Külföld

A Tocsik-dosszié – Nem jogerős

admin
admin

2001. 07. 17. 18:55

Az 1996-ban eljárási össztűz alá vett Tocsik Márta ellen indult perek egyikében sem született ez idáig jogerős ítélet.

Folyamatban lévő perek 1. Polgári per.

Az eljárást felfüggesztették a 2. számmal jelölt polgári per jogerős befejezéséig. Az ÁPV Rt. arra kérte a Fővárosi Bíróságot, kötelezze Tocsik Mártát 792 millió forint megfizetésére, mivel a vagyonkezelő megítélése szerint a jogásznő tevékenysége nem áll arányban az általa felvett 804 millió forinttal. Az ÁPV Rt. munkadíjként 12 millió forint kifizetését tartja elfogadhatónak.

2. Polgári per. A Legfőbb Ügyészség indította az ÁPV Rt. és Tocsik Márta ellen. A bíróság nem jogerős ítélete 2001. júliusában kimondta, hogy sem jogszabályba, sem a jó erkölcsbe nem ütközik a kifogásolt szerződés.

3. Büntető per. Csalás és magánokirat-hamisítás miatt indult Tocsik Márta és nyolc társa ellen a Fővárosi Bíróságon. Az ügyben elsőfokú ítélet született 1999 februárjában (az ítéletet lásd külön).

4. per. A Legfelsőbb Bíróság 2000 áprilisában végzésével hatályon kívül helyezte a fenti első- fokú ítéletet, s új eljárás lefolytatására kötelezte a Fővárosi Bíróságot. Az LB a nem jogerős döntést egyebek között megalapozatlanság, a tényállás felderítésének hiányosságai, indoklásbeli kötelezettség elmulasztása, bizonyítékok kiragadott értékelése miatt helyezte hatályon kívül.

5. per. 2000 novemberében újra elkezdődött a Tocsik ellen csalás bűntette miatt indult első-fokú per, ez zajlik most. Budai Györgyöt, Boldvai Lászlót és Vitos Zoltánt már nem befolyással üzérkedéssel vádolja az ügyészség, hanem zsarolás bűntette miatt. Ezért a bűncselekményért akár 5 évi végrehajtandó szabadságvesztés is kiszabható.

Szeretném, ha végre letehetném ezt a nagy iterhet – fogalmazott Tocsik Márta, arra utalva, hogy egyre nehezebben bírja az ötödik éve húzódó bírósági eljárást. Jelenleg abban a zár alá vett budai ingatlanban lakik az elhíresült jogásznő, amelyet még 1996 nyarán vásárolt a sikerdíjból 55 millió forintért cége, az Euro-Casa Ingatlanforgalmazó Kft. számára. Egyetlen célként a jogerős felmentő ítélet lebeg a szemei előtt.

Ügyvédje, Jován László is úgy gondolja, csakis sikerrel végződhet számukra az ügy. Meggyőződése, hogy “a vádirat és az ügyészség által beterjesztett bizonyítékok nem teszik lehetővé az elmarasztalást”. Optimizmusra már csak azért is van oka, mert alig néhány hete a Fővárosi Bíróságon folyó polgári perben kimondatott: sem a jó erkölcsbe, sem a törvényekbe nem ütköznek az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. és Tocsik Márta között létrejött megállapodások. Ugyanakkor ez a döntés nem köti a büntetőügyben eljáró bíróságot, az akár ezzel ellentétes álláspontra is juthat. Sőt, ha jogerősen elmarasztalják Tocsik Mártát, akkor bizony egy esetleges perújítás során a polgári pereket is elveszíti, ugyanis az érvényben lévő eljárási szabályok szerint a büntető bíróság jogerős ítélete bűnösség tekintetében kötelezi a polgári bíróságot. Totális vereség, vagy teljes győzelem vár tehát Tocsik Mártára.

ÜZLETEMBEREK TAGADÁSBAN. Jogi berkekben megoszlanak a vélemények arról, vajon miért nem hozott jogerős döntést tavaly áprilisban a Legfelsőbb Bíróság (LB) a büntető perben. Független jogi szakértők szerint ugyanis éppen annyi oka lett volna az elsőfokú döntés helybenhagyására, mint amennyi miatt hatályon kívül helyezte azt. Bár politikai indíttatású ügyről van szó, több bíró egybehangzóan zárja ki annak lehetőségét, hogy “felsőbb utasításra cselekedett” az LB. Inkább a felelősség elhárításáról lehet szó. Talán valóban nem volt megnyugtatóan felderítve a tényállás, s az LB nem akarta elhamarkodottan feltenni az i-re a pontot – hangoztatták többen.

