Gazdaság

Brutális áron bankolnánk az új adó miatt

Széles körű pénzforgalmi tranzakciós adó bevezetését fontolgatja a kormány, erre leginkább a bankadó kivezetése miatti adóbevétel-csökkenés kompenzálása miatt lehet szükség. Az új adó átutalásonként akár 430 forintba is kerülhet majd az embereknek, és az IMF-megállapodást sem segítené.

Szociális katasztrófát okozhat, ha a kormányzat bevezeti a banki tranzakciós adót – mondta Scheiring Gábor képviselő. Az LMP gazdasági kabinetjének a vezetője úgy becsülte, hogy az adófajta átutalásonként közel 430 forintjába kerülne az embereknek. A banki átutalások számából és a kormányzat által beszedni kívánt összegből számolták ki ezt az összeget, amit egy nagyon hozzávetőleges becslésnek nevezett, hozzátéve, hogy a kabinet által készített tanulmányt nem ismerik, az általuk becsült összeg így változhat. Az új adót az emberekkel fizettetnék meg a bankok, és a kormány egy „újabb sarccal kívánja (…) befoltozni az a lyukat, amit az egykulcsos adó vert a költségvetésen”.

A spekulatív átutalások megadóztatását szorgalmazná Scheiring Gábor, amiből a számításaik szerint évi 130 milliárd forint folyhatna be a büdzsébe – mondta a Hír24-nek. Ez egy európai szintű tranzakciós adó lenne, amely a bankok és a magánszemélyek közti viszonylatot nem érinti, viszont a részvény- és kötvénykereskedelmet igen. Ezen túl az állami bevételek növelése érdekében az szja-rendszerhez is hozzá lehetne nyúlni, és az állami kiadási oldalon is lehetne találni olyan tételeket, ahol le lehetne faragni a költségekből. A politikus példaként a pazarló adókedvezményeket, illetve a közösségi közlekedés párhuzamosságainak megszüntetését említette lapunknak.

Még nincs döntés

A kormány egyelőre nem döntött a pénzügyi tranzakciós adóról – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI-vel. A tranzakciós adóról még nem kezdődtek meg az egyeztetések a Magyar Bankszövetséggel sem, amely azonban már várja a kormányzati megkeresést. Kovács Levente főtitkár közölte: a kormány és a bankszövetség decemberi megállapodása alapján minden, a bankokra vonatkozó adóváltoztatást szakmai egyeztetéseknek kell megelőzniük. A tranzakciós adó esetleges bevezetése kapcsán a bankszektor természetes alapfeltételnek tekinti, hogy minden most létező bankadót azonnal kivezessenek – mondta a Napi Gazdaságnak.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter korábban megígérte: jövőre megfelezi a pénzügyi szektorra kivetett adót. Ebből most éves szinten 180 milliárd forint bevétele van az államnak (a 2012-es évben mintegy 120 milliárd forintot fizetnek majd a hazai nagybankok és leányvállalataik). A Népszava szerint más néven, de ugyanattól a szektortól szedné be a kieső forintokat a kormány. Nem valószínű, hogy az állam lemondana pont a bankok egymás közötti műveleteinek megadóztatásáról, emiatt számottevően drágulhatnak a banki tranzakciós díjak. A Hír24 korábban azt írta: Balog Ádám adóügyi helyettes államtitkár szerint a bankadó és a kivezetendő válságadók kompenzálására nem tervez a kormányzat adóemelést.

Mit adóztathatnak meg?

Van olyan változat, miszerint csak a rövid távú tőzsdei, devizapiaci tranzakciókat adóztatnák meg. Ebben az esetben 50 milliárd forint körüli bevételre számíthatna a költségvetés. Ez a tipikus Tobin-adó, amit az Európai Unió vezetői is támogattak tavaly. Egy másik variáció szerint minden pénzügyi művelet, így a banki átutalások vagy akár a számlavezetés után is pénzt szedne az állam, ebben az esetben mintegy 100 milliárd forint bevétellel lehetne tervezni. „Az adó alapja a jelenlegi bankadóval szemben nem az eszközállomány, hanem a ténylegesen lebonyolított bankközi számlaforgalom lenne. Ha 1 ezrelék lenne az adó, akkor az közel 400 milliárd forintnyi bevételhez juttatná a költségvetést” – mondta Gerendy Zoltán, a BDO Magyarország adópartnere a Népszavának.

A magyar bankadó unikumnak számít az európai piacon. Az Európai Bizottság jelenleg három pénzügyi jellegű adó – Tobin-adó, a pénzügyi szolgáltatások bevitele az áfakörbe, illetve az úgynevezett FAT mérlegfőösszeg/jövedelem alapon kivetendő adó – bevezetését vizsgálja. A harmadik megoldás áll a legközelebb a jelenlegi magyar bankadóhoz, de mértéke bizonyosan nagyságrendekkel kisebb lesz EU-szinten, mint a hazai – vázolta a Napi Gazdaság is a lehetséges forgatókönyveket.

Az ügyfél fizetné
A bankautomatás készpénzfelvétel, a munkabér bankszámlára utalása, csoportos beszedési megbízás, a rezsi sárga csekken történő befizetése után kellene fizetni a kormány terveiben szereplő pénzügyi tranzakciós adót – tudta meg az Origo. A cégeknek az után is tranzakciós adót kellene fizetniük, amikor az államkasszába utalják a dolgozóik járulékát és az áfát. A bankok csak felszámítják az adót, befizetik, de a terhét az ügyfelek viselik.
Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő szerint a többletterheket végül mindenképp a hitelfelvevők és a betétesek fizetik meg. Ráadásul minél drágább a banki szolgáltatás, annál nehezebb lesz hitelhez jutni, ami nem segíti a gazdaság előremozdítását. Ha az unióban egyedüliként vezetjük be a pénzügyi forgalmi adót, akkor bizonyos tranzakciókat kivisznek az országból – mondta a Népszavának. A 900 pénzintézetet tömörítő Európai Bankföderáció ellenzi egy ilyen adó bevezetését. „Amikor az 1980-as években Svédországban bevezették, az ottani pénzpiacok lefagytak. Ma a kormányok minden olyan kezdeményezéstől tartanak, amely elviheti országukból az üzletet, vagy csökkenti a GDP-t” – közölte László Csaba, a KPMG adópartnere.

Kedvezőtlenül hatna az IMF-tárgyalásra

Egy ilyen adó nem biztos, hogy a gazdaság érdekeit szolgálná – mondta Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője a távirati irodának, utalva a bankok mérsékelt hitelezési aktivitására. Kétségesnek nevezte, hogy egy hasonló elképzelés hogyan hatna az IMF/EU-tárgyalások előtt, és hangsúlyozta, hogy a nemzetközi szervezetek strukturális, kiadáscsökkentő intézkedéseket várnak.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője a nem szokványos gazdaságpolitikai lépések közé sorolna egy ilyen kivetésű adónemet, amelyek, mint mondta, nem szoktak pozitív visszhangra találni. Annak a feladatnak azonban, hogy a kormány úgy szorítson meg, hogy az ne tűnjön megszorításnak, megfelelne egy ilyen intézkedés – tette hozzá Török. Hangsúlyozta ugyanakkor: minél több kiadáscsökkentő lépést tartalmaz a konvergenciaprogram, annál pozitívabb lehet annak megítélése.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik