Közélet
Budapest, 2014. november 10.
Egy beteget készítenek fel a vizsgálatra a speciális, magyar gyártmányú computer tomográf készülék átadásán a Magyar Honvédség (MH) Egészségügyi Központjában, Budapesten 2014. november 10-én. A SPECT/CT berendezéssel jelentõsen javul a betegellátás, lerövidül a betegség megállapítása és a gyógyítás kezdete között idõ.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Jelentést készített az Állami Számvevőszék a sürgősségi ellátásról

Folyamatosan elérhető volt a vészhelyzeti betegellátás a 2015-2017 közötti időszakban, azonban nem volt biztosított, hogy a betegek az egészségi állapotuk által indokolt időn belül ellátást kapjanak – ezt állapította meg vizsgálatában az Állami Számvevőszék. Domokos László, az ÁSZ elnöke kiemelte: a vészhelyzeti betegellátó-rendszerre vonatkozó átfogó fejlesztési célok kialakításáról az ágazati irányításért felelős miniszter gondoskodott, ugyanakkor nem alakított ki a nyomon követéshez és értékeléshez szükséges eszközöket és feltételeket, illetve nem is értékelte a megvalósítás folyamatát.

Az ÁSZ reprezentatív lakossági véleményfelmérése alapján a szolgáltatást igénybe vevők az ellátás szakmai színvonalával elégedettek voltak, ugyanakkor az ellátáshoz való hozzájutás időtartamát és a tájékoztatás elmaradását problémaként jelezték – ismertette sajtótájékoztatón az ÁSZ elnöke.

Sürgős vs. vészhelyzet

A sürgősségi, avagy „vészhelyzeti” betegellátás célja, hogy az emberek – éljenek, lakjanak bárhol is az országban – azonos eséllyel, az egészségi állapotunk által indokolt időben jussanak megfelelő minőségű egészségügyi ellátáshoz. A vészhelyzeti betegellátás közszolgáltatás, amely egy komplex és összetett rendszer, elemei közé tartozik a mentés, az ügyeleti tevékenység és a kórházi sürgősségi ellátás – emelte ki Domokos László. Az Állami Számvevőszék elnöke kifejtette: Magyarország területén állampolgárságától függetlenül, minden betegnek joga van sürgős szükség esetén az életmentő, illetve a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz, valamint fájdalmának csillapításához és szenvedéseinek csökkentéséhez.

Pécs, 2014. szeptember 29.
Várakozók a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központja Sürgõsségi Orvostani Tanszék megnyílt Sürgõsségi Betegellátó Osztályán 2014. szeptember 29-én. Az európai uniós pénzbõl finanszírozott átépítés a betegeknek és a dolgozóknak is kedvezõbb körülményeket teremt, és hatékonyabb betegellátást tesz lehetõvé a 400 ágyas sürgõsségi osztály.
MTI Fotó: Sóki Tamás
Változik a sürgősségi ellátás, osztályozzák a betegeket
Lesz olyan beteg, aki egyáltalán nem találkozik majd orvossal.

Domokos László a sajtótájékoztatón rávilágított: a definícióban szerepel a „sürgős” kifejezés, ugyanakkor az egészségügyi ellátásnak ezen formája alapvetően valamilyen „vészhelyzet” elhárítására irányul. Az ellátást tehát alapvetően nem az időfaktor – a „sürgősség” – hanem a konkrét eset, illetve az érintett egészségi állapotának súlyossága, a „vészhelyzet” mértéke határozza meg. Mindebből következik, hogy a beteg állapotától, a „vészhelyzet” mértékétől függ az, hogy egy eset mennyire „sürgős”. Ezért gondoljuk, hogy az egészségügyi ellátórendszer ezen részének célját jobban kifejezi a „vészhelyzeti” betegellátás elnevezés – vonta le a következtetést az ÁSZ elnöke.

