Szigetváry Zsolt / MTI
Közélet

Karácsonyfáról és az európai ügyészségről is beszélt Varga Judit a parlamentben

Erős nemzetek erős szövetségét támogatja a kormány Európában – jelentette ki éves meghallgatásán az igazságügyi miniszter az Országgyűlés európai ügyek bizottsága előtt hétfőn. Varga Judit a föderalista elképzelésekkel szemben az egymást kölcsönösen tisztelő nemzetek koncepciójáról beszélt, azt hangoztatva, hogy az integráció eszköz, nem cél.

A miniszter a jogállamisági eljárások közül kiemelte a 7. cikk szerinti eljárást, amelyet sehova nem vezető nyílt politikai eljárásnak nevezett. Karácsonyfához hasonlította, amelyre újabb és újabb dísz kerül, ahogy az eljárásra is, amint történik valami a magyar jogalkotásban, közéletben.

Az Európai Bizottság jelentésével összefüggésben azt kifogásolta, hogy háromszor-négyszer több NGO-hivatkozás szerepel benne, mint más országok esetében, több mint 60 ilyen idézet, és az NGO-k kritikai észrevételeiket tényként rögzíti. Varga Judit azt mondta, nincs elfogadott módszertana annak, hogy a jogállamisági jelentést minden tagállamra nézve egyenlő mércével készítsék el.

A Magyarország és Lengyelország által az Európai Unió Bíróságán megtámadott jogállamisági kondicionalitási rendelettel (az uniós pénzek kifizetésének jogállamisági feltételekhez kötésével) összefüggésben azt emelte ki, hogy a szabályozásnak több hiányossága van.

Nincs jogalapja, ahogy a jogállamiság fogalmának sincs definíciója. Amíg nincs ebben az ügyben ítélet, nem indulhat eljárás – mondta. Varga Judit szerint Brüsszel a jogállami mechanizmusokat a politikai akarat kinyilvánításának eszközéül használja. A kötelezettségszegési eljárásokról közölte: Magyarország nagyon aktív az unió bírósága előtt, sokszor beszáll más eljárásokba, például a versenyjognál.

Jelenleg 58 kötelezettségszegési eljárás van folyamatban Magyarországgal szemben, ezzel a tizedik helyen áll az uniós rangsorban – mondta. Hozzátette: abból a szempontból viszont, hogy időben alkalmazza-e az uniós jogszabályokat, az élmezőnyben, a második helyen van Magyarország.

Kitért a gyermekvédelemre és a migrációra, azt hangsúlyozva, hogy a kormány a legvégsőkig védi a magyar álláspontot és érdekeket. A szakpolitikai kérdésekkel összefüggésben a helyreállítási tervet emelte ki. Azt mondta, Magyarország az elsők között nyújtotta be, a tervben többi között a zöldítés és a digitalizáció szerepel.

Ilyen programokat blokkolnak pusztán politikai indíttatásból – jelentette ki a miniszter, arra utalva, hogy az EU csaknem 2500 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatást nem fizet ki egyelőre Magyarországnak. Hangsúlyozta: a koronavírus-járvány következményeit gyorsan kellene enyhíteni, ebbe szól bele a politika.

Az EU belső piacáról szólva a stratégiai autonómiáról beszélt, amelyre a jövőben szüksége van az uniónak ahhoz, hogy ne legyen kiszolgáltatott.

Kitért az uniós klímapolitikára is, az elszabaduló globális energiaárakkal kapcsolatban az uniót hibáztatta.

A migrációval összefüggésben azt hangsúlyozta, hogy az unió továbbra sem tudott elszakadni a korábbi csomagja bukását okozó elemektől, így a kvótától sem, még ha nem is így nevezi. Varga Judit megemlítette, hogy folyamatban van a schengeni határellenőrzési kódex felülvizsgálata.

Hörcsik Richárd, a bizottság fideszes elnöke közölte: problémát okoz, hogy nincs a jogállamiságnak egzakt meghatározása.

Balczó Zoltán, a bizottság jobbikos alelnöke provokációnak nevezte, hogy a „pedofiltörvény el lett térítve”, és utólag került bele a gyermekvédelemmel kapcsolatos rész.

Azt mondta, ha valóban az a gátja az európai helyreállítási terv kifizetésének, akkor csatlakozzon Magyarország az európai ügyészséghez. Hozzátette: teljesen jogos, hogy a bizottság és a tagállamok szeretnének garanciát látni az uniós források megfelelő felhasználására.

Varga Judit válaszában a jogszabály célhoz kötöttségét, a gyermekek védelmét emelte ki, ami szerinte összhangban áll az uniós joggal is. Az uniós ügyészséggel összefüggésben közölte, Írország és Dánia sem csatlakozott a szervezethez, és arról beszélt, az első hónapok alapján már látszanak az európai ügyészség működési, technikai problémái.

Szél Bernadett és Bana Tibor független képviselő az EU gyermekjogi stratégiájának megvétózásáról kérdezték a minisztert, aki ezt a „lopakodó hatásköri stratégiával” szembeni fellépéssel indokolta. Hangsúlyozta: Magyarország mindenféle diszkrimináció elleni fellépést támogatott, ám a stratégia konklúziójának szövegezésébe bekerült a genderkérdés, és csak ezt tüntették fel, mint amit pozitívan kell megkülönböztetni.

Oláh Lajos, a bizottság DK-s alelnöke a Pegasus-szoftver felhasználásáról kérdezte a minisztert, aki azonban azt mondta, hogy korábban minden kérdésre minden választ megadtak.

(MTI)

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.