Üzleti tippek

Nemzeti büszkeségből vásárol a magyarok negyede

Magyarországon az európai átlaghoz képest jobban számít a termék származási helye.

Négy fogyasztó közül háromnak legfontosabb vásárlási szempontja a márka eredete – derül ki a Nielsen nemzetközi felméréséből. A kutatás során 61 országban több mint 30 ezren válaszoltak a kérdésekre.

Három magyar fogyasztó közül ketten (65%) mondják azt, hogy a márkák származási helye döntéseiket jobban befolyásolja, mint kilenc másik szempont, amelyek közé tartozik például az ár, íz, funkció vagy csomagolás is.

„Miértek” a döntések mögött

Miért választanak a fogyasztók inkább helyi, csak egy országban kapható márkát, és miért döntenek a globális termékek mellett?  Amikor a piackutatók azt kérdezték tőlük, hogy vásárlási döntéseik szempontjai közül melyik a három legfontosabb, akkor a válaszadók minden régióban egyformán reagáltak:

  • a jobb ár/érték arány miatt választ globális márkát a világszerte megkérdezettek átlag 42, míg helyit 43 százaléka.
  • Pozitív tapasztalatok szólnak 32 százalék szerint a globális márka mellett, míg 28 százalék ebből a megfontolásból helyi márkát preferál.
  • Ezután a szempontok közül a biztonságos összetevők és a feldolgozás következnek, majd a nagyobb termékelőny, illetve a márka promóciója.

„A felmérés meglepő eredményei közé tartozik, hogy egy termék származási országa ugyanannyira vagy még inkább fontos, mint a vásárlásra ható többi tényező, például az ár vagy a minőség” – állapította meg Patrick Dodd, a Nielsen növekvő piacokat összefogó csoportjának elnöke.

„Amikor túlkínálat jellemzi az élelmiszer-kiskereskedelmet, a márkák eredete még fontosabb a különbözés szempontjából. Bár a vélemények eltérnek kategóriánként és országonként is. Ezért egy márkát ahhoz, hogy erőteljesen legyen jelen a piacon, körültekintően kell menedzselni, függetlenül attól, hogy helyi vagy nemzetközi cég gyártja. Végül is azok a márkák, amelyek komoly értéket képviselnek és közvetlenül kapcsolódnak a fogyasztók személyes szükségleteihez, minden piacon előnyben lesznek” – tette hozzá.

Nemzeti büszkeségben vannak különbségek

Ez az egyetlen tényező, amelynél figyelemre méltóan különböznek a fogyasztók döntései lokális vagy globális márkák között. Persze ez nem lep meg senkit, hiszen egyetlen vásárló sem nyúl a multinacionális vállalat világszerte kapható márkája után nemzeti büszkeségből. Hacsak valamit nem tekintenek helyi terméknek, mint például a Marlborót amerikainak vagy a Toyotát japánnak.

Világszerte a válaszadók ötöde számára a nemzeti büszkeség a legfontosabb ok, amikor saját országában készült márkát, és nem egy globális terméket vásárol.

Regionálisan Afrikában és Közel-Keleten legnagyobb ez a mutató (25%). Aztán Ázsia-Óceánia következik (24%), Latin-Amerika (21%), majd alacsonyabb az arány Európában (18%) és még inkább Észak-Amerikában (10%).

Magyarországon az európai átlaghoz képest nagyobb, 26 százalék azok aránya, akiknél egy vásárlási döntésben lényeges szerepet játszik a nemzeti büszkeség.

Nálunk ez a hatodik leggyakrabban említett szempont. Globális helyett hazai márkát választ a magyar vásárlók legnagyobb része a jobb ár/érték arány, majd korábbi kedvező tapasztalatai miatt.

Helyi márkák előnyben

Friss élelmiszereknél a helyi márkák élveznek előnyt, ami nem meglepő. Világszerte a válaszadók többsége dönt inkább helyi márka mellett, amikor friss zöldséget vásárol (átlag 68%), húst (66%), gyümölcsöt (64%) és joghurtot (52%). Szintén nagyon kedveltek a belföldi márkák italoknál, ahol eltérnek az ízlések a régiók között. Mindenütt inkább helyi márkákat preferálnak a válaszadók gyümölcslénél, víznél és tejnél is.

Szénsavas üdítőitalok vásárlói körében viszont majdnem minden régióban a globális márkák népszerűbbek. Itt kivétel Európa, ahol legnagyobb arányban mondják azt, hogy a márka eredete nem fontos.

Csomagolt élelmiszereknél és snacknél világszerte általában a helyi ízlés dominál. Ezért a belföldi márkák előnyt élveznek a globálisokkal szemben például a jégkrémnél (44%, illetve 27%), a keksznél és a teasüteménynél (40%, illetve 28%), a chipsnél és a ropogtatni valóknál (40%, illetve 28%), a reggeli gabonapelyheknél (44%, illetve 29%), valamint a zöldségkonzervnél (53%, illetve 20%).

Magyarországon például friss zöldségnél a megkérdezett fogyasztók 79 százaléka preferál belföldi terméket, friss gyümölcsnél 76, míg joghurt esetében ez az arány 54 százalék.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik