Közélet

Fejenként 6,6 millióval távozhattak a miniszterek

Vitéz F. Ibolya
Vitéz F. Ibolya

újságíró. 2018. 07. 03. 11:00

Végkielégítés, felmentés nem jár ugyan a minisztereknek megbízatásuk megszűntével, de nem kellett üres kézzel menniük, akiknek a szolgálataira nem tartott igényt Orbán Viktor miniszterelnök az új kormányban.

Kaposvár, 2014. június 20.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter (b2) beszél a Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) kétnapos ülésének első napja utáni sajtótájékoztatón Kaposváron, a városháza díszterme előtt 2014. június 20-án. Mellette Kósa Lajos, az MJVSZ elnöke, Debrecen polgármestere (b), jobbról Szita Károly, az MJVSZ társelnöke, Kaposvár polgármestere.
MTI Fotó: Varga György
Kósa Lajos és Lázár János Fotó: Varga György / MTI

Megkérdeztük a Miniszterelnökséget, milyen címen és milyen összegű juttatást fizettek, azaz Balog Zoltán, Fazekas Sándor, Kósa Lajos, Lázár János, Seszták Miklós, illetve Simicskó István mekkora apanázzsal távozott a posztjáról.

A közérdekű adatigénylésünkre a kancellária a konkrét kifizetési listát nem, helyette a jogszabály idevágó passzusait küldte meg. A kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényből az derül ki, hogy az a miniszter, aki legalább három évig vezette a tárcáját, hathavi illetményével megegyező összegű juttatásra jogosult. (Lemondás esetén is jár pénz, csak nem hat-, hanem háromhavi illetménynek megfelelő juttatás.) Ha a miniszterek vagyonbevallásában szereplő havi bruttó 1 101 900 forint jövedelmet vesszük alapul, akkor

a távozó miniszterek féléves járandósága 6,6 millió forint.

A pénzt rövid úton meg is kellett kapniuk, a jogszabály ugyanis úgy rendelkezik, hogy a hatáskörgyakorlás megszűnésétől számított tizenöt napon belül egy összegben kell átutalni.

A távozó miniszterek közül a többségnek megvolt a három éve a bársonyszékben, hiszen Fazekas 2010-ben, a második Orbán-kormány idején került az agrártárca élére, Balog, Lázár és Seszták 2014-től vezette az emberminisztériumot, a kancelláriát, illetve a fejlesztési tárcát. Simicskót viszont csak 2015 szeptemberében nevezték ki a Honvédelmi Minisztérium élére, így neki csak fél pénz, 3,3 millió forint járt. A lelépti díj feltétele, hogy legalább egy évet a posztján töltsön a miniszter, ilyen alapon Kósa Lajosnak ki kellett maradnia a szórásból, őt ugyanis csak 2017 októberében nevezték ki a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszternek.

Göncruszka, 2018. április 5.
Balog Zoltán, az emberi erõforrások minisztere a kibõvített Talentum Református Tehetséggondozó Általános Iskola és Óvoda épületének átadásán Göncruszkán 2018. április 5-én.
MTI Fotó: Vajda János
Balog Zoltán
Fotó: Vajda János / MTI

A már említett törvény értelmében elesik a pluszpénztől az a miniszter, aki a megbízatásának megszűnését követően újabb állami vezetői megbízatást kap. Két volt minisztert is továbbfoglalkoztatnak az államapparátusban, mégpedig kormánybiztosként, május 18-ától egyaránt két évre nevezték ki őket. Simicskó a hazafias és honvédelmi nevelésért, illetve az ezzel összefüggő beruházásokért, Seszták pedig egyes Kárpát-medencei gazdaságélénkítő programok és összehangolt fejlesztési feladatok, valamint turisztikai fejlesztések koordinációjáért felel. Előbbit a kancellária keretében működő ötfős titkárság, utóbbit a külgazdasági tárca szervezetében működő önálló titkárság segíti.

A kormánybiztosok – így Seszták és Simicskó is – államtitkári illetményre és juttatásokra jogosultak, ami durván havi bruttó egymillió forintot jelent.

(A jelenlegi államtitkárok közül Magyar Levente 997 200 forint havi bruttót tüntetett fel a vagyonbevallásában a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól „foglalkozásából származó havi adóköteles” jövedelemként, amit megfejel a miniszteri biztosságért kapott 373 900 forint, a Miniszterelnökségen Tuzson Bence pedig 1 296 300 millió forintot írt be.)

Hiába a kormánybiztosok miniszterekéhez fogható milliós havi keresménye, a kormánybiztos nem számít állami vezetőnek. Utóbbi kategóriába a miniszterelnök, a miniszter, az államtitkár, a közigazgatási, illetve a helyettes államtitkár tartozik. Eszerint Sesztáknak és Simicskónak sem kellett elesnie a lelépési pénztől.

Megpróbáltuk megtudni tőlük, hogy valóban felvették-e a juttatást. Azt is, hogy a kormánybiztosi pozíciójukért mekkora havi javadalmazásban részesülnek, illetve hogy milyen jogviszonyban látják el a kormánybiztosi pozíciót. Ha ugyanis politikai főtanácsadóként kormánytisztviselők, akkor feltehetően nem jár nekik a távozás miatti járandóság. Egyiküktől sem érkezett válasz.

Ha viszont miniszterek maradtak volna, akár többszörösére is ugorhatott volna a büdzséből utalt havi jövedelmük. A legjobban eleresztett miniszterek jövedelme a pénzügyminiszter által benyújtott javaslatcsomag nyomán ugyanis – az általuk felügyelt állami cégek vezetőinek béréhez illeszkedve – akár havi 5 millió forintra is emelkedhet. Ha az állami, illetve politikai vezetői megbízás megszűnésére vonatkozó szabályok nem változnak, akkor

ebből akár 30 milliós lelépti díj is kerekedhet a következő kormányalakításra.

A javaslatcsomag létezik, e szerint a miniszterek fizetését Orbán Viktor állapíthatja meg, a kormányfő viszont azt állítja, nincs szó a tárcavezetők fizetésének egekbe emeléséről.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.