Bruzák Noémi / MTI
Közélet

Az emberi jogokról és a genderpolitikáról is egyeztetett svéd kollégájával Szijjártó Péter

Ann Linde magyar civil szervezetek képviselőivel is találkozik.

Magyarország és Svédország együttműködésének sikerterületei a gazdaság- és a védelempolitika – hangoztatta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten, sajtótájékoztatón, miután megbeszélést folytatott Ann Linde svéd külügyminiszterrel.

A magyar miniszter azt mondta, hogy tavaly több mint 2 milliárd euró (726 milliárd forint) volt a két állam kereskedelmi forgalma, amely idén már most 32 százalékos növekedést mutat. Magyarországon 225 svéd cég működik, 15 ezer embernek adnak munkát. A svéd vállalatok egyre több kutatás-fejlesztési beruházást hajtanak végre – tette hozzá.

A svéd cégeket azért is nagyon becsülik, mert a koronavírus-járvány idején a kormány támogatási programjával élve közülük 5 megvédett 4300 munkahelyet, amikor végrehajtott 7 milliárd forintnyi beruházást. Ezekhez a projektekhez az alacsony adókon túl a szakképzett munkaerő jelenléte és a politikai stabilitás is hozzájárul – mondta Szijjártó Péter. A miniszter közölte, hogy hamarosan egy új fejlesztést is be tudnak majd jelenteni.

Megjegyezte, hogy mindkét állam tagja az Európai Uniónak (EU), és bár Svédország nem lépett be az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe (NATO), szoros kapcsolatot ápol vele. Ezért nem túlzás, hogy szövetségesnek hívják egymást – vélekedett Szijjártó Péter. Magyarország Gripen vadászgépeket használ, amelyekkel nemcsak a saját légtérvédelmét biztosítja, hanem a balti államoknak és Szlovéniának is segít ebben – idézte fel. Hozzáfűzte: Pápán 23 svéd katona szolgál egy nemzetközi szállítási ezredben.

Ann Linde látogatásával méltatlan időszak végére tudtak pontot tenni, mivel legutóbb 9 éve járt Magyarországon svéd külügyminiszter. Bár EU-s értekezleteken havonta találkoznak, fontosak a kétoldalú megbeszélések is, mert bizonyos kérdésekről másként gondolkodnak – mondta Szijjártó.

Kitért arra, hogy Svédország adja az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) elnökségét, Magyarország pedig a jövő hónapban veszi át az Európa Tanács (ET) elnökségét. Mindez különösen fontos most, amikor fokozódik a feszültség Kelet és Nyugat között. Szijjártó Péter azt mondta, támogatják a svédek elnökségét az EBESZ-ben.

Az ET közelgő magyar elnökségével kapcsolatban közölte: kiemelt szerepet szánnak a nemzeti kisebbségek védelmének. Támogatják Ukrajna területi integritását, azt azonban semmiképpen sem fogadják el, hogy a magyar közösség jogait folyamatosan megsértik az ország keleti részében folytatott harcok során, ezért azt remélik, hogy az EBESZ a nemzetközi jogok garantálására törekszik majd.

Magyarország az ET elnöklése során fontosnak tekinti továbbá a gyermekek és a családok védelmét, mivel a kiberbűnözés célpontjai. A magyarok készen állnak rá, hogy átvegyék az ET elnökségét – jelentette ki Szijjártó Péter.

Ann Linde azt hangoztatta, hogy mindig képesnek kell lenni a nyílt párbeszédre. Így történt kedden, amikor a jogállamiságról tárgyaltak. Fontos volt, hogy meg tudták vitatni az emberi jogok és a genderpolitika kérdéseit Magyarországon – mondta.

Felidézte, hogy tavaly ünnepelték a két állam diplomáciai kapcsolatai felvételének 100. évfordulóját. Magyarországon erőteljes a svéd üzleti jelenlét, jelentősek a befektetések, és a védelempolitikai együttműködés is szoros – erősítette meg Ann Linde.

Az EBESZ-t és az ET-t létfontosságúnak nevezte Európa biztonsága, jóléte szempontjából és a svéd miniszter szükségesnek mondta, hogy a Nyitott Égbolt egyezmény továbbra is működőképes maradjon. Úgy vélekedett: a koronavírus-járvány megmutatta, mennyire fontos az együttműködés. Lényegesnek nevezte, hogy mindenki megkapja a védőoltást Európában.

Ann Linde közölte, hogy a migrációról, az éghajlatról és az EU szomszédságpolitikájáról is tárgyaltak. Kérdésre felelve a svéd miniszter megerősítette, hogy civil szervezetek képviselőivel is találkozik kedden. Nem titok, hogy bizonyos kérdésekben kormánya másként gondolkodik, mint a magyar kabinet – mondta.

Olyan jelentős az orosz katonai mozgosítás, hogy a haderőket lehetetlennek tűnik visszahívni a határról. A nyugati országok sietve evakuálják nagykövetségeiket. Mindenki azt találgatja, egy orosz invázió elérheti-e akár Kijevet is. Jászberényi Sándor riportja.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.