Dr. Németh Erzsébet felügyeleti vezető elmondta: az Állami Számvevőszék a 2015-2017 közötti időszakra vonatkozóan értékelte a vészhelyzeti betegellátás fejlesztési céljainak meghatározását, a megvalósításra vonatkozó nyomon követési rendszer kialakítását, a kitűzött célok elérésének nyomon követését, továbbá a célkitűzések időarányos megvalósulását. Az ÁSZ ellenőrizte, hogy a társadalom tagjai számára az egészségi állapot által indokolt ellátás folyamatosan biztosított volt-e, továbbá, hogy a vészhelyzeti ellátást igénybe vevők elégedettek voltak-e a kapott ellátással.

Miniszteri hiba

Az Állami Számvevőszék megállapította, hogy az ágazati irányításért felelős miniszter gondoskodott a vészhelyzeti betegellátó-rendszerre vonatkozó átfogó fejlesztési célok kialakításáról, azonban a tervezett fejlesztések pontos tartalmának, eszközeinek és egyéb feltételeinek meghatározásáról nem. Mindezek hiánya miatt nem volt egyértelműen meghatározott a stratégiai célkitűzések megvalósításának módja. A jogszabályi előírások ellenére az ágazati irányító nem gondoskodott a vészhelyzeti betegellátó-rendszer fejlesztése érdekében kitűzött célok megvalósításának nyomon követéséről és értékeléséről, illetve erre vonatkozó kötelezettsége ellenére nem számolt be az előrehaladásról – tárta fel az ÁSZ ma befejezett ellenőrzése.

Budapest, 2019. május 19.
Honvédkórház II. Telephely, Gyakorló kórház épülete a XIII. kerület, Dózsa György út 112-114-ben.
MTVA/Bizományosi: Róka László 
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó szerzője/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.
Négy sürgősségi centrumból három fogad többszörösen sérült betegeket Budapesten
A Honvédkórháznak nincs elég orvosa a hét minden napjára.

Az ÁSZ jelentése rögzíti: a 2015-2017 közötti időszakban a vészhelyzeti betegellátás intézményrendszere a betegek számára biztosította a folyamatos hozzáférhetőséget. A rendszerszintű, egységes szabályozás hiánya a betegosztályozási rendszerre és a vészhelyzeti ellátás folyamatára vonatkozóan azonban gátolta, hogy a betegek az állapotuk által indokolt időn belül ellátást kapjanak, függetlenül attól, hogy melyik vészhelyzeti betegellátó intézmény ellátását veszik igénybe. Az ÁSZ ellenőrzése azt is feltárta, hogy a vészhelyzeti ellátással kapcsolatban megfogalmazott, nyilvánosan megjelent ellátási problémák kivizsgálása érdekében a 2015-2017 közötti időszakban nem történtek intézkedések. Továbbá az illetékes hatóság a működési minimumfeltételek vonatkozásában a jogszabályi előírás ellenére nem végezte el az egészségügyi szolgáltatók előre meghatározott ütemezés szerinti ellenőrzését.

Budapest, 2016. február 27.
Egy szirénázó menőautó halad el a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ épülete előtt a főváros XIII. kerületében, a Pap Károly utcában.
MTVA/Bizományosi: Róka László 
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítője közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.
Sürgősségi: addig jó, amíg nem történik egy komolyabb buszbaleset
Nemcsak a Honvédkórház sürgősségi osztálya van bajban, hanem az egész budapesti ellátás, amiben a Zacher Gábor által is jelzett ember- és eszközhiány csak egy a problémák közül.

A mentésre vonatkozóan meghatározott célok megvalósítása érdekében történtek intézkedések. Az Országos Mentőszolgálat bővítette és fejlesztette a mentőállomás-hálózatát, növelte oktatási kapacitását, kialakította mentésirányítási rendszerét, valamint biztosította az ellátás során keletkező dokumentumok elektronikus bevitelét és rögzítését, valamint megkezdődött az egészségügyi ellátó hálózat közös informatikai rendszerének kialakítása. Mindezek ellenére a 15 percen belüli kiérkezés idejének aránya romlott a 2015-2017 közötti időszakban – állapította meg az ÁSZ ellenőrzése. A prehospitális „egy kapu” ellátási modell és az orvosi ügyeletek fejlesztése érdekében meghatározott intézkedések időarányosan megvalósultak.

