A mérsékelt, konzervatív újság különtudósítója az eseményeket tényszerűen, magyar kommentárokkal bemutató cikkben arra helyezte a hangsúlyt, hogy a megemlékezésre a háttérben az ország súlyos megosztottságával került sor. Megemlítette azt is, hogy a forradalom érdemeit “kizárólag magának tulajdonító” jobboldali ellenzék bojkottálta a központi ünnepségeket.
Esély a megismerésre
A lap interjút közölt Gurmai Zita (MSZP) európai parlamenti képviselővel, aki egyebek között úgy vélte, az ötvenéves évforduló esélyt ad arra, hogy Magyarországot jobban megismerjék. Úgy ítélte meg, hogy az Európai Unióhoz tavalyelőtt csatlakozott új országokat még mindig nem ismerik eléggé az EU-ban, így azt is hangsúlyozni kell, hogy 1956 minden magyarnak büszkeség, részben azért, mert a forradalommal úttörőnek tekintik magukat a szovjet rendszer összeomlásához vezető folyamatban.
A belga sajtóhoz hasonlóan a keddi olasz lapok is az összecsapásokat, békétlenségeket emelték ki a budapesti 56-os megemlékezésekről közölt tudósításaikban. A tekintélyes polgári Corriere della Sera, a baloldali L,Unitá és a liberális la Repubblica egyaránt kihangsúlyozta, hogy a zavargások részvevői szélsőjobboldali tüntetők voltak. A Corriere megemlítette, hogy ez utóbbiak a Fidesz ellenrendezvényének a tömegéhez csapódtak, felidézve a szeptember 17 óta tartó, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök lemondását követelő megmozdulásokat.
A lap beszámol arról is, hogy vasárnap és hétfőn az olasz Azione Giovani, a szélsőjobboldali Nemzeti Szövetség (Alleanza Nazionale) ifjúsági tagozatának aktivistái tüntettek Magyarország római nagykövetsége előtt a magyar tüntetők melletti szolidaritásul. A La Repubblica idézte Gyurcsány Ferenc tv-nyilatkozatát, amely szerint a rendőrség határozottan és törvényesen lépett fel a tüntetőkkel szemben, és az “erőszakos kisebbség” támadásáról van szó.
Vas és tűz
“Nincs ünnep Budapesten” – ezt a címet adta tudósításának a torinói La Stampa, amely tüntetőket is megszólaltatott. Az egyikük elmondta, hogy céljuk “elfoglalni a város jelképes pontjait, hogy megértessék a világgal: semmi nem változott 50 év óta”.
A La Stampa szerint “a kirobbant válság egyaránt elérte a fiatalokat és a populista jobboldal képviselőit, akik ideológiai szempontból ellenségesek a kommunizmussal szemben, a nacionalistákat, akik árulással vádolják a miniszterelnököt, mert megtagadta a kettős állampolgárságot a határon túli magyaroktól, és a politikailag legveszélyesebb középosztályt, akiket feldühített a Gyurcsány-oligarchia neoliberalista politikája, amely elszegényítette az országot.” “Talán túl sok sérülés egy olyan országnak, amely még nem dolgozta fel 56 ellentmondásait és továbbra is viseli e trauma nyomait” – írta a torinói lap.
“Vas és tűz fél évszázaddal később” címmel a L,Unitá paradoxonnak nevezi, hogy “szélsőjobboldali tüntetők az 50 évvel ezelőtt szovjet tankok által elnyomott magyar kommunisták emlékére támadtak a magyar rendőrökre”. Ugyancsak több tüntetőt szólaltatott meg a Berlusconi-család tulajdonában lévő Il Giornale, amely a hétfői tüntetéseket az 1956-os mozihíradók “remake”-jének, a részvevőket pedig “városi gerilláknak” nevezte. Nyilatkozott a lapnak Julius Ferenczy, a Szabad Európa Rádió egykori műsorvezetője, aki 35 év után tért haza Amerikából és kijelentette: “A kommunisták soha nem változnak”. A lap egyúttal támadta Massimo D,Alema olasz külügyminisztert, aki hivatalos ünnepségek vendége volt, hogy “nem talált időt sem Nagy Imre sírjának, sem a Terror Házának felkeresésére”.
Hideg polgárháború
A Neue Zürcher Zeitung című svájci napilap szerint hideg polgárháború uralkodik Magyarországon. A konzervatív napilap kedden első oldalán közölt fényképes tudósítást Zavargások Budapesten a magyar emléknapon címmel.
