Ahogy nemrég beszámoltunk róla a Veszprém Megyei Kórház és az Invitel együttműködése jó példa arra, hogy az egészségügyi intézmények fejlesztése nem kizárólag pénzkérdés. A veszprémiek a felhőtechnológiában, így az adatok külső elhelyezésében látják a továbblépést. Továbbá az adatbázis rugalmas, biztonságos megosztását és a távoli hozzáférés biztosítását szorgalmazzák. Rendszerük elsősorban a nagyméretű radiológiai leletek gyors megosztásáról szól, de szerintük a felhőmegoldással akár egy teljes körű, országos betegadatbázist is ki lehetne alakítani.
| A méret a lényeg |
|
Átlagos hétköznap a radiológián most: napi 250-350 vizsgálat, mindez naponta 10 gigabyte tárhelyet igényel. Egy mellkasröntgen: 20-30 megabyte nagyságú. Átlagos hétköznap fél év múlva: napi 450-500 vizsgálat lesz, ehhez napi 25 GB tárolókapacitás szükséges.* A vizsgálatszám növekedése elsősorban a mammográfia digitalizálása miatt várható. A fejlesztés egy több milliárd forintos uniós pályázat része. *A Veszprémi Kórház becslése alapján |
A Veszprémi Kórház szerint 2 éven belül várhatóan a teljes radiológiai képmennyiséghez összesen 14 terabyte tárhelyre lesz szükségük, 5 év alatt pedig mindez 35-re, 10 év alatt pedig 70 terabyte-ra növekedhet – erről Szántó Tamás radiológus-főorvos számolt be az Invitel által szervezett InnoMax Klubban. A számok hatalmas kapacitást jelentenek, amelyre még a szakértők is felkapták a fejüket. (1 terabyte 1024 gigabyte-tal egyenlő.) A kórház érthetően ekkora adatmennyiség mentését, tárolását nem tudja vállalni. Ebben számít jelentős segítségnek az Invitel által kínált előfizethető informatika, így például a bérelt szerverek és a felhőalapú szolgáltatások.
Sas Tibor informatikai és kontrolling osztályvezető szerint a radiológiai és más betegadatok, leletek külső tárolása országosan is jelentős előrelépést hozna. Külföldi példák bőven akadnak erre. Például Németországban 2008-ban látott olyan rendszert, amelyben 42 kórház adatait futtatták össze.
| Amikor az üzlet és az egészségügy találkozik |
| „Az InnoMax Klub fontos tájékozódási lehetőség számunkra, hiszen a kórházakban kevés pénz jut arra, hogy külföldi vagy hazai konferenciákra járjunk. Ezen a rendezvényen viszont az üzleti szféra szereplőivel találkozhatunk, megismerhetjük mások fejlesztéseit, amelyet akár a saját munkánkban is tudunk hasznosítani” – összegezte Sas Tibor. |
50 százalékos megtakarítás
Nem mondunk vele újat, hogy az egészségügyben nagyon sok a párhuzamosság és a megfelelő adatbázis hiányában rengeteg a felesleges vizsgálat. A szakértő szerint a kórházakon belül ezt már többé-kevésbé megoldották, de az intézmények között még nincs meg az „átjárás”. „Például ha egy debreceni család eljön a Balatonra, és a gyermekük megsérül. A Veszprémi Kórháznak fogalma sincs arról, hogy a kislánynak más okokból éppen van érvényes, debreceni laborlelete. Így újra meg fogjuk csinálni a vizsgálatot. Természetesen az országos rendszer bevezetéséről és IT-felhőkből való üzemeltetéséről kormányzati szinten lehetne döntést hozni” – összegezte az osztályvezető.
Sas Tibor két lehetőséget lát a teljes összevonásra. Vagy mindenki továbbra is a saját szoftverét használja, de szabványosítják, és „felhőkben” helyezik el az információkat. Így az intézmények megfelelő biztonság mellett hozzáférhetnek egymás adataihoz. Szerinte ezzel a kórházi költségeket, vagyis az állami kiadásokat a felére lehetne csökkenteni a párhuzamos vizsgálatok esetében. A másik megoldás, hogy minden kórház ugyanazt a rendszert használná.
A szakértő vitatja, hogy a közös hálózat kiépítése kezdetben hatalmas beruházást igényel, hiszen ma már rendelkezésre állnak a felhőszolgáltatások, a webalapon működő medikai és laborrendszerek is.
További részletekért hallgassa meg a beszélgetést! A riporter Lakatos László. Az interjú hossza: 7 perc 50 másodperc
