Üzleti tippek

Önfeljelentést vár el a NAV a vállalatoktól és adózási tanácsadóktól jövőre

Korábban a témában:

Magyarország a legkártékonyabb adóparadicsomok listáján az élbolyban tanyázik, a huszadik legfontosabb adóparadicsom a nagyvállalatok számára.  Jól illeszkedik a nagyvállalatok által alkalmazott, több országra kiterjedő bonyolult adóoptimalizáló  rendszerbe, amelynek a lényege a közteher befizetésének megúszása. Az üzletág méreteire és hatására jellemző, hogy a külföldi tőkebefektetések több mint harmada világszerte lényegében fantomtőke, kizárólag adóoptimalizációt szolgál. Ez bőven elegendő indok a rendszerszintűvé terebélyesedett jelenség, az egyre agresszívebb adóelkerülési technikák visszaszorítására.

Ezt szolgálja a jövő évtől bevezetendő új intézkedés is: kötelező lesz bizonyos „ügyes” adózási megoldásokat jelenteni a NAV-nak. Lényegében azt várják el, hogy miután a szabályok ismeretében megtalálták a szakértők és a cégek a lehető legkedvezőbb adózási konstrukciót, utána önfeljelentéssel éljenek az adóhatóság felé. A hivatalos megfogalmazás és az uniós irányelv szerint a tanácsadóknak jelenteniük kell az „agresszív, határon átnyúló adóstruktúrákat”, amelyek megtervezésében vagy megvalósításában részt vesznek.

Sőt, nemcsak a struktúrát megtervező adótanácsadót, hanem a megvalósításában részt vevő valamennyi közreműködőt – így a dokumentációt elkészítő ügyvédet, az ügyletet elszámoló könyvelőt, és a hozzá számlát nyitó bankot is bejelentésre kötelezik. Feltéve hogy tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy egy agresszívnek minősülő adótervezési struktúra megvalósításában vesz részt.

A trükközést kell jelenteni

Olyan adózási megoldásokat kell bejelenteni, amelyek ugyan nem törvénytelenek, de kihasználják a lehetséges kiskapukat az adóoptimalizálás érdekében – foglalta össze a lényeget a Jalsovszky Ügyvédi Iroda partnere, Fehér Tamás. Két tipikus bejelentendő lesz:

  • Ha nem átláthatóak a tényleges tulajdonosi láncok, vagy bizonyos kapcsolt vállalkozások közötti határon átnyúló kifizetések vannak, akkor is ha nem adóelőnyt céloznak.

Offshore cégek beiktatását például akkor kell jelenteni, ha a tényleges tulajdonos megismerhetetlenné tették.

  • Ha az ügylet fő célja vagy a fő célok egyike adóelőny elérése, esetleg ha az adótervezésben résztvevő az alapján kapja a díjazását, hogy mennyi adóelőnyt ért el.

Lehet ez például olyan kamatkifizetés, amely Magyarországon csökkenti a kifizető társasági adóalapját, miközben ahol kifizették, ott adómentes bevételnek számított.

Magyarországról a NAV-nak kell bejelentést tenni, mindegy, hogy az adóelőny Magyarországon, vagy egy másik EU-s tagállamban realizálódik-e. Sőt, azokat a struktúrákat is be kell jelenteni, ahol van egy érintett EU-s tagállam és egy EU-n kívüli állam, még akkor is, ha az adóelőny az EU-n kívül realizálódik.

Fotó: iStockphoto

Visszamenőleges a bejelentési kötelezettség

Megtudtuk,

  • először 2020. július 31-én kell bejelenteni a 2020. július 1-jétől megvalósított struktúrákat.
  • 2020. augusztus 31-ig kell bejelentést tenni azokról a határon átnyúló konstrukciókról, amelyeket 2018. június 25. és 2020. július 1. között kezdtek el végrehajtani.

Vagyis a bejelentési kötelezettség visszamenőleges, 2018. június 25-ig.

Az adótervezésben közreműködő adótanácsadónak, továbbá a struktúra végrehajtásában részt vevő egyéb közreműködőknek (például könyvelő, pénzügyi tanácsadó) be kell jelentenie minden olyan határon átnyúló konstrukciót, amely rendelkezik bizonyos adókikerülésre utaló ismertetőjeggyel. Ha a közreműködő ügyvéd, vagy egyéb olyan szolgáltató, amely titoktartásra kötelezett, akkor nem kell bejelentést tennie, de neki is tájékoztatnia kell a többi közreműködőt vagy ezek hiányában az ügyfelet a bejelentési kötelezettségről. Az ügyfelet, vagyis az adózót akkor terheli bejelentési kötelezettség, ha az ügyletben nem vesz részt más olyan közreműködő, akinek jelenteni kellene.

Határon átnyúló struktúra ami legalább két EU-tagállamot, vagy egy EU-tagállamot és egy EU-n kívüli országot érint. A bejelentésben szerepeltetni kell majd az adózó adatait,  a konstrukció rövid leírását, értékét, az érintett (tag)államokat és adózókat.

