A republikánus oldalon nagyobb a valószínűsége annak, hogy február 5-én eldől az elnökjelölt személye. Korábbi floridai győzelmével John McCain egyértelműen esélyessé lépett elő. McCain 2000-ben az előválasztások során még alulmaradt Bushsal szemben, most azonban a közvélemény-kutatások egyértelműen előnyét mutatják fővetélytársa, a mormon vallású és milliárdos Mitt Romney és ultrakonzervatív nézeteiről híres Mike Huckabee előtt. Ez leginkább a jelölt hitelességének és erkölcsi fedhetetlenségének köszönhető. John McCain kikezdhetetlen konzervatív, ami azonban nem gátolta meg abban, hogy ellene szavazzon saját pártja bevándorlásellenes kezdeményezéseinek, vagy hogy ne támogasson olyan mértékű adócsökkentést, amely veszélyeztette volna az ország szociális kötelezettségeit.
McCainnek áll a zászló
McCain presztízsét nagyban növelte az iraki háborúban elfoglalt álláspontja: kezdetben figyelmeztette saját párttársait a háború veszélyeire, ma viszont az egyedüli elnökjelölt, aki nyíltan ki meri mondani, hogy az Egyesült Államok egyelőre nem távozhat Irakból. Bár az idős politikus közel sem rendelkezik akkora anyagi forrásokkal, mint a második helyen álló Romney, esélyeit növeli, hogy a déli ultrakonzervatív szavazatokat utóbbi elől várhatóan elviszi a még mindig versenyben lévő, harmadik helyen álló és néhány déli államban győzelmi esélyekkel bíró Huckabee. Ráadásul McCain immár rendelkezik a versenyből kiszállt Rudy Giuliani volt New York-i polgármester és Arnold Schwarzenegger kaliforniai kormányzó nyílt támogatásával, hogy ne is beszéljünk Sylvester Stallonéról, aki a jelölt életrajzára utalva, egy igazi „Rambót” lát benne.
Az arizonai szenátor ugyanis 1936-ban született az amerikai fennhatóságú Panama Csatorna Övezetben. Katonai családból származik, ő maga 1958-ban lépett be a légierőbe. 1967-ben öt évre vietnami fogságba esett. Kiszabadulásakor hősként ünnepelték, majd 1982-től kezdett politizálni.
Demokraták: Clinton és Obama fej-fej mellett
A republikánusokkal ellentétben „Szuper Kedd” nem biztos, hogy döntést hoz a demokraták két elnökjelöltje között. Ennek oka, hogy Hillary Clinton és Barack Obama immár az országos közvélemény-kutatásokon is döntetlenre áll. Obama népszerűbb a fiatalok körében, Clinton a nők között. A kenyai apától származó Obama toronymagasan vezet az afroamerikaiak csoportjában, Bill Clinton volt amerikai elnök felesége viszont a latin-amerikaiak körében népszerű. A középkorú fehér amerikai férfiak körében viszont a két jelölt döntetlenre áll.
Hillary Clinton kampányát a tapasztalatra és a kitartásra, Barack Obama a változásra és a lendületre alapozza. Hillary Cllintonnak előny, hogy nem kell költenie bemutatkozó reklámokra, hiszen ismerik, Obamát viszont egyre több baloldali értelmiségi személy támogatja: legutóbb éppen Caroline Kennedy, a tragikus sorsú John F. Kennedy elnök lánya biztosította bizalmáról. Hillary Clintont támogatja a New York Times szerkesztősége, Barack Obamát a Los Angeles Timesé. Mindezeket alapul véve talán kimondható, hogy a mostani fordulóban egy enyhe előny nem dönti el végérvényesen a későbbi elektori gyűlés esélyeit, a két jelölt közötti kampány és csata folytatódik majd. Igaz, jósolni is veszélyes, ugyanis eddig a demokraták versenyét illetően a közvélemény-kutatások meglepően sokszor tévedtek.
Irak az egyetlen kampánytéma
A kampányban egyetlen kérdés jön markánsan elő: Irak. Az álláspontok világosak: John McCain nem hirdet kivonulást, Hillary Clinton fokozatosat, Barack Obama gyorsat. Ugyanakkor ismerve az amerikai biztonságpolitika működését, ne zárjuk ki, hogy adott esetben „egy gyors kivonulásról” utólag ki fog derülni, hogy évekig eltart. Az azonban biztos, hogy mindhárom jelölt észlelte: az Egyesült Államok imázsa az iraki konfliktus révén romlott, vagyis George Bush adminisztrációjához képest egy olyan korszakra lehet számítani, amelyben Washington komoly hangsúlyt fog fektetni az együttműködés látszatára, függetlenül attól, ki lesz az elnök. Ez azonban nem fog határozatlanságot jelenteni.
Vélhetően a következő amerikai elnök az iráni atomprogram területén radikális lépésre fogja magát elszánni, ha addigra Teherán nem győzi meg békés szándékairól a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget. Mint ahogyan abban sem várható változás, hogy a Közel-Keleten a fő partner Izrael marad. Hillary Clinton és John McCain Izrael-barátsága régóta ismert, Barack Obama pedig a dél-karolinai kampányban ítélte el egyértelműen a mohamedán afroamerikai körökben korábban tapasztalt antiszemita megnyilvánulásokat.
McCain a Fidesznek is segített
Ami az esetleges „magyar szálakat” illeti, talán érdemes megjegyezni, hogy John McCain annak az International Republican Institute-nak az elnöke, amely szakmai tanácsokkal segíti a közép-európai jobbközép pártoknak, így a Fidesznek és az MDF-nek is a kampányát. Hillary Clinton külügyminiszter-jelöltje, Richard Holbrooke pedig nemrég járt Magyarországon. Korábban a balkáni válság rendezésében külön szerepet betöltő diplomata Budapesten mind Gyurcsány Ferenccel, mind Orbán Viktorral találkozott, és azon kevés vezető külpolitikusok egyike, aki jól ismeri hazánkat.
Akár demokrata, akár republikánus lesz a következő elnök, az Egyesült Államok igyekezni fog a megerősödő Oroszország nagyhatalmi ambícióinak visszaszorítására. Korábban a délszláv válsághoz vagy az iraki és afganisztáni konfliktushoz való viszonyulás alapján ítélkeztek Washingtonban, most Közép-Európa államait leginkább a Moszkvához való viszony alapján fogják megítélni.