A lap cikkírója szerint összességében az mondható ki, hogy Magyarországon hideg polgárháború uralkodik. Hozzáfűzte, hogy Európában egyetlen társadalom sem olyannyira fundamentálisan megosztott, mint a magyar. A tudósító arra hivatkozott, hogy elképzelhetetlenül maró élességgel bontakozott ki a viszály azzal kapcsolatban, kit “illet” 1956 örökségének eszmei kezelése. Úgy magyarázta, innen és onnan is hiányzik a készség arra, hogy a másik oldalt demokratikus partnerként ismerjék el.
A demokratikus együttműködést mind fokozottabban elutasítják. A Fidesz képviselői hetek óta elhagyják a parlament plenáris üléseit, amikor Gyurcsány Ferenc felszólal. A forradalom 60 hősének kitüntetésekor pedig kilencen elutasították a miniszterelnök kinyújtott kezét. Az ellenséggel való szóba állást – mivel ellenségről, nem pedig politikai ellenfélről van szó – a gyengeség, sőt az árulás jelének tekintik. Érdemi érvelést alig hallani. És minden, ami az ellenségtől származik, látatlanul is rossz.
Jelenleg úgy tűnik, hogy Magyarország úton van az elszomorító és potenciálisan veszélyes balkanizálódás felé – állapította meg a szerző. A cikkíró úgy értékelte, aligha lesz megvalósítható a békés polgári társadalom kiépítése, amíg a társadalom jó része úgy véli, hogy sem az 1956-os forradalomban, sem pedig az 1989-es fordulatban nem teremtettek valóban szabad és demokratikus államot.
“Három külön világ”
A SME szlovák lap szerint “három külön világ” ünnepelte hétfőn az 1956-os magyar forradalom ötvenedik évfordulóját Budapesten. Az egyik helyen a politikusok és a külföldi vendégek tartottak megemlékezést rendőrkordonok között. A másik helyszínen a rendőrség igyekezett távol-és kordában tartani a kormányellenes jelszavakat skandáló tüntetőket. A hallgatag többség otthon maradt, már csak azért is, mert a másik két tábor elvette a kedvét az ünnepléstől – írta a liberális lap.
A SME megszólaltatta a budapesti ünnepségre meghívott szlovák államfőt is. Ivan Gasparovic “kissé különösnek” nevezte a Kossuth téri légkört, ahol csak az ünnepségre meghívott hivatalos vendégek és a karhatalmi erők voltak jelen. A “spontán publikumot” hiányoló, ám a magyar belpolitika eseményeit kommentálni nem kívánó Gasparovic szerint talán ők is szívesen hajtottak volna fejet a forradalom hősei előtt, ugyanott, ahol ezt a politikusok tették.
A legolvasottabb cseh napilap, a Mladá Fronta Dnes beszámolója szerint a világ méltóságteljes megemlékezést várt, de újabb kormányellenes lázadást kapott. A helyzet kissé történelmi paradoxon, mert a magyarok most egy olyan haladó kormány ellen tiltakoztak, amelyik országukat bevezette Európába és takarékossági reformokat kíván keresztülvinni – kommentálja a magyarországi tüntetéseket keddi kiadásában. A lap szerint ugyanakkor az ötven évvel ezelőtti tiltakozások egy olyan rendszer uralma ellen irányultak, amely mindent megtett azért, hogy Magyarország még csak meg se közelítse a Nyugatot.
„Magyar hét” az EP-ben
Az Európai Parlament most hétfőn kezdődött négynapos strasbourgi ülésszaka kiemelt figyelmet szentel a magyar eseményeknek, ennek megfelelően számos rendezvénnyel, kiállítással, megemlékezéssel köszönti az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóját.
Kedden délelőtt Josep Borrell házelnök és az EP frakcióinak szónokai emlékeznek meg a magyar szabadságharcról, míg szerdán Sólyom László köztársasági elnök lesz az ülés díszvendége, aki beszédet mond, majd pedig két kiállítást is megnyit az Európai Parlament épületében. Kedden este pedig a legnagyobb képviselőcsoport, a konzervatív, kereszténydemokrata erőket tömörítő Európai Néppárt (EPP) tart ünnepélyes frakcióülést az 1956-os események emlékére, s ezen részt vesz Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke, az EPP egyik alelnöke.
