Nagyvilág

Áfaemelés Németországban

A legtöbb kulcsfontosságú kérdésben még nincs egyezség a német koalíciós tárgyalásokon, az áfaemelés mellett azonban bizonyosnak tűnik a munkanélküliségi biztosításhoz való hozzájárulás mérséklése is.

Kemény alkudozások jellemzik a német nagykoalíciós tárgyalások végső szakaszát: bár már napvilágot látott egy százoldalas megállapodástervezet, létfontosságú kérdésekben – költségvetés, államháztartási deficit, adók, munkapiac, atomenergia – még mindig nem tudtak megegyezni a konzervatív pártok (CDU, CSU) és a szociáldemokraták (SPD) csúcsképviselői a csütörtöki éjszakába nyúló tárgyalásokon. Bizonyosnak tűnik, hogy emelkedik majd az általános forgalmi adó felső, 16 százalékos kulcsa. Christian Wulff, Alsó-Szászország kereszténydemokrata (CDU) miniszterelnöke 2 százalékpontos emelésről tud.

Az általános forgalmi adó továbbra is 7 százalék maradna például az élelmiszerek, az újságok, a könyvek esetében. Hírek szerint a szociáldemokraták már nem zárkóznak el az áfaemelés terve elől, de cserébe el akarják fogadtatni a jól keresőkre kivetendő pótadó gondolatát. Egy korábbi elképzelés értelmében egyedülállók esetében 250 ezer eurónál, házaspárok esetében 500 ezer eurónál magasabb évi jövedelem esetén az érintetteknek az esedékes adókulcson felül három százalékkal többet kellene fizetniük. A szociáldemokraták a tárgyalások során jelezték, hogy a 250 ezer, illetve 500 ezer eurós határt lejjebb vihetik. Vélhetően két százalékkal csökken a munkanélküliségi biztosításhoz való hozzájárulás mértéke.

Közel a határidő

A koalíciós pókerjátszmában a konzervatív pártok el akarják érni a felmondásvédelmi szabályok enyhítését, illetve azt, hogy üzemi szinten jöjjenek létre megállapodások munkaadók és munkavállalók között, ami a szakszervezetek hatalomvesztésével lenne egyenlő. Vitatott továbbá, hogy Németország mikor fordítson véglegesen hátat az atomerőművekből nyert energiának. A szociáldemokrata-zöld kormány idején megállapodás született arról, hogy ez az állapot 2021-ben következne be, a konzervatív pártok viszont az erőművek működési idejének meghosszabbítását akarják.

A nagykoalíciós megállapodást a tervek szerint november 18-án írnák alá, de előtte még pártkongresszusokon is jóvá kell hagyatni az elképzeléseket. A kancellár megválasztására november 22-én kerülne sor. A konzervatív pártok és a szociáldemokraták azért kényszerültek nagykoalíciós tárgyalásokra, mert másokkal nem tudtak életképes koalíciókat összekovácsolni. A parlament alsóházában (Bundestag) a CDU/CSU alkotja a legerősebb frakciót, második a szociáldemokraták frakciója. A CDU és a CSU együtt a szavazatok 35,2 százalékát, az SPD a voksok 34,2 százalékát szerezte meg szeptember 18-án, illetve október 2-án.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik