Elképesztő olvasmány a Szél Bernadett elleni új fegyelmi indítvány

Szél Bernadett, az LMP korábbi társelnöke ellen ismét eljárás indulhat a párton belül, miután Sallai Róbert Benedek volt országgyűlési képviselő szeptember 20-án egy hosszú beadványban kezdeményezte a párt illetékes bizottságánál az újabb etikai vizsgálat lefolytatását.

Szél egy hónapja, augusztusban jelentette be, hogy lemond a társelnöki és a frakcióvezetői posztról, mert az etikai bizottság három évre eltiltotta az LMP-ben betöltött pozícióktól.

A korábbi konfliktus a kampány alatt történt képviselő-jelölti visszalépések miatt robbant ki a pártban. Szél Bernadettet is arra hivatkozva marasztalták el, hogy az áprilisi országgyűlési választás előtt a választókerületi visszalépésekről tárgyalt más ellenzéki pártokkal. Sallai Róbert Benedek szintén ebben a vitában bukott nagyot. Egy bizottsági ülésen annyira elmérgesedett a légkör, hogy székestől lökte fel Hadházy Ákost, a párt azóta kilépett másik vezetőjét. Sallait akkor kizárták, de a nyáron enyhítették a döntést, és visszaállították párttagságát.

A volt képviselő, aki korábban az elnökség titkári posztját is betöltötte, most átfogó, több évre kiterjedő panaszgyűjteményt nyújtott be Szél Bernadett ellen.

A beadványban Sallai azzal vádolja párttársát, hogy legalább 17 ponton sértette meg az LMP alapszabályát.

Sallai azt írta a bizottságnak, hogy Szél Bernadettben egy rendkívül energikus és tehetséges politikust ismert meg, aki azonban Schiffer András lemondását követően „egyre súlyosabb szabálysértő magatartási elemeket mutatott, és egyre súlyosabb normaszegéseket engedett meg magának”. Majd hosszasan sorolta személyes tapasztalatait a normaszegésekről, hozzátéve, hogy 2016 végétől akár a zsarolás, a fenyegetés, a politikai közösségnek való károkozás fegyverét is bevetette, ha a pártvezetésben bármi nem úgy történt, ahogy ő szerette volna.

A feljelentő felhívja az etikai testület figyelmét arra, hogy az LMP alapszabálya a különvélemény megfogalmazásának és a párt hivatalos álláspontjával szembeni kommunikációnak leszűkíti és korlátozza a tagok számára a lehetőségét.

Meggyőződésem szerint nekem, mint véleményem szerint etikai eljárásban méltatlanul súlyosan szankcionált tagnak, elvárásom lehet, hogy a kettős mérce alkalmazása nélkül a fegyelmi testületek ne politikai, hanem valós fegyelmi eljárást folytassanak le az adott ügyben és mérlegeljék e újból elkövetett normaszegést.

Sallai szerint azonban Szél nem csak ezt a nyilatkozati korlátozást sértette meg, hanem:

• Soha nem tekintette magát egyenjogú tagnak, mindenkor a közösség fölött definiálta magát.
• Kerülte az átláthatóságot, olyan testületeket (pl. „társelnöki kabinet“) hozott létre, aminek működése nem volt átlátható.
• Sem társelnökként, sem elnökséi tagként a legkisebb mértékben sem törekedett konszenzusra.
• Mindent többségi elven kívánt elérni, és minden akaratát 50% +1 fős elven akart megvalósítani a többség zsarnokságát megteremtve a kisebbség fölött.
• Egyáltalán nem vette figyelembe az erőforrásokat, olyan fodrászszámlákat, ruhaszámlákat, őt ünneplő rendezvényköltségeket produkált, amelyek az LMP lehetőségein jócskán túlmutattak.
• A Sargentini-jelentés kapcsán és a 2018-as már etikai eljárásokban feltárt tevékenységével kapcsolatban is súlyosan sértette az alapszabályt, amikor indokolatlanul hangoztatta ellenvéleményét.

Szél Bernadett szerdán azt nyilatkozta, hogy szerinte Sallai Róbert Benedek egy sértett politikus, aki minden eszközt felhasznál, hogy eltávolítsa a politikai ellenfeleit, Sallait is kerestük telefonján, de nem válaszolt.