Szülőtartás: a főváros ősszel dönt, mit lép az ügyben

A szülőtartásban újdonság többek között, hogy az idősotthonok is perelhetik július elsejétől a hozzátartozókat, ha tartozás van az ápolási díjban, például mert az ápolt nyugdíjának 80 százaléka nem fedezi azt, vagy ha a rokon nem fizette meg az előírt térítési díjat. De csak egy évre visszamenőleg. Kérdés: mit lépnek erre az intézmények?

Kiadhatják ukázba, hogy pereljenek?

Mint írtuk, Illés Blanka családjogász nem számít arra, hogy emiatt tömegével induljanak perek. Méghozzá azért nem, mert a szülőtartást megelőzik más tartási jogok (a megélhetési költségek biztosítva kellenek, hogy legyenek a gyereknél), és – a többi közt – emiatt eddig is nehéz volt megnyerni ezeket a pereket.

Farkas András nyugdíjszakértő viszont másképpen látja, korábban azt mondta a 24.hu-nak, hogy ennek az ellenkezőjében biztos. Mégpedig azért, mert szerinte könnyen előfordulhat, hogy az állami, önkormányzati intézmények kapnak majd egy körlevelet, hogy szíveskedjenek érvényesíteni a felmerült költségeket, mert nincs pénz a szociális szektorban.

Szerinte ez önmagában megalapozhatja a későbbiekben, hogy perözön induljon nagyobb összegekre, hiszen egy évre visszamenőleg lehet kérni az elmaradt tartási díjakat.

Megkerestük egy budapesti, önkormányzati idősek otthon igazgatóját. Ő a fenntartóhoz, a Fővárosi Önkormányzathoz irányított kérdéseinkkel. Íme, mire számíthatnak az ápolt idősek gyermekei, hozzátartozói.

A kiadásokat három fő forrásból fedezik

Az intézményi, illetve személyi térítési díj megállapításának szabályairól, eseteiről törvény rendelkezik, a részletes szabályokat kormányrendelet rögzíti.

A Fővárosi Önkormányzat fenntartásában lévő (egyébként nem csak budapesti) idősek otthonaiban alkalmazott szolgáltatási önköltség, intézményi térítési díj, valamint a belépési hozzájárulás összegeit a Budapest Főváros Közgyűlése által jóváhagyott térítésidíj-rendelet tartalmazza. E rendeletet július 7-én (csütörtökön) módosították, de az intézményi térítési díjak emelésére vonatkozó javaslat ebben a módosításban nem szerepelt – tudtuk meg.

A Fővárosi Önkormányzat azt írta, a fenntartásukban lévő 11 idősek otthona 2016-ban éves szinten átlagosan mintegy 3900 fő ellátásáról gondoskodik. Az ellátási kötelezettség teljesítése során felmerülő kiadásokat három fő bevételi forrásból fedezi a fenntartó, illetőleg az intézmények:

• állami támogatásból,
• intézményi saját bevételekből (a személyi térítési díjak, és a belépési hozzájárulások teszik ki ennek 80 százalékát),
• fenntartói kiegészítő támogatásból.

A 2016. évi költségvetésben a teljes tervezett kiadás (az idősek otthonainál) 9,6 milliárd forint volt, ebből:

• intézményi saját bevétel 4,1 milliárd Ft (43 %),
• állami támogatás 3,9 milliárd Ft (40 %),
• fővárosi kiegészítő támogatás 1,6 milliárd Ft (17%).

Ez azt jelenti, hogy a térítési díjakból befolyó bevételek csak részben nyújtanak fedezetet az ellátás költségeire,és ez valamennyi önkormányzati idősotthonuknál így van.

Térítési díj: ha fedezi a nyugdíj 80 százaléka, és ha nem

A fentiek alapján a fővárosi önkormányzati idősek otthonaiban az a szabály, hogy amennyiben az ellátást igénybe vevő jövedelme alapján meg tudja fizetni az intézményi térítési díjat (nem éri el az intézményi térítési díj összege a jövedelme 80 százalékát), vagy nem tesz jövedelemnyilatkozatot, mert ő vagy más személy vállalja az intézményi térítési díj megfizetését, akkor a rendeletben szereplő intézményi térítési díjat kell megfizetni.

Abban az esetben viszont, ha az intézményi térítési díj meghaladja a lakó jövedelmének 80 százalékát, és helyette más személy nem vállalja a különbözet megfizetését, az intézmény vezetője személyi térítési díjat állapít meg számára, figyelembe véve a fenti jogszabályok rendelkezéseit.

Ahogy néztük, a személyi térítési díjak ezen kívül intézményenként, épületenként, az ágyszámtól és az ellátási szükséglettől függően is különbözőek lehetnek havi 53 és 172 ezer forint közötti lehet a fizetési kötelezettség. (A szolgáltatás önköltsége ennél minden esetben jóval több.)

Tartozásról, pontosabban személyi térítési díjtartozásról tehát a fenntartó válasza szerint abban az esetben beszélhetünk, amikor az ellátott, vagy a térítési díj fizetését részben, vagy egészben vállaló más személy a számára megállapított térítési díjat nem fizeti meg határidőre. A tartozások összegéről az intézmények részletes kimutatást vezetnek, melyet negyedévente megküldenek a fenntartó számára. Hogy mennyi a tartozás, arra nem tértek ki válaszukban.

Ősszel többet tudhatunk majd

A válaszból az is kiderült, hogy a szülőtartás kapcsán nem szerepel a Fővárosi Önkormányzat tervei között az, hogy visszamenőleges hatállyal peresítse, vagy az intézmények által peresíttesse a tartásra kötelezett hozzátartozó tartási kötelezettsége miatt beálló fizetési kötelezettséget.

Megtudtuk viszont azt is, hogy a szülőtartási eljárásrend kidolgozása folyamatban van, és az ezzel kapcsolatos rendeletmódosításokról várhatóan ősz elején fog döntést hozni a Fővárosi Önkormányzat. A döntést szakmai egyeztetések előzik meg, melyekbe bevonják az érintett intézményeket is. Tájékoztatás a rendeletmódosítás után várható.

Arról, hogy az ápolási szolgáltatóknál, a nem önkormányzati idősek otthonoknál terveznek-e peresítést, itt olvashat.