Közélet

Szanyi: Bár lényegtelen, de éljen a Fidesz-MSZP alkalmi szövetsége

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2015. 09. 29. 12:05

Menekültügyi délibábok. Ezzel a címmel írta elemzését az MSZP EP-képviselője.

Szanyi Tibor nézett egy nagyot, amikor meghallotta, hogy az MSZP vezetése szerint az európai menekültügyi problémák rendezése kapcsán Orbán Viktor rátért a józan ész politikájára, elhíresült 6 pontja lényegében ugyanaz, mint amit Tóbiásék hónapok óta hangoztatnak. Ezt már csak megfejelte a “pozitív semlegesség” üzenete, vagyis az, hogy a baloldal igazából nem is mond semmi eltérőt, lényegében beáll Orbán mögé.

Ez akár rendben is lehetne, hiszen a gonoszságok és a hülyeségek csatái helyett jó lenne végre valami nemzeti konszenzust látni, ám ennél is jobb lenne valami értelmes eredmény elérése. Egyelőre azonban a hazai vakításoknak nincs érdemi nyoma a brüsszeli folyamatokban.

Szanyi elismeri, két rögtönzési lista átfedheti egymást, de ez sem szakmailag, sem politikailag nem visz előrébb, mert a probléma nemcsak eljárási, hanem tartalmi is. Tartalmi kérdésekben pedig egyáltalán nem azonosak a fideszes és szocialista felvetések, bár  “jószerivel mindegyikre ráfér a kivitelezhetetlenség bélyege.”

Orbán elsőként azt javasolta, hogy Görögország engedje át határvédelmét az Európai Uniónak. Az MSZP ezzel szemben azt indítványozta, hogy az EU “közös szervezettel vegyen részt a külső határok őrizetében”. A kormányfői felvetés csak a görög határvédelem gyámság alá vételét, a másik viszont közös részvételt akar az összes EU határ őrizetében (bár eléggé elnagyolja, vajon az EU, vagy a schengeni övezet határairól lenne-e szó?). Akármelyik ötletet is nézzük, az ilyesmiről talán előbb érdemes lenne kitapogatni a nagyhatalmak véleményét!

Ő nehezen tudná elképzelni, hogy az európai alapokmányok gyökeres átalakítása nélkül Nagy-Britannia vagy Franciaország jó néven venné, ha saját védelmi szervezeteik helyett egy soknemzetiségű őrség tevékenykedne határaikon. Ezzel szemben az EU megerősíti a Frontex nevű szervezetét, amely érdemben besegít a menekültek védelmébe, az embercsempészekkel szembeni tagországi fellépésekbe, elsősorban a Földközi-tengeren.

Orbán második pontja szerint a menekülteket és a gazdasági bevándorlókat már a schengeni határokon kívül válasszák szét! Az MSZP ugyanakkor inkább a közel-keleti menekülttáborokban lévő életkörülmények javításában, valamint nagy kapacitású magyarországi ideiglenes menekülttáborok felállításában látja a megoldást.

Ez a két javaslat sem hasonlít, bár mindkettő elfedi, hogy az EU most ugyan elsősorban a menekültekre koncentrál, de később a gazdasági bevándorlók előtt is nyitva maradna, jóllehet szervezettebb körülmények között. Szanyi szerény véleménye szerint a közel-keleti menekülttáborokból indulók tömegét nehéz gazdasági bevándorlónak minősíteni, bár szélsőséges logikával a szétlőtt városokból menekültek is lehetnek gazdasági bevándorlók, hiszen életük materiális alapjait keresik.

Orbán harmadik pontjaként most azt is kérte, hogy a biztonságosnak tekintett országok listáját az EU határozza meg, s ‘értelemszerűen’ (?) minden tagállam számítson biztonságos országnak! Ez ügyben az MSZP nem fogalmazott meg álláspontot, így csak feltételezem, hogy egyetért. A kivitelezésével viszont az a baj, hogy Ausztria és Németország – nyíltan és burkoltan egyaránt – épp a napokban minősítette Magyarországot nem biztonságos helynek. Szóval Magyarország ‘biztonságos’ státusza nem annyira értelemszerű. A többiről meg csak annyit, hogy eleddig pont Magyarország lépett ki az informális európai konszenzusból.

1% és 1% sem ugyanaz

A pénzügyek tekintetében Orbán azt vetette fel, hogy minden EU-tag növelje meg befizetését a közös kasszába 1 százalékkal, és ugyanennyivel csökkentse az EU-tól kapott támogatásait. Az MSZP közös pénzügyi alapot javasolt, a tagországok költségvetésük 1 százalékával járulnának hozzá – írja Szanyi, aki úgy számol, hogy az orbáni javaslat Magyarországra vetített értéke 12 milliárd, az MSZP-é durván 170 milliárd forint, azaz többszörös szakadéknyi a különbség. Az MSZP 39 milliárd forintnyi hazai menekültügyi pluszkiadást is indítványozott a parlamentben, de erről a Fidesz még nem nyilatkozott egy szót sem – teszi hozzá.

