Közélet
Thoughtful pregnant woman looks out the window home. Holding a hand on the tummy. Mental health and pregnancy.

Veszélyeztetett terhességbe menekülnek a kismamák

Kovács-Angel Marianna
Kovács-Angel Marianna

újságíró. 2018. 04. 27. 17:15

A nőgyógyászok járulékcsalással teremtik meg az anyáknak azt a biztonságot, amit a törvényeknek kellene. A nagyratörő demográfiai tervekben megfeledkeztek a várandósokról, a trehányság árát az orvosoknak, az anyáknak és a munkáltatóknak kell megfizetniük.
Korábban a témában:

Viszonylag nehéz fizikai munkát végeztem korábban, ezért amikor kiderült a baba, megkértem a főnökömet, hogy helyezzen át más munkakörbe. Azt hittem így mindenki jól jár, neki megmarad a munkaerő, nekem meg a fizetés. Raktáros-leltáros lettem, de szinte nem volt olyan nap, hogy a főnököm ne vágta volna a fejemhez, hogy ugyanazért a pénzért könnyebb munkát végzek. Gyomorgörccsel mentem dolgozni, végül az orvosommal úgy döntöttünk, hogy a 18. héttől táppénzen leszek

– idézte fel egy kismama saját történetét a 24.hu-nak. Várandóssága alatt szűkebb környezetében, egy abonyi kozmetikában egy 37 hetes kismama munka közben lett rosszul, a kiérkező mentők sem az ő, sem a gyermeke életét nem tudták megmenteni. A tragédia mélyen megérintette az édesanyát:

Akkor azt mondtam: engem nem érdekel mi lesz, én nem kockáztatok. Az orvosom csak annyit kérdezett, mikortól szeretnék otthon maradni, én pedig azt mondtam, hogy mától.

Egyre kevesebb gyermek születik, a várandósságok pedig egyre problémásabbak – ez derül a 24.hu gyűjtéséből, amiben a veszélyeztetett terhességek tendenciáit vizsgáltuk. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) a kórházi teljesítményjelentések alapján arról tájékoztatott, hogy 2017-ben összesen 42 632 nőt regisztráltak veszélyeztetett terhesként. Ez 357 esettel több, mint a 2016-os adat, pedig 2017-ben a Központi Statisztikai Hivatal becslése szerint 1463-mal kevesebb gyermek született, mint 2016-ban.

Az élveszületésekhez viszonyítja így alakultak az adatok:

Ennél is több a veszélyeztetett terhesség miatti táppénzes esetek száma a Magyar Államkincstár összegzése szerint. A különbségtételre azért van szükség, mert a magas kockázatú várandósságra való tekintettel az a nő is lehet keresőképtelen, akinek bár nincsen konkrét betegsége és előtörténete sem indokolja a táppénzt, munkája ellátása veszélyeztetheti a terhességét. A 2017-es évre egyelőre nincsenek adatok, azonban a NEAK közlése szerint 2016-ban 66 408 ilyen esetet regisztráltak. A veszélyeztetett terhesség miatt igénybe vett táppénzes napok száma is emelkedett: míg 2014-ben összesen 4 465 000, 2015-ben 4 730 000, 2016-ban pedig már 5 143 000 napot töltöttek táppénzen a veszélyeztetett terhes kismamák.

A magas kockázatú várandósságot a nőgyógyász állapítja meg, igazolásával a kismama felkeresi a háziorvost, akinek felülvizsgálati lehetőség nélkül kötelező táppénzre küldenie őt.

A nőgyógyásznak könnyen eljár a tolla

Cikkünk elkészítéséhez több nőgyógyásszal is beszéltünk, s abban mindannyian egyetértettek, hogy a veszélyeztetett terhességek hátterében a gyermekvállalás kitolódása, a stresszes életmód, az egyre gyakoribb ikerterhesség és a diagnosztikai eljárások fejlődése mellett jogszabályi problémák állnak.

A várandós nőt a terhessége alatt minimálisan védi a munka törvénykönyve: utcára ugyan nem teheti munkaadója, azonban egy problémamentes várandósság alatt a kismama nem kap semmilyen könnyítést. Egy három műszakban dolgozó nőnek ugyanúgy el kell vállalnia az éjszakázást, a bolti eladónak még 8 hónapos terhesen is végig kell állnia a munkaidőt. A könnyítés a munkaadó jóindulatára van bízva, ebben pedig a legtöbb nőgyógyász nem bízik.

