Máliki George Casey tábornokkal, az iraki amerikai haderők főparancsnokával Bagdadban közösen tartott sajtókonferenciáján elmondta, hogy Zarkávi szerdán este halt meg, amikor az amerikai légierő támadást intézett az iraki főváros északi területei ellen. A légitámadásban Zarkávi mellett a szervezet további hét vezetője is életét vesztette. A jordániai terrorista az al-Kaida iraki hálózatának vezetője.
Az iraki amerikai csapatok vezetője, George Casey tábornok elmondta, hogy Zarkávi holttestét arca és újlenyomata alapján azonosították. A terroristavezér megölése üzenet azok számára, akik az “erőszak útján” járnak, hogy változtassanak, amíg nem késő – fogalmazott Casey.
Az iraki emberek információi segítettek Zarkávi elfogásában, akinek fejére 25 millió dollár vérdíjat tűztek ki – emlékeztetett az iraki miniszterelnök, aki arra kérte a lakosságot, hogy csatlakozzanak a politikai dialógushoz, és együttműködésükkel segítsenek az összes terrorista megölésében.
Balfácán vagy vezér
Az amerikai lélektani propaganda májusban igyekezett megváltoztatni a Zarkáviról kialakított képet. Az amerikai hadsereg olyan videoklipet juttatott el az iraki televíziókhoz, amelynek tanúsága szerint az égen-földön keresett hírhedt terroristavezér láthatóan nem boldogul a géppisztollyal, és mások segítségére szorul. Noha az amerikai propaganda korábban a legnagyobb és legveszélyesebb ellenségnek tüntette fel Zarkávit, a klippel igyekeztek lejáratni, mint rettenthetetlen harcost az erős embert tisztelő arab világ előtt.
Zarkáviról, akit gyermekrablással és külföldi munkások lefejezésével is vádoltak, számos kétes eredetű videofelvétel keringett az interneten, ezek egyikén Zarkávi személyesen fejez le egy al-Kaida által fogva tartott túszt.
Az “első számú közellenség” megölése az új iraki kormány és az amerikai haderő egyik legfontosabb győzelmének tekinthető, de kétséges, hogy lesz-e hatása az országban tomboló erőszakra és halálozási arányra –írja a BBC.
Kalandos életút
A szunnita Zarkávi Ahmed Fadel Nazzal al-Halajle néven született 1966. október 20-án, és nehéz körülmények között nőtt fel Zarka jordániai iparvárosban. Feltehetően innen származik harci neve. Az 1980-as évek végén ment először Afganisztánba, hogy harcoljon a megszálló szovjet hadsereg ellen, és részt vett más jordániai harcosokkal Hoszt ostromában. Az 1989-es szovjet kivonulást követően Pakisztánban egy dzsihádista kiadványnál dolgozott, és magáévá tette Abu Mohammed al-Makdeszi iszlám szélsőséges eszméit. Miután hazatért, 1996-ban 15 évi börtönre ítélték, de három évvel később amnesztiát kapott II. Abdalláh trónra lépése alkalmából.
1999-ben Afganisztánba menekült, mielőtt Ammánban felszámoltak egy az al-Kaidához kötődő sejtet. Kapcsolatba lépett Oszama bin Ladennel, az al-Kaida vezetőjével, és hamarosan emelkedni kezdett a szervezet ranglétráján. 2001 végén, amikor az amerikai vezetésű haderők megdöntötték a tálibok uralmát, előbb Iránba, majd Irakba ment. Az afganisztáni harcokban megsebesült, állítólag amputálták egyik lábát.
Szövetségben Oszama Bin Ladennel
2003 februárjában, egy hónappal az iraki háború kitörése előtt Colin Powell amerikai külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt Zarkávit nevezte meg összekötő kapocsként az al-Kaida és Szaddám Huszein között, aki szerinte menedéket adott a jordániai terroristának. 2003 végén kezdett felbukkanni Zarkávi neve az at-Tauhíd val Dzsihád (egyistenhit és szent háború) szervezet vezetőjeként.
A csoport 2004 októberében jelentette be a világhálón, hogy szövetséget kötött az al-Kaidával és “minden harcosok atyjával”, Oszama bin Ladennel, s ekkor változtatta meg szervezete nevét “Mezopotámiai al-Kaidára”. Bin Laden decemberi hangfelvételén szentesítette Zarkávit mint iraki helyettesét. Zarkávi csoportja az elmúlt évben többet is magára vállalt az Irakban elkövetett legvéresebb merényletek közül.
