Külföld

Két dudás Ukrajnában

admin
admin

2007. 04. 12. 13:10

Ellenzéki politikusok átcsábításával akar kétharmados többséget elérni Janukovics, ezért nem örül Juscsenko döntésének az új választások kiírásáról. Az osztrákok segítségül hívása jó ötletnek tűnik – fogalmazott lapunknak adott interjújában Deák András György, a térség szakértője, a Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa, aki szerint az ukrán társadalom nem igazán fogékony a NATO-hoz való csatlakozásra.

Az ukrán kormányfő és államfő viszonya akkor mérgesedett el végleg, amikor Juscsenko bejelentette a parlament feloszlatását, mert egyre többen vándoroltak át az oroszbarát Janukovicsot támogató erők táborába. Mi volt az átállás oka és hogyan tudtak eddig együtt dolgozni?

Juscsenko és Janukovics valójában eddig sem tudott megfelelően együtt dolgozni. Viszonyuk 2004 őszén romlott meg, amikor elnökjelöltekként egymás ellenfelei voltak, azóta pedig folyamatos hatalmi harcok jellemzik viszonyukat. A parlament feloszlatásával Juscsenko tulajdonképpen már a kormány hatalomra kerülése óta fenyegetőzik, de eddig azért nem tette meg, mert volt veszteni valója.


Mostanára azonban a Janukovics-kormány már közel került ahhoz, hogy kétharmados többséget szerezzen a parlamentben, és Juscsenko tisztában volt azzal, hogyha ez sikerül, az teljesen megbénítaná az elnök hatalmát. Janukovics 2006-ban egyszerű többséggel került hatalomra és azóta folyamatosan arra törekedett, hogy minél több embert csábítson át a három frakcióból álló koalíciójába, többek között Juscsenko szétesett pártjának hívei közül.

A narancsos forradalom révén az ukrán nép már szakított a Moszkva-barát vezetéssel, most mégis Janukovics hívei vannak többségben az utcai tüntetők között. Mennyiben határozza meg a jelenlegi politikát a Moszkvához fűződő viszony?

Figyelembe kell venni, hogy a narancsos forradalom nem volt meggyőző és tulajdonképpen kettészakította az országot. Akkor egy korrupt, alacsony hatalmi presztízsű elnökkel (Kucsma) szemben Juscsenko reménysugárnak tűnt az emberek számára, ráadásul az egész elnökválasztást egyfajta identitáskérdéssé tették a kelet-nyugat szembenállás alapján. Azóta a társadalom számára kiderült, hogy ez a hatalom sem sokkal jobb, mint elődje és számos problémát nem sikerült megoldani. Nem csoda, hogy a nép csalódott, hisz a narancsos koalíció már kétszer is szétesett azóta.

Viktor Janukovics ukrán miniszterelnök szerint az elnökkel kötendő megállapodás egyik lehetséges pontja a parlament feloszlatásáról kiadott rendelet végrehajtásának felfüggesztése lenne. Mennyire jelentene megoldást az, ha továbbra is a jelenlegi felállásban működne tovább a parlament?

Véleményem szerint semmiképpen sem jelentene megoldást, maradna a hatalmi harc, a kormány pedig egy idő után kétharmados többségre tenne szert, az elnök mozgástere így teljesen leszűkülne. Kérdés azonban, hogy a közös ellenségkép elmúltával Janukovics tábora mennyire maradna egységes.

Az ország most az alkotmánybíróság döntésére vár az ügyben, hogy törvényes volt-e a parlament feloszlatása. Mi lehet a kiút? Milyen megoldási lehetőségek jöhetnek szóba a válság feloldására?

Az alkotmánybíróság április 17-én kezdi el vizsgálni, hogy törvényes volt-e Juscsenko lépése, a végeredményt tekintve több forgatókönyv is lehetséges. Elképzelhető, hogy a testület nem hoz egyértelmű döntést az ügyben, ez esetben a labda újra visszakerül Juscsenko és Janukovics oldalára, akik kénytelenek lesznek valamilyen kompromisszumra jutni. A másik lehetőség az, ha a testület alkotmányellenesnek mondja ki Juscsenko lépését, ekkor a parlamenti felállás marad a régiben, de előállhat az az abszurd helyzet, hogy az elnök ennek ellenére is kitart az előrehozott választás kiírása mellett.


