A felperes Kármán Irén 2009. április 9-én benyújtott keresetében azt kérte a Fővárosi Bíróságtól, hogy állapítsa meg a Nemzeti Nyomozó Iroda felelősségét jó hírnevének megsértésében és kötelezze 4 millió forint vagyoni és 2,7 millió forint nem vagyoni kárának megtérítésére. Ezen kívül kérte, hogy a bíróság kötelezze a Nemzeti Nyomozó Irodát sajtótájékoztató megtartására, ahol nyilvánosan elismerik, hogy nagy nyilvánosság előtt megsértették Kármán Irén jó hírnevét.
Kármán Irén ellen 2007. június 22-én bűncselekményt követtek el, amelynek következtében életveszélyes állapotban került a Szent János Kórházba, ahol életmentő műtétet hajtottak végre rajta. Kármán Irén azt mondta kórházi betegágyán fekve az őt megkereső újságíróknak, hogy őt oknyomozói munkája miatt, az úgynevezett olajüggyel kapcsolatban érte támadás. A Nemzeti Nyomozó Iroda 2007. július 4-én sajtótájékoztatót tartott, majd az ott elhangzottakat a Nemzeti Nyomozó Iroda egyik vezetője a Nap-Kelte című műsorban is megismételte. A rendőrtiszt azt mondta, a Kármán Irén elleni bűncselekményt “nem ott, nem úgy és nem akkor” követték el. Ez a kijelentés a polgári per alapja, mert Kármán Irén szerint ezzel szakmai hírnevének annyit ártottak, hogy azóta sem tud elhelyezkedni sem újságíróként, sem jogászként.
A Fővárosi Bíróság kedden kihirdetett első fokú ítéletével Kármán Irén keresetét elutasította és az újságírónőt 200 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte.
Jakabosné Németh Mónika bírónő az ítélet szóbeli indoklásakor kiemelte, hogy egy személyiségi jog megsértése miatt indított polgári per nem lehet “árnyékper”. Abban nem bírálhatók felül a büntetőeljárásban történtek. A véleményszabadság korlátaival kapcsolatban a bírónő hangsúlyozta, ilyen korlát az, ha egy vélemény megalázó, bántó vagy sértő, illetve, ha az emberi gondolkodás a logika szabályainak ellentmond. A bírónő szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda kifogásolt sajtótájékoztatójának, illetve tájékoztatásának hangvétele és stílusa megfelelt a kulturált hangnem követelményeinek, illetve a logika szabályainak. Ha a Nemzeti Nyomozó Iroda vezetői úgy érezték szükségesnek, hogy sajtótájékoztatót tartsanak, ezt a jogukat a bíróság nem korlátozhatja. A bírónő szerint nem történt jogsértés a “résztájékoztatással”, más kérdés, hogy a végkifejlet nem kapott ugyanakkora publicitást a sajtóban, mint a történet eleje.
Kármán Irén a tárgyalás után újságírók előtt kijelentette, hogy fellebbezni kíván az ítélet ellen.
