A 2014 márciusában hatályba lépő új polgári törvénykönyv magában foglalja a gazdasági társaságokra, ezen belül természetesen a kft.-kre vonatkozó szabályokat is. A már elfogadott törvény a kft.-kre 3 millió forintos törzstőkét ír elő, és ehhez idővel valószínűleg alkalmazkodnia kell azoknak a cégeknek is, amelyeket korábban ennél kisebb tőkével alapítottak. Márpedig ilyenből sok van: az Opten céginformációs szolgáltató adatai szerint az utóbbi öt évben alapított kft.-k 90 százalékát 3 millió forintnál kisebb tőkével jegyezték be, így jelenleg több mint 200 ezer olyan társaság van, amelynek törzstőkét kell majd emelnie.
A mikor és hogyan kérdése azonban egyelőre nem teljesen világos. A jogszabály hatályba lépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezések még nem láttak napvilágot, de a korábbi joggyakorlat alapján valószínűsíthető, hogy a meglévő kft.-k esetében a törvény egy átmeneti (egy-két éves) időszakot fog biztosítani a törzstőke felemelésére, enélkül ugyanis elképesztő cégalapítási hullám előzné meg a változást. Ha az intézkedés visszamenőleges lesz, a tulajdonosoknak előbb-utóbb a zsebükbe kell nyúlniuk, mert a vállalkozások zömének a tőkeemeléshez nincs meg a fedezete a pénzeszközei között.
Tömeges megszűnés
A hatások szerteágazók. A rendelkezés miatt feltehetőleg sok kis kft. dönt majd a működés beszüntetése mellett, hiszen a tulajdonosok nem akarják vagy nem tudják vállalni a többletterhet és a nagyobb kockázatot (egy esetleges bedőlés esetén a törzstőke elvesztését). „Akár több tízezer cég dönthet a megszűnés mellett, ám ezek jelentős része az alvó kényszervállalkozó vagy spekuláns kategóriából kerül ki” – véli Tóth Tamás, az Opten ügyvezető igazgatója. A 3 millió forint alatti kft.-k rendeltetését így is jól mutatja, hogy ebben a körben a legnagyobb a kényszertörlési eljárások száma. Ezt akkor alkalmazzák a hatóságok, ha egy cég lényegében nem működik, adminisztratív kötelezettségeinek nem tesz eleget. Márpedig ez fokozottan igaz az ilyen kis kft.-kre: mintegy negyedük a kötelező pénzügyi beszámolót sem adta le 2011-ről.
Következmények feketén-fehéren
Kétségtelen ugyanakkor, hogy az intézkedés jelentős tisztulási folyamatot fog elindítani a cégvilágban: vélhetően számos olyan társaság is megszűnik majd, amely eddig nem működött, vagy kizárólag adóoptimalizálási céllal vegetált. „Az éremnek ezúttal is két oldala van: egyrészt kétségtelen a tisztító szándék, másrészt az adminisztrációs és anyagi költségek olyan gazdasági szereplőket is kiszoríthatnak a piacról, amelyek eddig megfelelően működtek” – tette hozzá az Opten ügyvezetője.
A jogszabály gazdaságfehérítési hatása sem egyértelmű. Egyfelől a fekete pénzmozgások egy része belekerülhet a beszámolókba, másfelől viszont valószínűsíthető, hogy egyes vállalkozások csak akkor tudnak megfelelni a jogszabályoknak, ha kreatív könyvelést alkalmaznak: csak papíron lesz minden mérlegsor a helyén, a valóság ennél „szürkébb” képet fog mutatni.
Megváltozik a cégvezetők hozzáállása az új alapításokhoz is, és ez beleillik abba a döntési vonulatba, amely az Orbán-kormány cégpolitikáját meghatározza. Az egyszerűsített cégalapítás megszüntetése, a cégbíróságok ellenőrzési feladatának kiszélesítése, a cégvezetéstől való eltiltás szigorítása és most a törzstőke megemelése mind abba az irányba mutat, hogy kizárják a cégvilágból az ügyeskedőket és adósságszédelgőket.
Az új szabály bizonyára nem fog gondot okozni azoknak a vállalkozásoknak, amelyek kis törzstőkéjük ellenére nagy forgalmat bonyolítanak – ilyenek is vannak szép számmal. A rendelkezés által érintett társaságok közül 653 ért el 2011-ben egymilliárd forintnál nagyobb árbevételt, további 6400 árbevétele pedig meghaladta a 100 millió forintot (ebből még mindig futja a törzstőke megemelésére). A legnagyobb forgalmú kis alaptőkéjű kft árbevétele csaknem 300 milliárd forint volt 2011-ben, de a tíz legnagyobb ilyen cég közé jutás alsó határa is 15 milliárd forint volt – olvasható az Opten elemzésében.