Egyetlen nőgyógyász sem vállalhatja annak a kockázatát, hogy a munkaadó túlterheli a várandós nőt. A veszélyeztetett terhesség megállapítása sokszor olyan adminisztratív védelem a kismamának, amit törvényileg kellene megkapnia. Amikor egy várandós nő arról beszél, hogy fizikailag vagy lelkileg megterheli a munka, a főnök nem együttműködő, akkor az orvosnak könnyen eljár a tolla és felajánlja az anyának, hogy inkább meneküljön el táppénzre

– magyarázza Dr. Balog Illés nőgyógyász szakorvos. Mint mondja: a várandósságok első harmadában a kismamák és orvosaik is óvatosabbak, hiszen ekkor a legnagyobb a vetélés kockázata, azonban a második trimeszterben, egy problémamentes várandósságnál már kifejezetten hasznos lehet, ha az anya nem adja fel szociális kapcsolatait, mert a terhesség alapvetően nem betegség. Balog Illés azonban hozzáteszi: gyakorlatilag minden nőgyógyász praxisában előfordulnak olyan kismamák, akiknek bár valóban indokolt lenne otthon maradni várandósságuk alatt, szorult helyzetükben – például mert kisvállalkozók, egyéni vállalkozók vagy kis jövedelmű alkalmazottak – az utolsó pillanatig halogatják a táppénzt. A szakorvos úgy látja: sokszor az orvosoknak kell megteremteniük azt a biztonságot a kismamák számára, amiről a törvényalkotók megfeledkeztek.

Névtelenséget kérő szakmai forrásaink egybehangzóan állítják, hogy a nőgyógyászok kényszerpályán vannak: a mérleg egyik serpenyőjében a szinte mindig jelenlévő vetélési kockázat, a szaporodó műhibaperek, a szakmai felelősség és az anya nyugalma van, a másikban pedig a szinte sosem ellenőrzött és könnyen lepapírozható szürke zóna, a veszélyeztetett terhesség megállapítása.

Az anya biztonságát a munkáltató fizeti?

Az érem másik oldala az a kisvállalkozó, akinek mindkét munkavállalója közel egy időben jelentette be, hogy veszélyeztetett terhességük miatt nem tudnak dolgozni. A 24.hu-t megkereső kisvállalkozó állítja: a plusz kiadások és a hirtelen kieső munkaerő miatt a csőd szélére került.

Ruszin Zsolt adószakértő szerint ez azért lehet, mert a veszélyeztetett terhes édesanya után a munkaadónak a gyermek megszületéséig a táppénz 33 százalékát ki kell fizetnie. A táppénz összege a jogosultsági idő alatt szerzett jövedelemtől függ, tehát ha az érintett munkavállalók előző állásukban magasabb bruttó bérrel voltak bejelentve, akkor a vállalkozónak tényleg fájhat a feje.

A szakértő szerint tabu téma a veszélyeztetett terhesség megállapításának bolygatása. Ugyan az illetékes kormányhivataltól lehet kérni a keresőképtelenség felülvizsgálatát, azonban amellett, hogy ez díjköteles a munkaadó számára, nem sok sikerrel kecsegtet.

Gyanítom, az orvosok összekacsintanak, ha terhességről van szó. Ugyan melyik mondaná azt, hogy a pihenés helyett az anya menjen vissza dolgozni?

– mutat rá Ruszin. A gyermek megszületése után a táppénz-hozzájárulás eltűnik, a felelősségvállalás társadalmi szintre kerül. Sem a csecsemőgondozási díj (GYED), sem a gyermekgondozási díj (GYED), sem a gyermekgondozási segély (GYES) nem kerül pénzbe a munkaadónak. Egészen addig, amíg a nő vissza nem tér dolgozni, amikor is plusz szabadnapokat kap a gyermek után és várhatóan ismét megszaporodnak táppénzes napjai a gyermek betegségei miatt.

Pregnant woman looking at screen of ultrasound equipment during regular examination
Fotó:Thinkstock

A munkaadók úgy védekeznek a plusz terhek ellen, hogy ha az adott munkakör lehetővé teszi, az édesanyát katás egyéni vállalkozóként veszik fel. Ha az anyának szerencséje van, megkapja az így megspórolt járulékmegtakarítást, ha viszont ezt nem tudja elérni, könnyen a padlón találhatja magát friss szülőként.

Az adószakértő úgy látja: néhány apró módosítással meg lehetne oldani a problémát. Ha a törvényalkotók a veszélyeztetett terhességet kivennék a táppénzhozzájárulási esetek köréből, ha adókedvezménnyel ösztönöznék a szülőkorban lévő nők alkalmazását, a munkáltatói oldal nem érezné azt, hogy a a kormány a demográfiai célokat az ő verejtékükkel akarja elérni. Mindez költségvetési szinten nem lenne nagy tétel, néhány milliárd forintos ráfordítással az érintett nők nem kockázatot, hanem a férfiakkal egyenlő lehetőséget jelenthetnének a munkaadók számára.

Kiemelt kép:Thinkstock

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Mátyás király országa ez

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.