Külföld

Cseh bocsánatkérés a magyaroktól

admin
admin

2006. 01. 11. 11:58

A cseh miniszterelnök szerint a csehországi magyarokra is vonatkozik kormányának tavalyi kijelentése, amelyben gyakorlatilag a Benes-dekrétumokért kért bocsánatot az ország területén élő németektől.

Az egykori Csehszlovákiában élő magyaroktól is bocsánatot kért a cseh kormány vagyonuk elkobzásáért és a kitelepítésért, melyet a kollektív felelősségre vonás nevében hajtott végre a második világháborút követően a csehszlovák kormány.

Legalábbis ez derül ki Jirí Paroubek kormányfő Kocsis László Attilának, az Együttélés Politikai Mozgalom elnökének írt válaszleveléből, melyre azután került sor, hogy Kocsis tavaly novemberben üdvözölte a prágai kormány csehországi németek irányába tett gesztusát, egyúttal sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a kormány nem követte meg a csehországi magyarokat és lengyeleket, akiket szintén jogsérelmek értek a II. világháború utáni években. Paroubek válasza szerint a kormány nyilatkozata minden olyan volt csehszlovák állampolgárra vonatkozik, akit 1945 után jogsérelem ért az úgynevezett ellenséges lakosság elleni fellépés és intézkedések keretében.


A tavaly augusztusi bocsánatkérés tehát nem csak a német nemzetiség tagjaira vonatkozik: nyilvánvaló, hogy az állampolgárok megcélzott csoportjába tartoznak a magyar és a lengyel nemzetiségű állampolgárok is – írja Paroubek. „Számomra semmiképpen sem közömbös azon több ezer állampolgár sorsa, akiket a II. világháború után jogsérelmek értek. Külön érinti ez az egykori csehszlovák állampolgárokat – a magyar nemzetiség tagjait is – akiket 1946-47-ben Dél-Szlovákiából erőszakkal telepítettek ki a cseh határvidékre kényszermunkára. A kormány kezdeményezése ugyanakkor nem irányul a jogsértéseket szenvedett személyek anyagi kárpótlására, hanem elsősorban erkölcsi elismerés” – fejtette ki a cseh miniszterelnök.

Kitelepítések, kényszermunka


A II. világháború után az úgynevezett Benes-dekrétumok alapján a csehszlovákiai németeket és magyarokat gyakorlatilag kollektív háborús bűnösnek nyilvánították, megfosztották állampolgárságuktól, elkobozták vagyonukat. Mintegy hárommillió szudétanémetet kitelepítettek az országból. A magyarok kitelepítését a potsdami nagyhatalmi konferencia 1945 augusztusában azonban nem hagyta jóvá. A szlovákiai magyarság felszámolását ezután az akkori csehszlovák rendszer a magyarok csehországi kényszermunkára való elhurcolásával, csehszlovák-magyar lakosságcserével, valamint a reszlovakizációval próbálta elérni.


A háború utáni években mintegy 44 ezer szlovákiai magyart vittek el kényszermunkára Csehországba. A magyarok többsége később visszatelepült szülőföldjére, és az 1948-as kommunista hatalomátvétel után állampolgári jogait is visszakapta. Anyagi kárpótlásban azonban sohasem részesültek. A Csehszlovákiában maradt németeket, beleértve az antifasisztákat is, a háború után munkatáborokba kényszerítették, és más jogsértések is érték őket. A cseh kormány 2005 augusztusi nyilatkozatában nyilvánosan megkövette a csehországi németeket a jogsértésekért. A dokumentumból nem derült ki egyértelműen, hogy az vonatkozik-e a többi, szintén jogsérelmet szenvedett kisebbségre is.


Visszatérő téma

Utoljára tavaly májusban okozott diplomáciai zavarokat az ügy hazánk és Cseohország között. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ugyanis szóvá tette, hogy szobrot állítottak Eduard Benesnek a Prágában. A cseh kormányfő válaszul annyit üzent: kizárólag a csehekre tartozik, hogy tisztelik-e Eduard Benest vagy sem, őt sem zavarja, hogy Magyarországon szobrot állítottak Horthy Miklósnak, aki kormányzóként a második világháború alatt Adolf Hitler szövetségese volt. Korábban több uniós ország – köztünk hazánk is – nehezményezte, hogy Csehország úgy lépett be az Európai Unióba, hogy hivatalosan nem törölte el a Benes-dekrétum intézkedéseit

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kecskemét, 2017. március 3.
Stadler József akasztói vállalkozó az ellene költségvetési csalás bûntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt indított büntetõper tárgyalásán a Kecskeméti Törvényszéken 2017. március 3-án. A bíróság a vádlottat öt év börtönbüntetésre ítélte.
MTI Fotó: Ujvári Sándor
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.