Újabb lehetőséget teremtett a kormányzat többek között a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak (ami eddig is előszeretettel titkolózott) és más sportszervezeteknek, hogy eltitkolják, mely cégek utalják nekik a tao-támogatást, ahelyett, hogy az államkasszába folyatnák a pénzt, írja a Magyar Nemzet.
Amikor a vonatkozó törvény módosítójáról szavaztak, akkor mindenki csak arról beszélt, látványsport lett a röplabda is (a szövetségben ott ül a fideszes Bánki Erik felesége is, ő kezdeményezte a módosítást), de nem ez volt az egyetlen fontos változás.
Ezek közül a legfontosabb újítás egy mindössze kétsoros bekezdés, amely mindenhonnan törölte a közhasznú szót a törvény szövegéből. Ezzel pedig. míg korábban csak ilyen minősítéssel rendelkező alapítványok kaphattak tao-támogatást, addig a jövőben bármilyen utánpótlás-neveléssel foglalkozó alapítvány gyűjtheti az adóforintokat.
Szakértők szerint a cél ezzel az lehetett, hogy egyes támogatott sportszervezeteknek a jövőben se kelljen elárulniuk, kitől kapják a pénzüket. A hagyományos alapítványok ugyanis kisebb mértékű adatszolgáltatásra kötelezhetők, mint a közhasznúak.
Amióta bevezették a tao-t, a már fentebb említett felcsúti alapítvány 12 milliárd forintot kapott, de nagyon figyelnek rá, hogy ne áruljanak el részleteket. Nemrég a DK beperelte őket, a párt másodfokon is nyert, de az Orbán Viktor alapította és Mészáros Lőrinc vezette alapítvány a Kúriához fordult.
Az új törvény szerint azonban kérdéses a másodfokú ítélet, amiben azt mondták ki, hogy a dokumentumok azért nyilvánosak, mert a FUNA közhasznú szervezet, amely közhasznú tevékenységet lát el.
Ha a jövőben a FUNA nem lenne közhasznú, már más lenne a helyzet. A közhasznú alapítványokra vonatkozó módosítás egyébként az eredeti törvényjavaslatban még nem szerepelt, csak az utolsó pillanatban került bele a törvényalkotási bizottság javaslatára.
