Közélet

Pénzbe kerülhet, ha a tűzoltók szivattyúznak

Ha tavasz, akkor eső és árvíz. Ha eső és árvíz, akkor tűzoltók és szivattyúzás. Egy új rendelet szerint lesz, akinek ezért a szolgáltatásért bizony a zsebébe kell nyúlnia.

Eső, csőtörés, belvíz, árvíz – sok keserűséget okozhat, ha víz önti el az „életünket”. A tűzoltókat gyakran hívják szivattyúzni, főképp a tavaszi esős, olvadásos időszakban. Ez várhatóan most is így lesz. Így, de már nem feltétlenül ingyen. Ezt a szolgáltatást ugyanis bizonyos helyzetekben – más egyéb feladatok mellett – egy idén januárban hatályba lépett belügyminisztériumi rendelet szerint a katasztrófavédelem emberei már csak költségtérítés ellenében végezhetik el.

Fizetni azoknak kell, akiknek a víz nem veszélyezteti sem közvetlenül, sem közvetve az életét, anyagi javait, vagy az érintett épület statikai állapotát. A Hír24 úgy értesült, ez az összeg akár több tízezer forintra is rúghat.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szerint az ilyen jellegű károk felszámolása aránytalanul nagy terhet ró a tűzoltóságokra, ezért volt szükség az új szabályozásra. A tűzoltókat gyakran hívják olyan esetekhez, amikor senki sincs életveszélyben, értékeket nem kell menteni, a forgalom helyreállításában nem kell segíteni és a környezetet sem fenyegeti kár. A katasztrófavédelem úgy véli, ezek a feladatok komolyabb esetekről vonhatják el a mentő erőket.

A konkrét árat és egyéb feltételeket a megállapodást kötő központi, vagy területi szerv vezetője határozza meg. Nincs „egységes tarifa”, a fizetendő összeg sok mindentől függ, például, hogy mennyi üzemanyagra, milyen teljesítményű szivattyúra, hány emberre van szükség a káreset felszámolásához. A megszabott összeget minden esetben úgy állapítják meg, hogy az nyereséggel járjon.

Azoknak, akik érintettek lehetnek, a katasztrófavédelem azt tanácsolja, folyamatosan tisztítsák a vízelvezető árkokat, és mindenképpen tartsák szem előtt az építési szabályokat is.

Tavaly egyébként összesen 2760 alkalommal kellett a tűzoltóknak vízszívatáshoz vonulniuk.  2011-ben Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legtöbb dolguk.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik