Üzleti tippek

Adózási kiskapuk: nekimennének az agresszív adóelkerülésnek

Bemutatta a digitalizált gazdaság adózási kihívásaira választ adó, lehetséges intézkedéseket összefoglaló tervezetét az OECD.
Korábban a témában:

Az utóbbi évtizedben világszerte elterjedtté vált digitális üzleti modellek alkalmazásával lehetőség nyílt arra, hogy egy vállalat bárhol a világon nyújtson szolgáltatásokat, illetve értékesítsen termékeket anélkül, hogy egy adott országban fizikai vagy jogi értelemben jelen lenne. Ilyen üzleti modellen alapul például az online értékesítő vállalkozások és tartalomszolgáltatók, valamint streaming-szolgáltatók jelentős része.

A jelenleg érvényben lévő nemzetközi szabályozás alapján egy adott országnak abban az esetben nyílik lehetősége az országban jogi vagy adóügyi illetőséggel nem rendelkező külföldi személy üzleti tevékenységéből származó jövedelmének megadóztatására, ha az rendelkezik az adott országban valamilyen fizikai jelenléttel, vagyis telephellyel. A digitális üzleti modellek térhódításával ezért egyre növekvő kihívást jelent az egyes országok adóztatási jogának megteremtése, valamint a jövedelem országok között történő elosztása.

Harc az agresszív adótervezés ellen

A növekvő kihívásokra adott válaszként a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2015-ben a BEPS első akciótervének keretein belül előzetes javaslatokat fogalmazott meg.

Önfeljelentést vár el a NAV a vállalatoktól és adózási tanácsadóktól jövőre
Elrettentés lehet a cél, bírság járhat a mulasztásért.

A BEPS (Base Erosion and Profit Shifting, vagyis adóalap-erózió és nyereségáthelyezés) akciótervének célja a globális agresszív adótervezés és adóelkerülés visszaszorítása nemzetközi összefogással, valamint olyan adózási instrumentumok kidolgozása, amelyek biztosítják a jövedelem adózását a „kettős nem-adóztatáshoz” vezető helyzetekben.

A javaslatokat egyetlen egységesített megközelítésbe foglalva az OECD 2019 októberében mutatta be a digitális gazdaság és üzleti modellek adózási kihívásaira választ adó tervezetét.

A tervezetben foglalt új megközelítés alapvetően a digitális üzleti modellekre és szereplőire terjed ki – bizonyos iparágak kivételével. Az új megközelítés a hagyományos fizikai jelenlétre vonatkozó feltételek kiegészítéseként egy új gazdasági nexust tervez bevezetni, amely a tényleges piaci jelenlét, vagyis a végfelhasználók részére történt szolgáltatásnyújtás vagy termékértékesítés alapján az érintett országoknak jogalapot teremtene a joghatóságuk alatt keletkezett és oda allokálható jövedelmek megadóztatására – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

Mi lesz a jövedelemelosztással?

Az új megközelítés a jövedelemadóztatásra vonatkozó jog megteremtésén túl az egyes országokhoz tartozó jövedelemelosztásáról is külön rendelkezik. Erre azért van szükség, mert a jelenleg alkalmazott szokásos piaci ár elve alapján a digitális üzleti modellek esetében a fizikai jelenlét, eszközök, szervezeti funkciók és kockázatviselés hiányában az egyes országokba allokálandó jövedelem meghatározása korlátokba ütközne.

Az új megközelítés a transzferár-szabályokat részlegesen megtartva, formuláris alapon rendelné hozzá a nem általános, azaz helyi működéshez kapcsolható üzleti tevékenységből származó jövedelem egy részét azokhoz az országokhoz, amelyeknek az új gazdasági nexus alapján adóztatási joga keletkezik. Egy többlépcsős rendszer alapján ugyanakkor a jelenlegi szabályok alkalmazásával biztosítanák a jövedelemallokációt azon országok részére is, ahol az egyes digitális üzleti vállalkozások tényleges fizikai vagy adójogi jelenléttel rendelkeznek – hangsúlyozta Bella Márió, a tanácsadó cég adóosztályának menedzsere.

A jogszabályi környezet átalakítására is szükség lesz

Az új és jelenlegi szabályok együttes alkalmazhatósága számos kérdést vet fel mind a nemzetközi, mind az országok helyi szabályozási szintjén, valamint bevezetése esetén szükségessé válhat a nemzetközi egyezmények és helyi szabályok módosítása is. Mindazonáltal a kettős (nem) adóztatás elkerülésével kapcsolatosan is szükséges a jelenlegi nemzetközi megközelítés módosítása, amely kapcsán a javaslatait az OECD várhatóan a 2019-es év végén fogja közzétenni az ún. második pillér keretén belül fogja.

A nemzetközi szabályozás bevezetésének szükségességét tükrözi, hogy világszerte számos ország vezetett már be helyi szintű rendelkezéseket a digitális szektort érintő nyereségadók vonatkozásában.

A kialakítási folyamat során várhatóan felmerülő nehézségek ellenére az OECD és a G20 célja az új megközelítés részleteinek mihamarabbi véglegesítése és a szabályozás bevezetése, amely a tervek szerint várhatóan a 2020 végén valósulhatna meg.

Kiemelt fotó: iStock

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.