Taktikák A vád lényege

Tocsik Márta nem végzett érdemi munkát, csupán átvette az önkormányzatokat képviselő Vektor Rt. adatait. Tocsik Liszkai Péter segítségével úgy állította be szerepét az ÁPV Rt. vezetői és igazgatósági tagjai előtt, mintha fáradságos, időt rabló tárgyalások révén sikerült volna megalkudnia.

A védelem lényege

A jogásznő jókor, jó helyen lépett színre, eszébe jutott, ami az ÁPV Rt.-ben senkinek: közvetít a vagyonkezelő és az önkormányzatok között. Bizonyíthatóan érdemi munkát végzett, s 10 milliárd forintot takarított meg a költségvetésnek. Mivel eredménykötelemről van szó, jogos a sikerdíj.

A mostani eljárás egyik izgalmas kérdése, sikerül-e a vádnak bizonyítania, hogy Vitos Zoltán, Boldvai László és Budai György megzsarolták Tocsikot.

A vád elsőszámú bizonyítéka most is a jogásznő “pizsamás”, idegcsillapítók hatása alatt 1996 októberében tett – ám 1997 elején visszavont – rendőrségi vallomása. Azóta az ügy ezen száláról egyáltalán nem nyilatkozik, a három érintett pedig tagad. Boldvai például úgy nyilatkozott, ő csak az újságból ismeri a Tocsik ügyet.

A jogásznő inkriminált vallomása szerint a fent nevezettek megfenyegették őt: ne is reménykedjen abban, hogy az ÁPV Rt.-vel kötött szerződést megtarthatja a támogatásuk nélkül. Hozzátették még, hogy “a beszélgetést felejtse el, tartsa a száját, s ha nem viselkedik megfelelően, meglesznek a következményei”.

Jován László határozottan állítja, nem félelemből hallgat védence, hanem azért, mert úgy gondolja, koncentráljon mindenki a maga ügyére, a három üzletember pedig védekezzen tetszése szerint.

Az 1999 februári első fokú ítélet• I. rendű vádlott Tocsik Mártát bűncselekmény hiányában felmentették a különösen nagy kárt okozó csalás bűntette és a magánokirat-hamisítás vétsége alól.

• II. rendű vádlott Liszkai Pétert, az ÁPV Rt. volt vezető jogtanácsosát ugyancsak bűncselekmény hiányában felmentették a csalás bűntette és magánokirat-hamisítás vétsége alól.

• III-VI. rendű vádlottak: Szokai Imre, az ÁPV Rt. igazgatóságának volt elnöke; Lascsik Attila, az ÁPV Rt. volt vezérigazgatója; Bessenyei Zoltán, az ÁPV Rt. volt igazgatósági tagja; Spanyol József, az ÁPV Rt. volt igazgatósági tagja. E négy vádlottat a bíróság felmentette a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hanyag kezelés vétsége alól.

• VII. rendű vádlott Vitos Zoltánt, az Arány Rt. volt vezérigazgatóját befolyással üzérkedés vétsége miatt 6 hónap felfüggesztett fogházbüntetésre, valamint 500 ezer forint pénzmellékbüntetésre ítélte a bíróság (az MSZP közeli Arány Rt. két ízben összesen 230 millió 613 ezer forintot kapott Tocsik Mártától).

• VIII. rendű vádlott Boldvai Lászlót, MSZP-s országgyűlési képviselőt, az MSZP egykori pénztárnokát befolyással üzérkedés vétsége miatt 10 hónap letöltendő fogházbüntetésre, valamint 2 év közügyektől való eltiltásra ítélte a bíróság.

• IX. rendű vádlott Budai Györgyöt, SZDSZ-hez közelálló üzletembert befolyással üzérkedés vétsége miatt 6 hónap végrehajtandó fogházbüntetésre, 2 év közügyektől való eltiltásra valamint 5 millió forint vagyonelkobzásra ítélte a bíróság (Budai az Utilitas Rt. számlájára 112 millió forintot utaltatott Tocsik Mártával).

ZÁROLT PÉNZEK. Tocsik Márta ellen nemcsak bírósági perek vannak folyamatban, hanem két államigazgatási eljárás is: az egyik személyi jövedelemadó, a másik áfa késedelmes befizetése miatt. A 804 millió forint tehát eleve csökkenne az adókkal, ám a pénzhez nem férhet hozzá, mert zárolták az ügy jogerős befejezéséig.

Amennyiben felmentik, a jogásznő igényt tarthat az Arány Rt., valamint az Utilitas Rt. által visszautalt összesen több mint 343 millió forintra, emellett arra a 113 millió forintra is, amit a Szőgyényi Ügyvédi Iroda postabanki számlájára utalt át a botrány kirobbanásakor. Megtarthatja a sikerdíjból vásárolt 55 millió forint értékű budai ingatlant is a 10 millió forintnyi ingósággal együtt.

Jogerős ítéletet a Tocsik-perekben legkorábban 2002 végén, 2003 elején hoz a Legfelsőbb Bíróság.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.