Külföld

NATO-csúcs Oroszország kapujában

admin
admin

2006. 11. 27. 08:20

Az orosz védelmi miniszter fenntartását fejezte ki amiatt, hogy a héten Rigában, vagyis Oroszország kapujában rendeznek NATO-csúcsértekezletet.

Szergej Ivanov a Der Spiegel című német hetilap hétfőn utcára kerülő számának nyilatkozva leszögezte: a balti államok, amelyek valaha a Szovjetunió tagköztársaságai voltak, „szuverének, és joguk van arról dönteni, hogy melyik katonai-politikai tömbhöz tartoznak”. Ugyanakkor „természetesen az oroszok egy része rossz szemmel nézi, hogy egy NATO-csúcs most Szentpétervár kapujában zajlik le” – jegyezte meg a tárcavezető. Hozzáfűzte azonban: „én nyugodtabban látom a dolgot, mert ha a NATO-harckocsik és harci repülőgépek bevetésével rendezne egy nagyszabású hadgyakorlatot, az valóban gondot jelentene az orosz hadsereg számára”.

Ivanov rámutatott, hogy a balti országok kis államok, amelyek egy katonai szempontból nyugodt térségben vannak, és értetlenségét fejezte amiatt, hogy az észak-atlanti szövetségnek miért van szüksége katonai infrastruktúrára ebben az övezetben.

200 kilométerre az orosz határtól

A NATO-t a hidegháború idején a szovjet fenyegetés kivédése céljából hozták létre, és most – kedden és szerdán – a volt Szovjetunió területén először tart csúcsértekezletet a balti országok megelégedésére, mert mindhárom ország tart a nagy orosz szomszédtól. A NATO tagállamainak a vezetői eddig egyszer, 2002-ben Prágában rendeztek csúcsértekezletet az egykori szovjet befolyási övezet területén. Riga csupán mintegy 200 kilométerre van az orosz határtól.

Gyurcsány is ott lesz


A kedden és szerdán tartandó rigai NATO-csúcson a 26 tagállam állam- és kormányfői (Magyarország részéről Gyurcsány Ferenc miniszterelnök) találkoznak, hogy megvitassák a katonai szövetség tevékenységét nehezítő problémákat, s kijelöljék a feladatokat a következő évekre.

Elemzők szerint a rigai tanácskozáson nem várhatók igazán átütő eredmények. Sokak véleménye szerint a mostani NATO-csúcs megrendezését elsiették: nincs olyan kulcsfontosságú téma, ahol áttörést lehetne elérni, amit a rigai találkozó „fontos üzeneteként” lehetne majd az évkönyvekben ünnepelni.

Gyakori NATO-csúcsok

Ennek egyik oka, hogy az elmúlt években túl gyakran követték egymást a NATO-csúcsok (2002-ben Prágában rendeztek ilyet, 2004-ben Isztambulban, s már most biztosra vezető, hogy 2008-ban Portugália ad majd otthont a következő csúcstalálkozónak) – azaz nincs elég idő arra, hogy az egyes találkozókon elhatározott döntéseket a következő csúcs idejére meg is valósítsák.

Ám az időzítésbeli gondoknál is nagyobb probléma, hogy a 2003-as iraki háború okozta megosztottság még nem tűnt el teljesen a NATO-ban: számos, a katonai szövetség megreformálását célzó amerikai kezdeményezést továbbra is erős ellenállás fogad egyes európai tagállamok (mindenekelőtt a hajdani iraki „béketábort” vezető franciák és belgák) részéről. S ezen a területen valószínűleg csak akkor következhet be változás (már ha egyáltalán lesz ilyen), amikor a mostani viták legfőbb szereplői, azaz George Bush amerikai elnök, Tony Blair brit kormányfő és Jacques Chirac francia elnök helyére egy-másfél éven belül új vezetők lépnek. „Riga túl korán jött. A következő 2-3 évben viszont ismét lesz egy lehetőség arra, hogy a szövetség egységessé váljon” – nyilatkozta a minap egy neves kutató, a transzatlanti kapcsolatok szakértője, Ron Asmus.

Saláta-csúcs várható


A mostani csúcsértekezlet szempontjából az is nehézséget jelent, hogy a NATO egyelőre felemás helyzetben van: még nem kerültek le a napirendről a hidegháború utáni időszak témái (bővítés, nyugat-balkáni átalakulás), miközben egyre nagyobb odafigyelést igényelnek az Egyesült Államok elleni 2001-es terrortámadással kezdődött új korszak problémái, azaz a terrorizmus és a tömegpusztító fegyverek terjedése elleni küzdelem, az Európán kívüli katonai akciók, s a „globális NATO” kialakításának kérdéskörei.

Mindennek következtében a rigai találkozó valószínűleg egyfajta „saláta-csúcs” lesz: mindennel foglalkozik majd, a NATO katonai reformjától a bővítés kérdésein át a katonai műveletek áttekintéséig. Mint egy hozzáértő mondta: „nem lesz korszakváltó csúcsértekezlet, de előkészíti a régi napirendi pontok lezárását és az újakban való előrehaladást.” A fő hangsúly Afganisztánon lesz, amely a NATO legnagyobb hadművelete, s egyben az első Európán kívüli akciója, s ahol egyelőre nem a legjobban haladnak a dolgok.

Gyurcsány Horvátország és Szerbia integrációja mellett


Magyar részről várhatóan a bővítés kérdése áll majd előtérben, hiszen a budapesti vezetés Horvátország mielőbbi NATO-felvételének talán legfőbb támogatója a szövetségen belül, és Szerbia európai integrációjának előmozdításához szintén komoly magyar érdekek fűződnek. Emellett várhatóan szóba kerül majd az EU és a NATO közötti együttműködés fokozása is, hiszen Magyarország – akárcsak a csúcs legtöbb résztvevője – egyszerre tagja mindkét szervezetnek, s nem érdeke, hogy az erőforrások felhasználását a biztonságpolitikában rivalizálás nehezítse.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Mentőkhöz menekült az elkószált 14 éves kutya

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.