthonok lakói havonta 1600 lejes (106 ezer forint) fejpénzt kapnak, az egyház által működtetett intézmény gondozottjait mindössze 250 lej (16 600 forint) illeti, a tenkeiek esetében azonban ez is csak papíron szerepel. Berke Sándor számításai szerint a román állam tizenegy évre visszamenőleg mintegy hatszázötven ezer lejjel (több mint 43 millió forint) tartozik az egyház szociális intézményének, és amíg azt ki nem fizetik, addig ők sem teljesítik kötelezettségüket az államnak, vagyis amíg nem kapják meg a törvény által biztosított támogatást, addig nem adóznak.

„Elvégre először a nagyobb tartozást kell rendezni” – mondta a lelkipásztor, hozzátéve, hogy „Visszaéltek az alázatunkkal, a hallgatásunkkal, és azzal, hogy túl kicsik vagyunk ahhoz, hogy érvényre juttassuk az akaratunkat.”

Fontolóra vették azt is, hogy beperelik a román államot, de parlamenti képviselők óva intették a lépéstől, mert szerintük biztosra vehető, hogy csak vesztes félként kerülhetnének ki az ügyből. Berke Sándor elmondása szerint Romániában nem bevett, hogy az Alkotmánybíróság az állam ellen döntsön. Ráadásul a hivatkozott törvény sem egyértelmű, ezért úgy csavarhatják, ahogy az érdekük kívánja. „ Nálunk mindenkit el lehet hallgattatni, de mi nem hátrálunk meg, mert csak azt veszítjük el, amit már feladtunk” – mondta határozottan a lelkész.

A lelkipásztor kijelentette, hogy gesztusát figyelemkeltő felhívásnak szánja, de reméli, hogy e nélkül is megkapják a jogszabály által biztosított támogatást. Ha mégsem, akkor a román törvényeknek nincs létjogosultsága Berke Sándor szerint. Felháborítónak tartja azt is, hogy az elmúlt 15 év alatt több mint száz, magyar és román nemzetiségű idős gondozását ellátó egyházi intézményt így fosztottak meg jogaitól.

Tenke (Tinca)

Tenke (Tinca) lakosainak száma jelenleg körülbelül 5 500 fő, akik közül 65 százalék román, 20 százalék roma és 15 százalék magyar nemzetiségű. A falu a 20. század elején még csaknem teljesen magyar lakosságú volt, de a század második felétől kezdve a magyarok nagyobb része elvándorolt – főleg Magyarországra –, és a helyükbe mintegy 64 környező településről románok költöztek. Rajtuk kívül a falu melletti cigánytelepre az utóbbi évtizedekben több ezer roma is betelepült.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.