A 2016-os amerikai elnökválasztási kampány során, illetve Donald Trump megválasztását követően a választásra jogosultak feléhez, azaz mintegy 126 millió amerikaihoz juthattak el olyan Facebook-posztok, amelyeket orosz álhírportálok állítottak elő – ez áll abban a tanúvallomásban, amelyet a cég készített el az amerikai szenátus igazságügyi bizottságának keddi meghallgatására és amelyet a bizottság előtt fognak felolvasni.
A Guardian által ismertetett dokumentum szerint
Az igazságügyi bizottság előtti megjelenést követően három informatikai cég képviselője fog találkozni a szenátus és a képviselőház hírszerző bizottságának tagjaival szerdán. Mindkét meghallgatáson különböző orosz befolyásolási kísérletekről lesz szó az amerikai elnökválasztással kapcsolatban.
A Facebook egyik ügyvédjének, Colin Stretchnek vallomása szerint az orosz Internet Kutató Ügynökség készítette a bejegyzéseket 2015 és 2017 között. Az nem biztos, hogy mind a 126 millió ember ténylegesen látta is azokat, de eljuthatott hozzájuk. Az is igaz, hogy ez az amerikai választásra jogosultak fele, de a Facebook megpróbálja csökkenteni ennek a jelentőségét azzal, hogy a szóban forgó posztok mindössze a 4 ezrelékét tették ki a 126 milló ember hírfolyamában megjelenő bejegyzéseknek.
Ugyanakkor Colin Stretch azt is el fogja mondani, hogy az orosz álhírek megjelenése egészen új frontot nyitott nem csak a cégében, de a tech iparban és a társadalomban is. A Facebook később megszüntette a posztokat terjesztő hamis Facebook-fiókokat és az orosz kapcsolatokkal rendelkező profilokat jelentették az amerikai hatóságoknak.
A korábbi hírek arról szóltak, hogy az amerikai elnökválasztási kampány idején feltehetően oroszországi felhasználók csaknem százezer dollárt költöttek a közösségi portálon közzétett, érzékeny társadalmi és politikai témákat érintő hirdetésekre. A közösségi oldal jogbiztonságért felelős vezetője, Alex Stamos szeptemberben adott ki erről közleményt, amely szerint 2015 júniusa és 2017 májusa között mintegy 470, feltehetően Oroszországból való, hamis profillal vagy oldallal bejelentkező felhasználó mintegy százezer dollárt költött közel háromezer hirdetés megjelentetésére. A hirdetések zömének nem volt közvetlen köze az amerikai elnökválasztáshoz, a szavazáshoz vagy egy bizonyos elnökjelölthöz, hanem társadalmilag vagy politikailag érzékeny témákat érintettek, mint például a fegyverviselés, a migráció vagy éppen a szexuális kisebbségek jogainak védelme.
A Facebookon zajló befolyásolási kísérlet azonban nem csak az amerikai elnökválasztást érintette. Júliusban arról beszélt két amerikai képviselő, hogy orosz hírszerzők hamis Facebook-profilok mögül kémkedtek Emmanuel Macron kampánycsapata után a francia elnökválasztás idején. Elmondásuk szerint az oroszok körülbelül két tucat kamufiókot készítettek azon célból, hogy személyes információkat szerezzenek meg az akkor még elnökjelölt Macronról és embereiről. Az állítólag oroszok által készített kamufiókok úgy viselkedtek, mintha a Macronhoz közeli emberek ismerősi körébe tartoztak volna, így próbáltak hozzájutni az adatokhoz. A Facebook később megerősítette az értesülést, és vizsgálatuk során arra jutottak, hogy a hamis felhasználói fiókok az orosz katonai hírszerzőügynökséghez, a GRU-hoz köthetők.
Twitter és Google
A Google korábban nem nyilatkozott a saját belső vizsgálatáról, most azonban ők is nyilatkozni fognak a szenátusi bizottság előtt. Többek között arról, hogy 4700 amerikai dollár értékben találtak gyanús orosz kötődésű reklámokat, valamint 18 olyan YouTube-csatornát, amelyek a Kreml dezinformációs kampányához kapcsolódnak. A Twitter 2752 vizsgálatra okot adót fiókot fedezett fel, ez a szám a tízszerese a korábban bevallott mennyiségnek.
A Guardian beszámolója alapján a Facebook és a Twitter már korábban eldöntötte, hogy jóval átláthatóbbá teszi, hogy ki vásárol politikai tartalmat az oldalukon és azokat ki láthatja, a Google egyelőre nem jelentett be ilyen lépést. Ahogy arról a 24.hu-n is beszámoltunk, a Twitter október végén megvonta a reklámozási lehetőséget két orosz tévécsatornától, a Russia Todaytől és a Sputniktól az Amerikai Egyesült Államok hírszerzésére hivatkozva. Értesülések szerint a Russia Today csak a 2016-os amerikai választási kampányban 274 ezer dollárt fizetett Twitter-üzenetei terjesztéséért. A Twitter reklám rendszere ugyanis úgy működik, hogy bizonyos pénzösszeg fejében be lehet kapcsolódni olyan felhasználók hírfolyamába is, akik adott esetben nem követik közvetlenül a hirdetőket.
Előzmények
A közösségi oldalakkal kapcsolatos hírek egy újabb adalék a tavalyi amerikai elnökválasztásba történt orosz beavatkozás ügyében. Október 28-án jelentette be Robert Mueller különleges ügyész, hogy megtörtént az első vádemelés, majd október 30-án kiderült, hogy Paul Manafortnak, Trump korábbi kampánymenedzserének és Manafort üzleti partnerének, Rick Gatesnek kellett bíróság elé állniuk, mert a nyomozás szerint dollármilliókat kaptak a korábbi ukrán elnöktől, az erősen Moszkva-barát Viktor Janukovicstól, hogy lobbizzanak. A két férfi önként adta fel magát, ám a bíróság előtt ártatlannak vallották magukat az adócsalástól pénzmosásig terjedő 12 vádpont mindegyikében.
Még aznak egy ennél jóval erősebb orosz szál bukkant fel a sztoriban, amikor George Papadopoulos, Donald Trump elnöki kampányának korábbi külpolitikai tanácsadója bűnösnek vallotta magát hamis tanúzásban. Papadopoulos a FBI nyomozóinak hazudott abban, hogy kapcsolat fűzi egy meg nem nevezett tengerentúli professzorhoz, aki fontos oroszországi kormánykapcsolatokkal rendelkezik. Az illető professzor közölte Papadopoulosszal, hogy van némi „mocska” Hillary Clintonról, a demokraták tavalyi elnökjelöltjéről, méghozzá e-mailek tízezreinek formájában. Az egykori tanácsadó korábban azt mondta, hogy kampánycsapatba kerülés előtt találkozott a professzorral, ám kiderült, hogy valójában napokkal később történt. Az is nyilvánvaló volt Papadopoulos számára, hogy a meg nem nevezett illetőnek vannak orosz kapcsolatai, de a nyomozók előtt ezt is letagadta.
Kiemelt kép: Europress/Mark Wallheiser/Getty Images/AFP
