Pár napja a kisföldalattin angolul megszólított a mellettem ülő utas, egy gyűjtőjegyet lobogtatva a kezében, hogy az a jegy egy órára vagy egy útra érvényes. Felvilágosítottam a budapesti tarifarendszer sajátosságairól, és utána kíváncsiságból megnéztem egy gyűjtőjegyet, hogy mégis aki először jár Budapesten, mit tud belőle megállapítani.
A jegy elülső oldalára annyi van írva: “Gyűjtő jegy / Block of 10 tickets”, a hátoldalán pedig egy kétnyelvű szöveg arról, hogy az automatán a megfelelő menüpontban, vagy a bkk.hu oldalon tájékozódhat a jegyek felhasználásának a feltételeiről.
A jegyen egy árva szó sincs arról, hogy a többféle kapható jegytípus közül ez történetesen a Vonaljegy (Single ticket) változata, ezt úgy látszik a BKK az alapműveltség részének tekinti.
Bár nem tartom életszerűnek, hogy egy külföldi utas elolvasná a hátsó feliratot és a magas adatroaming-díjak dacára engedelmesen fölkeresné a BKK honlapját, de azért kíváncsiságból megnéztem, hogy ha megtenné, mit találna.
A nem éppen okostelefonokra optimalizált honlapon, ha szerencsésen kiszúrta a jobb felső sarokban lévő pirinyó “English” feliratot, majd megtalálta a “Tickets and passes” menüpontot, a következő lehetőségek közül választhat: Prices, Discounts, Information about penalty fares.
Én itt egy pillanatra megakadnék, mivel én nem az árakra vagyok jelen esetben kíváncsi, hanem a felhasználás feltételeire, jobb híján elsőként a “Prices” menüponttal próbálkoznék. Szerencsém van, a jegyfajta nevére kattintva kinyílik egy újabb oldal, ami részletesen leírja a jegy felhasználási feltételeit. A gyűjtőjegy esetében ez az alábbiképpen néz ki:
Itt már legalább az első mondatból kiderült, hogy a gyűjtőjegy az 10 db vonaljegyet tartalmaz, de ezt követően egy fél hasábon át kizárólag a gyűjtőjegyek különböző kiadásainak borítójáról van szó. A lényeges információ a felhasználhatóságról valahol 15. sornál kezdődik és túlságosan terjedelmes, két hosszú mondatból derül ki, hogy átszállásnál új jegyet kell kezelni, kivéve metróvonalak közötti átszállásnál.
Elgondolkoztam, hogy tényleg nem lehetne egyszerűbben? Legalább annyit írni a jegyre: “Block of 10 single tickets”? Vagy legalább angolul minél kevesebb szóval leírni, hogy működik? Például: “One way, no transfer, except in metro”. Nem kell az irodalmi angol összes szabályát betartani, az a lényeg, hogy megértsék.
Mostanában a metróban rendszeresen szemtanúja vagyok annak, hogy ellenőrök pótdíjaznak jól láthatóan külföldi, jól szituált utasokat, akikről nem feltételezem, hogy szándékosan akarnának bliccelni. Sokkal valószínűbb, hogy a sajátos budapesti átszállás-alapú tarifarendszer áldozatai.
Amellett, hogy az ide látogató rögtön egy kellemetlen élménnyel lesz gazdagabb, mindez a BKK bevételei szempontjából sem hatékony. Ugyanis amíg az ellenőrök a nyelvtudásukat helyettesítő kézmozdulatok kíséretében hosszan megpróbálják megértetni az utassal, hogy miért büntetik meg őket 8000 forintra, addig tucatjával mennek el mellettük utasok ellenőrizetlenül.
Hacsak a BKK-nak nem kifejezett célja a gyanútlan külföldieket a taxishiénáknál is nagyobb mértékben megvágni, akkor nem értem, miért nem lehet jobban tájékoztatni a Budapesten nem rendszeresen utazókat a jegyrendszer sajátosságairól vagy éppen a hagyományos jegylyukasztók működéséről.
Az ellenőröket pedig el lehetne látni többnyelvű tájékoztató szóróanyaggal, és arra utasítani őket, hogy legyenek méltányosabbak; a láthatóan nem szándékosan bliccelő, csak tájékozatlan utasok esetében érjék be egy figyelmeztetéssel.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
