Üzleti tippek

Fontos határidőre készülhetnek az agresszív adóoptimalizálók

Ideje elkezdeniük a cégeknek a felkészülést a kötelező adatszolgáltatásra.
Korábban a témában:

Alig fél év alatt kell beazonosítani azokat a határokon átnyúló pénzügyi ügyleteket és konstrukciókat, amelyekről az EU adóelkerülést megnehezítő irányelve (DAC6) értelmében 2020. júliustól adatokat kell szolgáltatniuk a tanácsadóknak és a vállalkozásoknak.

Az adatszolgáltatási kötelezettség ugyanis már az átmeneti időszakban – 2018. június 25. és 2020. július 1. között – végrehajtott ügyletekre is vonatkozhat. A rendelkezésre álló idő nem túl sok, tekintve, hogy nem egyszerű eldönteni, melyik konstrukcióra vonatkozik az irányelv.

Önfeljelentést vár el a NAV a vállalatoktól és adózási tanácsadóktól jövőre
Elrettentés lehet a cél, bírság járhat a mulasztásért.

Az uniós irányelv előírja, hogy az esetleg adóelkerülésre alkalmas, határon átnyúló ügyletekről és konstrukciókról a tagállamok automatikus információcsere keretében tájékoztassák egymást. A szükséges adatokat a konstrukcióban közreműködő tanácsadónak vagy magának az adózónak kell elküldenie az adóhatóságnak.

Az adatszolgáltatás főként olyan határon átnyúló konstrukciókat érint, amelyek kihasználják az egyes országok adójogi, információcserére vagy pénzügyi számlákra vonatkozó jogszabályainak az eltéréseit. A fiktív ügyletekről, amelyek megfelelnek a jogszabály által meghatározott ismérvek valamelyikének, szintén tájékoztatást kell adni – hívta fel a figyelmet Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

Annak eldöntése azonban, hogy melyik ügyletekről kell majd adatokat szolgáltatni és melyekről nem, nehéz feladat. Sok esetben részletes vizsgálatra van szükség annak meghatározására, hogy egy adott konstrukció megfelel-e a szabályozásban szereplő ismérvek valamelyikének vagy sem.

Problémát jelenthet például, hogy egy adott ügyben a tanácsadó, vagy maga az adózó miként tud meggyőződni egy másik országban alkalmazott adókezelésről. Sok esetben kérdéses az is, hogy egy tranzakció esetén hogyan értelmezendő az adóelőny elérése – jegyezte meg Kocsis Gabriella, a Deloitte adóosztályának szenior menedzsere.

Több tanácsadó esetén önmagában annak a megállapítása is kérdéseket vethet fel, hogy ki az adatszolgáltatásra kötelezett. Ha pedig egy társaság nem alkalmaz tanácsadót, akkor magának kell felmérnie, hogy 2020. július 1-jétől milyen tranzakciókról küld majd információkat az adóhatósághoz.

Az adatszolgáltatás során olyan információkat is részletesen be kell mutatni az adóhivatalnak, amelyeket a társaságok üzleti szempontból általában érzékenynek minősíthetnek. Ilyenek például:

  • a konstrukcióban szereplő kapcsolt vállalkozások feltárása,
  • a konstrukció részletes bemutatása,
  • a tranzakció értéke,
  • az adatszolgáltatásra okot adó ismertetőjegy részletezése.

Az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy hibás teljesítése mulasztási bírság kiszabását vonhatja maga után.

Kiemelt fotó: iStock

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.