A lehetőségek között van, habár ez a legkevésbé valószínű, hogy az államfő lépését alkotmányosnak találja a bírói testület, ekkor az ország feltételezhetően választások elé néz. Nem biztos azonban, hogy az alkotmánybíróság egyáltalán képes lesz bármilyen határozatot is meghozni, mert Juscsenkó esetleg úgy dönt, hogy visszahív annyi alkotmánybírát, amivel már döntésképtelenné válik a taláros testület.



Viktor Juscsenko államfõ és Viktor Janukovics kormányfõ fotó:MTI)



A hatalmi egyensúly kompromisszumokkal való helyreállítására az államfő 15 pontos javaslatot dolgozott ki, melyben többek között a rendkívüli parlamenti választások időpontjára is javaslatot tesz. A jelenlegi felmérések alapján az oroszbarát többség elsöprő föllénnyel győzne. Ilyen kilátásokkal Janukovics miért vonakodik a választásoktól?

Fontos megjegyezni, hogy habár Janukovics az államfővel ellentétben nem kifejezetten ellenséges Moszkvával szemben, mégsem tekinthető Oroszország bábjának. Egy előrehozott parlamenti választással Janukovics nem nyerne semmit, hiszen erős parlamenti többséggel már így is uralja a törvényhozást, győzelme esetén pedig egy idő után az államfő ismét előállhatna a parlament feloszlatásának igényével.


Az újabb megmérettetés ráadásul magában rejti azt a kockázatot is, hogy jó néhány Janukovics-barát kis párt nem lépi át a három százalékos parlamenti küszöböt, így könnyen előállhat az a helyzet, hogy a győzelem ellenére Janukovics nem tudna kivel koalíciót alkotni. Ha elkerülhetetlenné válnak a rendkívüli parlamenti választások, a kormányfő mindenképpen olyan feltételeket szeretne teremteni, melyben lehetősége nyílik hatalma bővítésére, ezért ragaszkodik ahhoz, hogy a parlamenti mellett elnökválasztásokat is tartsanak az országban. Ez esetben Janukovics akár ismét indulna az elnöki székért.

A jelenlegi helyzetben a kormányfő egyébként, a választásokat elkerülendő azzal a kezdeményezéssel is előállt, hogy tartsanak bizalmi népszavazást az elnök személyéről, a parlamentről, illetve a NATO-csatlakozásról. Véleményem szerint azonban ez a lehetőség sem hozná el a politikai stabilitást.

Az államfő többször is célzott arra, hogy a válság megoldásában nemzetközi segítségre is számít. Mai uniós látogatásán is erről tárgyal majd Strassbourgban. Janukovics kormányfő pedig az Európai Tanács közvetítését kéri majd. Ön szerint milyen lehetőségei vannak a nemzetközi közösségnek egy belpolitikai alkotmányos válság feloldásában?

A nemzetközi közbenjárásra már a narancsos forradalom idején is volt példa, akkor Solana közvetítésével valósult meg a demokratikus fordulat. A jelenlegi belpolitikai válsággal kapcsolatban azonban nem biztos, hogy a külföldi többség Juscsenkót feltétlenül támogatná, tekintettel arra, hogy az államfő indoklása a parlament feloszlatására igen gyenge lábakon áll, érvei az ukrán alkotmány több pontja alapján is megkérdőjelezhetők. Ha nemzetközi segítségről van szó, fontos, hogy olyan országok működjenek közre, amelyek mindkét tábor számára elfogadhatóak. A lengyelek vagy az oroszok nem ilyenek, az osztrákok segítségül hívása viszont jó választás lehet. A nemzetközi közösségnek most mindenképpen visszafogott, megnyugtató üzenetet kell eljuttatnia Ukrajna számára, mely összefogásra ösztönöz.

Az ország NATO-csatlakozásának témáját mennyire használja fel saját javára a nyugatbarát ellenzék? A jelenlegi válság Ön szerint mennyiben veti vissza Ukrajna NATO-csatlakozási folyamatát?

A NATO-hoz való csatlakozás folyamata Janukovicsék hatalomra kerülésekor gyakorlatilag elhalt. Sem a társadalom, sem a politikai elit részéről nincs nagy támogatottsága. Habár Juscsenko folyamatosan hangsúlyozza a NATO-csatlakozás fontosságát, az ukrán társadalom a jelenlegi politikai környezetben nem fogékony erre.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.