A Harlem Budapesten, a kazah helyzet és az egyetemi ügyek

Vitray Tamás: Hogyan került a Harlem Globetrotters a Magyar Televízió képernyőjére?

Az 1961-es év hazai sportnaptárának alighanem legnagyobb szenzációja, a Harlem Globetrotters kisstadionbeli fellépése volt. A magyar kosárlabdasport zászlaja sokkal magasabban lobogott még akkortájt, mint manapság, érthetően óriási várakozás előzte megBudapesten az amerikai csodacsapat érkezését. Hamarosan elszomorodtak a sportrajongók, amikor világossá vált, hogy a háromestés szereplésen a Kisstadion összesen mintegy 35-40 ezer nézőt tud befogadni. Televíziós közvetítés lehetősége fel sem merülhetett, a csapat fellépti díja – természetesen annak nagysága, valamint a kóros devizahiány miatt – szóba sem kerülhetett. Ennek ismeretében tettem jómagam is lépéseket, hogy valamelyik estére jegyet szerezzek.

Zeöld Zsombor: A TVN-ügy – Elnök kontra Szejm

2021. december 27-én Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök nem írta alá a lengyel médiatörvénynek azt a módosítását, amely az utóbbi hónapokban a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) számára az egyik legfontosabb belpolitikai kérdés volt. Az elnök az alkotmányos opciók közül azt választotta, hogy visszaküldte a tervezetet a lengyel törvényhozás alsóházának, a Szejmnek, amely a dokumentumot változatlan formátumban csak a képviselők több mint felének minősített többségi (háromötödös) szavazatával fogadhatja el. A PiS még külső támogatással sem tud ennyi potenciális szavazatot felmutatni, így minden valószínűség szerint a törvény ebben a formában nem léphet életbe. A tervezett módosítások értelmében a lengyel médiapiacon nem maradhatott volna olyan többségi tulajdonos, amelynek az Európai Gazdasági Térségen kívüli van a székhelye – a kormánybejelentett szándéka szerint így limitálva bármifajta orosz és kínai jelenlétet. A módosítások kritikusai szerint azonban a jogi lépés a Discovery-csoport révén többségi amerikai tulajdonban lévő kereskedelmi csatorna, a TVN ellen irányul. Így szóba kerül az is: a lengyel–amerikai kapcsolatokban feszültségek vannak.

Kenesei István: Egyetemek, doktorok, filozófusok

Itt az új év, és az egyetemi „modellváltás” hívei máris győzelmi jelentésekkel árasztják el a sajtót, elsősorban a saját sajtójukat persze, de hivatásuknak megfelelően a független orgánumok is beszámolnak ezekről, ha nem is kritikátlanul – és mint megtudhattuk a kormányfőtől, a mi „médiapluralizmusunkban”, szemben a Nyugat „hegemonista” sajtójával, legalább 50 százalék a „progresszív, liberális, baloldali és miegymás”, míg csupán a másik 50 a „kereszténydemokrata, tradicionalista, konzervatív”, gondolom, az MTV-t, a TV2-t, a KESMA-t, az összes egyházi és „magán”-rádiót is beleértve, amelyek gyakorlatilag a népesség teljes egészéhez eljutnak mint a kormánypropaganda lelkes továbbítói, illetve eltartottjai, az Orbán Viktor által egyenlő elérésűnek tekintett önfenntartó lapokhoz, RTL-hez, online hírportálokhoz és fórumokhoz hasonlóan. A szavak kiüresedése évtizedekkel korábbi kort idéz fel, amikor a valóságot ugyanígy próbálták elfedni hangzatos szólamokkal.

Benda László: A kazah helyzet

Akinek a jöttekor nem örülnek, annak a távozásán sem búsongnak – így tartja a hagyományos kazah népi bölcsesség. De vajon örültek-e, amikor a jelenlegi államfő, Kaszim-Zsomart Tokajev „terrorista puccsra” hivatkozva kérte az oroszok vezérelte Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (orosz betűnevén ODKB) csapatainak hirtelen eljövetelét? És meddig maradnak? Erről alighanem budapesti, prágai vagy éppen kabuli bölcsek beszélhetnének.

A fölgyorsult kazahsztáni események nyomán sokan és sokféleképpen emlegetnek valamiféle puccskísérletet. A hirtelen külső segítségnyújtásra áhítozó államfő külföldön kiképzett emberek külföldről irányított puccsával indokolta váratlan lépését. Csak Almatiban, a kétmilliós korábbi fővárosban húszezernyi „banditát és terroristát” vizionált. Előbb több városban, majd az ország egész területén rendkívüli állapotot rendelt el. Ezt követte az ODKB 2500–4000 főre becsült „békefenntartóinak” azonnali berepítése. A „testvéri támogatók” derékhadát orosz különleges légideszantosok adják. Nagy számban érkeztek – a tüntetések leverésében közelmúltbeli tapasztalattal bíró – belarusz erők, és jelképesen képviselteti magát Tádzsikisztán, Kirgizsztán, Örményország is. Kivált az utóbbi fővárosokban okozhatott fejtörést mindez, hiszen 2010-ben a kirgizek, jó tíz évvel később az örmények fordultak hasonló kéréssel a „keleti NATO-hoz”. A Kreml mindkétszer elutasította őket, mondván: „nem akarnak szuverén államok belügyeibe beavatkozni”. Talán ezért kellett – a növekvő belső feszültség helyett – külföldről szított összeesküvésről beszélni!

Bauer Tamás: A köztársaság visszaállítása

Lássuk be: igaza volt Orbán Viktornak, amikor 2011-ben elfogadtatott Alaptörvényében kivette a magyar állam nevéből a köztársaságot. (Pedig az államfőt továbbra is köztársasági elnöknek nevezik, és köztársaságnak az államformát.) Van ugyanis jelentősége annak, hogy magát a magyar államot köztársaságnak nevezzük-e, vagy sem. A francia forradalom óta, ha Skandináviában és a Benelux államokban nem is, de Európában sokfelé, Franciaország mellett kiváltképp Németországban, de hasonlóképpen Ausztriában és Magyarországon is a köztársaság jelenti a szabadság–egyenlőség–testvériség hármas eszményét követni kívánó, általános választójogon, polgári jogegyenlőségen, a más vallásúak, más gondolkodásúak elfogadásán alapuló, a szomszéd népekhez fűződő partneri kapcsolatokra törekvő modern állameszményt, szemben a komoly szociális különbségeket fenntartó, szomszédjaikkal háborúzó elnyomó monarchiákkal.