Megkérdezték a betegeket is: a várakozásra és a tájékoztatásra panaszkodtak

Az ÁSZ reprezentatív lakossági kérdőíves felmérésének értékelése azt mutatta, hogy a vészhelyzeti ellátást igénybe vevők többsége ismeri, milyen típusú panaszokkal fordulhat a vészhelyzeti betegellátó szervezetekhez – ismertette Dr. Német Erzsébet a sajtótájékoztatón. Kifejtette: az igénybe vevők túlnyomó többsége elégedett volt az Országos Mentőszolgálat által végzett vészhelyzeti ellátással, míg a sürgősségi betegellátó intézményekben kapott ellátást csak a válaszadók mintegy fele ítélte elfogadhatónak.

A mentésre vonatkozó 15 percen belüli kiérkezési idő a válaszadók szerint mindössze az esetek felében teljesült. A felmérés alapján a sürgősségi betegellátást nyújtó intézményekben az ellátás az esetek 57 százalékában történt elfogadható módon, de az esetek kevesebb, mint felénél történt a válaszadók elvárása szerinti időn belül. Az esetek többségében a sürgősségi betegellátó nem adott tájékoztatást a betegkategóriába való besorolás eredményéről, ennek jelentőségéről és a várható várakozási időről sem – mondta el Dr. Németh Erzsébet.

Budapest, 2017. november 27.
Zacher Gábor toxikológus, a Honvédkórház sürgősségi centrumának főorvosa, a Magyar Fiatalokért díj kitüntetettje beszél az átadóünnepségen a budapesti Deák 17 Gyermek és Ifjúsági Művészeti Galériában 2017. november 27-én.
MTI Fotó: Mohai Balázs
Nagy a baj a Honvéd sürgősségi osztályán, Zacher már évekkel ezelőtt kongatta a vészharangot
Először néhány orvos mondott fel, ma kiderült, az osztály vezetője, Zacher Gábor is elhagyja a Honvédkórházat. Mi történik az ország legnagyobb sürgősségi osztályán?

Az Állami Számvevőszék a jelentésében az egészségügyért felelős miniszternek négy javaslatot fogalmazott meg, amelyre 30 napon belül intézkedési tervet kell készítenie:

  1. Intézkedjen a sürgősségi betegellátásra vonatkozó célokhoz kapcsolódó területek és eszközök, személyi, tárgyi és szakmai feltételek, illetve a nyomon követés és értékelés rendszerének meghatározásáról, határozza meg az értékelés módszerét és a felhasználandó mutatók körét;
  2. Intézkedjen a stratégiai célkitűzések megvalósításának nyomon követéséről, a beszámolási kötelezettségek teljesítéséről;
  3. Intézkedjen, hogy előre meghatározott ütemezés történjen meg a sürgősségi betegellátás személyi és tárgyi minimumfeltételei rendelkezésre állásának ellenőrzésére;
  4. Intézkedjen a beteg állapotromlásának időben történő megelőzése, illetve ellátása érdekében a sürgősségi betegellátó osztályokon a betegosztályozási rendszer egységes elvek szerinti előírás: szakmai protokoll, illetve irányelv elkészítéséről.

Az Állami Számvevőszék teljes jelentése EZEN A LINKEN érhető el.

Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Image: 73908380, A kiállítást a 2B Galéria a magyarországi deportálások 75. évfordulója alkalmából szervezi és a II. világháborúban elpusztított 565 000 magyar zsidónak állít emléket. Koncepciója szervesen kapcsolódik a Waldsee 1944 című, a galériában 2004-ben (majd később még több mint húsz helyszínen, többek között Berlinben, Washingtonban, New Yorkban és Cape Town-ban) bemutatott kortárs képzőművészeti projekthez.  A holokauszt áldozatainak leveleit ma levéltárak őrzik. A képeslapok, papírfoszlányok, levelek a munkaszolgálat és a deportálás különleges dokumentumai, legtöbbször szerzőjük életének utolsó pillanataiban íródtak. Waldsee az auschwitzi megsemmisítés szimbolikus helyszíne., Place: Budapest, Hungary, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.