Közélet

A görög parlament zöld lámpát adott Macedónia EU-tagságának

A görög parlament jóváhagyta péntek koradélután a Macedóniával kötött névmegállapodást.

A görög képviselők vitája a parlament szerdai ülésén kezdődött a Macedóniával új nevéről kötött megállapodásról. A vitát lezáró szavazást a tervek szerint csütörtökön este tartották volna meg, de az elhúzódó vita miatt a görög parlament péntek délutánra halasztotta ezt.

Csütörtök éjjel erőszakba torkolló tüntetés is volt Athénban, mialatt a parlament az éjszakába nyúlva vitatkozott a megállapodásról. A több ezres tüntető tömeg a törvényhozáshoz vonult, és árulásról beszélt.

A tüntetők egy kisebb csoportja rátámadt a parlament épületét védő rendőrökre: kövekkel, fáklyákkal és gyújtópalackokkal dobálták meg őket. A rendőrök könnygázzal és hanggránátokkal válaszoltak, és szétoszlatták a tömeget.

A görögök többsége nem akarja ezt a megállapodást, de a politikusok elárultak bennünket

– mondta az egyikük. A görög társadalom valóban nagyon megosztott a kérdésben, mint ahogy a parlament is.

Múlt héten a görög kormány megnyert egy bizalmi szavazást, a parlamentben nagyon szűk többséggel (300-ból 151 szavazattal) ugyan, de bizalmat kapott a voksoláson, amelynek kiindulópontja szintén a Macedóniával kapcsolatos névvita rendezése volt.

Alekszisz Ciprasz miniszterelnöknek a végső szavazáshoz sikerült megnyernie a képviselők egy igen szűk többségét a megállapodás elfogadásához. Emiatt pénteken a görög ellenzék vezetésével tovább folytatódnak Athénben és Szalonikiben a tüntetések.

Fotó: LOUISA GOULIAMAKI / AFP)

Múlt vasárnap több tízezren vonultak a főváros utcáira, ezzel fejezték ki tiltakozásukat a megegyezés ellen. 

Ciprasz 27 éves vita végére tett pontot azzal, hogy tavaly megállapodott a macedón kabinettel arról, hogy a volt jugoszláv tagállamot nevezzék Észak-Macedóniának (Észak-Macedóniai Köztársaságnak). Szkopje már elfogadta az egyezményt.

A két ország között az okoz feszültséget, hogy Görögország északi térségét Makedóniának hívják. Egyes felmérések szerint a görögök mintegy hetven százaléka területi követelésektől tart, és ezért ellenzi, hogy az egykoron jugoszláv tagköztársaságot bármilyen formában Macedónia néven ismerjék el.

A névvita lezárása elengedhetetlen ahhoz, hogy Macedónia a NATO és az Európai Unió tagjává válhasson.

Kiemelt kép: ANGELOS TZORTZINIS / AFP 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik