A 2015-ös Allianz Kockázati Barométer szerint a top 10 félelem közé a tavalyi évhez képest négy új elem került be Magyarországon:
– a kiberbűnözéssel, informatikai hibákkal, kémkedéssel, adatlopással összefüggésbe hozható kockázatok,
– a környezetszennyezés,
– a politikai eseményekkel kapcsolatos forrongások,
– valamint a hitelfelvételi nehézségek.
Idén kikerültek a listából a piaci stagnálással, hanyatlással valamint a törvényi és szabályozási változással kapcsolatos félelmek. A válaszok alapján a cégek kevésbé tartanak a piaci ingadozástól, valamint az egészségügyi problémákkal, járványokkal kapcsolatos kockázatoktól.
Három helyet léptek előre a terrorizmussal, valamint a hírnév és márkaérték romlásával kapcsolatos félelmek, viszont tavalyhoz képest a lopást, csalást és korrupciót illető aggodalmak egy hellyel hátrébb kerültek.
Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt
Nemzetközi kutatás, nemzetközi kockázatok
Az egyre erősödő kölcsönös függőség az iparágakon belül és azok között azt eredményezi, hogy a cégek jobban ki vannak szolgáltatva a zavarkeltő fennakadásoknak. A negatív hatások gyorsabban megsokszorozódhatnak; egyetlen kockázat is egy sor másikat eredményezhet.
„A természeti katasztrófák, illetve a kibertámadások az üzletmenet megszakadását eredményezhetik, méghozzá nem csak egy vállalatnál, de akár egy egész szektorban” – állítja Chris Fischer Hirs, az Allianz SE vállalati és ipari biztosítással foglalkozó részlegének vezérigazgatója.
„A kockázatkezelésnek éppen ezért alkalmazkodnia kell ehhez az új valósághoz. Az összefonódások hatásainak időben történő beazonosításával a bekövetkező veszteségek megelőzhetőek vagy mérsékelhetőek. A modern kockázatok kezeléséhez alapvető fontosságú, hogy a vállalaton belül a különböző területek együttműködjenek” – tette hozzá.
