Az elmúlt napokban többször is kint járt a rendőrség annál a XI. kerületi teleknél, ahol a Bayer Construct autói jelentek meg, a munkások pedig tereprendezési munkákba kezdtek. Az rtl.hu információi szerint a hatóságokat a lakók hívták ki, akik szerint szabálytalanul irtották a növényzetet a Hosszúréti utcában.
A Burdapesti Rendőr-főkapitányság ugyanakkor azt közölte, hogy bűncselekmény gyanúja nem merült fel, csak a terület tulajdonosa megbízásából végeztek tereprendezési munkálatokat, ami a gaz levágását, a cserje és bozót irtását foglalta magában – fákat nem vágtak ki. A lakók azonban videófelvételeket is készítettek az irtásról, ezen az látható, hogy gépekkel is dolgoznak a munkások.
Mindent meg fogunk tenni, hogy ne építhessék be ezt a zöldterületet, részben ez hűti le ugyanis a környék klímáját
– mondta az rtl.hu-nak a helyi tiltakozás egyik vezetője, Bodainé Klotz Adrienne. Szerinte klímaválság idején önmagában is elfogadhatatlan a növények irtása, az pedig különösen aggályos, hogy a madarak költési időszakában végezték.
Az önkormányzat tájékoztatása szerint a Bayer Constructhoz köthető cég tulajdonában lévő mintegy 20 ezer négyzetméteres, fás-bokros területen a vállalat 270 lakásos társasházat húzna fel. Az épületet 3-4 emeletesre tervezik, magassága pedig 11 méteres is lehet.
Az önkormányzat szerint ugyanakkor építési engedély és hivatalos terv még nincsen, a lakók ezért is lepődtek meg, hogy már tereprendezési munkák kezdődtek. A helyi lakók ezért azt szeretnék, ha a helyi vagy a fővárosi önkormányzat kisajátítaná a területet, a szomszédos – jóval nagyobb – telkeket pedig védetté nyilvánítanák. Az ezért indított petíciót már több mint háromezren írták alá.
Nem szeretnék hazudni, szinte biztos, hogy sem a XI. kerületi önkormányzat, sem a főváros nem sajátítja majd ki ezt a részt
– fogalmazott az MSZP-s Keller Zsolt, helyi önkormányzati képviselő. Ez ugyanis állítása szerint legalább 4-5 milliárd forintba kerülne, ekkora forrás pedig nem áll rendelkezésre.
A politikus szerint jogilag sem tudják megakadályozni az építkezést, mert az engedélyeztetés már a kormányhivatalokhoz tartozik, változtatási tilalmat pedig csak egyszer lehet elrendelni 3 évre – ez utóbbi lehetőséggel már éltek egyszer 2020-ban. A 40 százalékos beépíthetőségi határt (amely eredetileg 15 százalékos volt, de az előző önkormányzat megemelte) ugyan le lehetne csökkenteni ismét, de ez egyrészt nagyon hosszú jogi procedúrához vezetne, másrészt szintén kártérítési kötelezettséggel járna.
A Balázs Attila nevéhez köthető Bayer Construct az utóbbi években a Bosnyák téri gigaépítkezés miatt kapott komoly médiafigyelmet. Eredetileg Zuglóban is főként lakások építését tervezték, de miután visszaesett a kereslet, menet közben változtattak az arányokon az irodák javára. Az állam pedig ezeket vásárolta meg 244 milliárdért kormányzati szervezetek elhelyezésére hivatkozva. A zuglói önkormányzat számos intézkedéssel próbálta megregulázni a helyi építési szabályokra fittyet hányó céget, ám a döntések hatálya alól rendszeresen kormányrendelettel mentesítették Balázsékat.