Mindkét előző ötlet azonban szembe megy az EU költségvetési logikájával. Az EU-tól ugyanis teljességgel idegen a fűnyíró-elv. Ehelyett leginkább a szolidaritás igényével súlyozott kvótarendszerekben gondolkodik, vagyis tehetősségi és rászorultsági alapon. A rendkívüli kiadásokra pedig rendkívüli megajánlásokat szokott kérni, amelyeket többnyire a négy legnagyobb ország szokott megtenni. Jelen esetben erre sincs szükség, ugyanis a gazdagabb országok nyitott pénztárcában gondolkodnak, vagyis zokszó nélkül beadják a szükséges további összegeket.

Szanyi az orbáni javaslat abszurd vetületének nevezi, hogy azzal a gazdagabb, nettó befizető országok arányosan kevesebbet fizetnének, náluk nincs olyan EU-támogatás, amely 1 százalékáról lemondhatnának. Magyarországnak ez roppant nagy érvágás lehetne, minthogy átlagosan négyszer annyit kapunk vissza, mint amennyit befizetünk. Szerinte a menekültügyi költségigényhez képest az MSZP javaslata túlzásnak tűnik, Orbáné viszont szűkmarkú, “bár nagyjából mindkettő tökmindegy, minthogy a menekült-számla mai fedezetével ‘ab ovo’ semmi gond nincs.” Ha az EU fel akarná vállalni az összes válsággóc felszámolását, az összes menekült hazatelepítését és az érintett térségek felvirágoztatását, akkor a földkerekség összes költségvetésének egy százaléka is kevés lenne. “Márpedig Orbán és az MSZP ha óvatosan is, bizony ilyesmiket sugall.”

Orbán ötödik pontja, azaz a Törökországgal való kiemelt partnerség tető alá hozása, valamint az orosz kapcsolatok újragombolása pont az előbbi mondatra hajaz. E tekintetben sem látok az MSZP álláspontjával közös felületet, minthogy a szocialista javaslat csak arra szorítkozik, hogy a válság sújtotta régiókban kell elősegíteni a normális élet feltételeit humanitárius, gazdasági, és végső esetben katonai eszközökkel. Nagyvonalúan most tekintsünk el attól, hogy az EU egyre kevésbé nézi jó szemmel a török belpolitikai folyamatokat, illetve az orosz embargón még Orbán kedvéért se nagyon akar enyhíteni. Mondjuk inkább ki, hogy a Nobel-békedíjas EU sehol nem fog háborúzni, még az MSZP kedvéért se! Ha bárhol bármilyen katonai beavatkozás lesz, az bizony az USA és Oroszország döntésein fog múlni, mi pedig csak NATO-ernyő alatt szervezett beavatkozásokban fogunk esetleg részt venni, nyilván más NATO-tag uniós országokkal együtt.

Orbán 6. pontja “maga a káprázat”

Az meg végképp, ha az MSZP ezt támogatja. A menekültügyi világkvótáról van szó, amit a brüsszeli csúcson udvariasan meg se hallottak. Szanyi úgy látja, az MSZP javaslatai sokkal színesebbek Orbán hat pontjánál, hiszen szólnak Szerbiának és Macedóniának nyújtandó pénzügyi segítségről, magyarországi EU regisztrációs pontokról, a menekültek “igazságos” elosztásáról, közös európai menekültügyi szabályozásról.

Orbán ezekről ugyan hallani sem akar (pedig fog!), de ez ne zavarja meg az MSZP pozitív semlegességét!

Az MSZP részéről Szanyi igen meglepő húzásnak inkább azt tartja, hogy szorgalmazza a Dublin III. nevű EU-szerződés azonnali felfüggesztését. Miután így felvázolta a kormány és a szocialisták történelmi egyetértése mögötti képet, arra jut, hogy nem találja nyomát azonos elgondolásoknak. Ugyanakkor emlékeztet rá, hogy minden hazai süketelés dacára, a brüsszeli csúcs elfogadott számos alapelvet, amelyek bázisán közös menekültpolitika születhet és Európa befogadó, humánus és nagyvonalú maradhat.

Egy szó mint száz, éljen a Fidesz-MSZP alkalmi szövetsége, amely az európai megoldások szintjén oly ártatlan, mint a ma született bárány. Meg lényegtelen is. Ha viszont ettől jobb kedvünk lett, akkor már megérte!

Szanyi írása végén emlékeztet rá, hogy a VW-botrány – különösen annak esetleges feldagadása – a menekültügynél sokszor nagyobb terhet jelent, és a bevándorlók helyett “a felsejlő járműipari átrendeződések valóban elvehetik sok magyar munkáját.

A piac törvényeinek maximális tiszteletben tartása mellett. A magyar kultúra érintetlenül hagyása közepette. Igaz, sokkal nagyobb csapás is ért már minket, amiről az otthonába készülődő Tarsoly Csaba tudhat sokat mesélni.…

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

2871252 06/13/2016 US soldiers during a stop of the US armed forces in Riga in the course of the Dragoon Ride II of the Saber Strike-2016 international exercise. Taisija Voroncova/Sputnik
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.