Ha a Pénzügyminisztérium rábólintott, akkor is jelenteni kell

Előfordul, hogy a cégek a Pénzügyminisztériumtól (PM) kérnek előzetes egyedi jóváhagyást tervezett kreatív adózási „megoldásaikra”. Ezért a PM-véleményeztetésért ráadásul kemény pénzeket kell leperkálniuk – az adott esetben több tízezer dolláros összeget a mérlegekben is szerepeltetik. Cserébe viszont eddig biztosak lehettek benne, hogy amit tanácsadóik kiötlöttek, azzal nem lesz gond. A jövőben azonban ezeket a konstrukciókat is jelenteni kell majd a NAV felé, ha határon átnyúlóak és valamelyik ismertetőjegynek megfelelnek, valamint 2018. június 25-e után kezdték el a végrehajtást – tudtuk meg Fehér Tamástól. Ami azért érdekes, mert a PM a NAV felettes szerve.

Sőt, mint kiderült, már azt is jelenteniük kell az adószakértőknek/könyvelőknek harminc napon belül, ha elkészítettek egy adózási konstrukciót, függetlenül attól, hogy azt végül alkalmazta-e aki megrendelte.

Elrettentés lehet a cél

A bejelentett információkat a NAV megosztja majd a többi tagállam adóhatóságával. A fő cél az elrettentés lehet (azaz, hogy az adózók kevésbé használjanak olyan megoldásokat, amelyeket be kell jelenteni), valamint az, hogy az adóhatóságok megismerjék és így bezárhassák azokat a „kiskapukat” a nemzetközi adózásban, amelyekről eddig információhiány miatt nem tudtak. Az sem zárható ki, hogy a NAV (vagy egy másik tagállam adóhatósága) éppen a bejelentett adatok alapján választ ki valakit ellenőrzésre – tudtuk meg Fehér Tamástól.

Mulasztás esetén büntetés is van. Ha a közreműködő vagy az adózó megsérti a bejelentési (vagy, például ügyvédek esetén a tájékoztatási) kötelezettségét, akkor 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Ha az adóhatóság felhívására sem teszi meg a kötelezett a bejelentést, a bírság 5 millió forintig terjedhet.

Fotó: iStockphoto

Bizonytalanságot hozhat

Hogy mi várható az új bejelentési kötelezettségtől, az Fehér Tamás szerint most még nehezen megjósolható. Valószínűleg lesznek olyan adózási struktúrák, amelyeket a bejelentési kötelezettség miatt kevésbé, vagy egyáltalán nem fognak alkalmazni. De olyanok is, amelyeknek nem adóelőny a céljuk, ezért nyugodtan bejelenthetik. Az első időben bizonytalanság várható, mert sok az olyan gyakorlati kérdés, amit a jogalkotók nem láttak előre. Ez intenzív párbeszédet kíván a hatóságok és az adózók között, ami elkezdődött.

Erősíteni kell az ügyfél és a tanácsadó közötti kommunikációt is, különösen a visszamenőlegesség miatt – ezt a Process Solutions partnere, Urbán Balázs hangsúlyozta egy a témában nemrégiben rendezett konferencián. Szerinte az aktív kommunikáció azért is fontos, mert a közreműködő mentesülhet a bejelentési kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy más tanácsadó már tett bejelentést az ügyletről. Kérdés, hogy az információ hogyan jut el egyik féltől a másikig.

A pénzintézetek a Magyar Bankszövetségen belül egyeztetnek a megfelelésről. Egyelőre kérdés, elvárható-e tőlük, hogy egy-egy bankműveletnél tisztában legyenek az adózási motivációkkal, illetve hogy a banktitokra vonatkozó szabályok mennyiben mentesítik majd őket a bejelentési kötelezettség alól.

A finomhangolás még hátra van

A konferencia résztvevői szerint a bejelentési kötelezettségtől nem kell félni, de felkészülni rá igen. Ehhez persze kellenének a gyakorlatias részletek is, de ezek még nem kristályosodtak ki teljesen a PM osztályvezetője Csabai Róbert azt mondta, a bejelentési kötelezettség részletein még dolgoznak. Van már ugyan egy ismertetőjegy-lista, de úgy tudjuk, egyes elemeit elég tágan határozták meg. Emiatt is várják az érintettek a PM-iránymutatást. Kérdeztük a szaktárcát, ez mikorra várható, de választ nem kaptunk.

Ruszin Zsolt adószakértő ott volt a rendezvényen. Szerint az adózási önfeljelentés hibás elképzelés több szempontból is. Például mert alulfizetett és munkával agyonnyomott hivatalnokra bíznák a jól fizetett adótanácsadók (teljesen törvényes) konstrukcióinak kielemzését. Ma még nem tudni, a nagyvállalatok mit lépnek az önfeljelentési kötelezettség elrendelésére.

Kiemelt kép: Kummer János / 24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.