Közélet

Az EU bírósága visszautasította a Debreceni Egyetem kérését, továbbra sem kapnak Erasmus-pénzeket

Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu
Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu

A Debreceni Egyetem azzal a kéréssel fordult az Európai Unió Bíróságához (EUB), hogy azonnali hatállyal rendelje el az uniós határozat felfüggesztését. A Népszava értesülése szerint a bírói testület már döntött, és elutasította a Debreceni Egyetem keresetét.

Májusban a Debreceni Egyetem öt másik alapítványi formában működő egyetemmel közösen beperelte az Európai Bizottságot (EB), amiért ideiglenesen kizárta a hasonló felsőoktatási intézményeket az EU-s csereprogramokból.

A Debreceni Egyetem külön kérte a tiltó brüsszeli rendelkezés azonnali felfüggesztését, amit az EUB elutasított.

Így a perben körülbelül másfél év múlva születhet ítélet, feltéve, hogy a bírák egyáltalán elfogadhatónak ítélik a beadványt. A felperesek arra hivatkoznak, hogy az egyetemi döntéshozatal független az alapítványi kuratóriumtól.

A Népszava úgy tudja, hogy a közalapítványi formában működő felsőoktatási intézmények irányító testületeire jellemző összeférhetetlenség megszüntetéséről még mindig nem tudott megegyezni a magyar kormány és az Európai Bizottság. Ahhoz, hogy a magyar egyetemisták ne essenek ki a jövőre esedékes Erasmus-programokból, a feleknek július közepéig kellene megállapodnia.

Mint ismert, a Bizottság döntése értelmében nem kaphatnak friss támogatásokat az Európai Unió által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból azok a magyarországi felsőoktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek vagy ilyen alapítványokat tartanak fenn.

Sajtóértesülések szerint Brüsszel nem fogadta el az első magyar ajánlatot, amely a parlamenti képviselőket, minisztereket, államtitkárokat és kormánymegbízottakat zárta volna ki a modellváltott egyetemeket és a kutatóintézeteket irányító kuratóriumokból. Az Európai Bizottság ellenjavaslatában azt kérte, hogy a közhatalmi státuszú személyeket is zárják ki a kinevezhető személyek köréből.

A legvitásabb pont a modellváltáson átesett egyetemeket és egyes kutatóközpontokat irányító közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumi tagjainak kiválasztási mechanizmusa.

A vita lényege, hogy a Bizottság elvárja: legyen világos a folyamat, amelyben a kuratóriumi tagokról döntenek. A Brüsszelbe kiküldött normaszövegben a kormány még azt írta, hogy az új tagokat a testületben ülők javaslatára választanák, de a Bizottság ezt nem fogadta el.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik