Üzleti tippek

Amikor piros lapot mutat az adóhivatal

Sipos Anikó
Sipos Anikó

gazdasági újságíró. 2012. 03. 28. 11:06

Ha önhibáján kívül bukott el az adóregisztrációs vizsgálaton, akkor van néhány mentőöv. A NAV rostáján január óta már több száz fiktív vállalkozás akadt fenn, az FN24 által megkérdezett ügyvéd szerint viszont a cégvezetők szigorúbb ellenőrzése jelentősen lelassítja a cégbejegyzéseket.

Korábban a témában:

Gyakori tapasztalat volt korábban, hogy egyes cégvezetők jelentős köztartozással először „bedöntötték” vállalkozásukat, majd új társaságot alapítottak. Ennek a gyakorlatnak vet véget januártól az adószám kiadását megelőző adóregisztrációs eljárás.

Az elmúlt hónapokban már majdnem 13 ezer cég esett át az új szűrővizsgálaton. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerint az elsődleges cél az úgynevezett céglovagok kiszűrése, akik csak azért indítanak újabb vállalkozást, hogy megcsapolják az államkasszát.

Az eljárás során az adóhatóság ellenőrzi, hogy az alapítónak, tulajdonosnak, vezető tisztségviselőnek vagy az 50 százalék feletti szavazati joggal rendelkező tagnak van-e adótartozása, érvényben van-e vele szemben bármiféle elmarasztalás. Amennyiben 180 napon túli és 15 millió forintnál több a fennálló adóhátralék, akkor a hivatal megtagadja az adószám kiadását. Továbbá az sem kaphat adószámot, akiről kiderült, hogy korábban fiktív céget „üzemeltetett”, és ezért törölték az adószámát – így összegezte nemrég a gyakorlati tudnivalókat a feketelista.hu.

Jelentősen emelkedhet az eljárások száma

A NAV összegzése szerint januártól 12 311 cégbejegyzésre kötelezett szervezetből 419-nél találtak „céglovagokat”, de Linczmayer Szilvia adószakmai szóvivő szerint ez a szám jelentősen emelkedhet, hogyha a most még nem jogerős fázisban lévő ügyekről is döntés születik. A már működő társaságok vezető tisztségviselőinél vagy tagjainál bekövetkezett változások kapcsán valamivel több mint 3000 esetben folytatták le az eljárást.

Azok a vállalkozások, amelyek kiállták az adóregisztrációs próbát, adószámot kapnak, de náluk is részletes kockázatelemzési eljárást végez a NAV, így például az 50 százalék alatti szavazati joggal rendelkező tagok adózási előéletét is vizsgálják. A kockázatelemzés során eddig megközelítőleg 4 ezer kérdőívet küldött ki a hatóság. Március közepéig csaknem 700 válasz érkezett, ezek alapján nagyjából 200 ellenőrzés elrendeléséről döntött a hivatal. Eddig 53 esetben kezdeményezték az adószám felfüggesztését vagy törlését abból adódóan, hogy a címzett nem küldte vissza a kérdőívet, vagy a revízió a megadott címen nem találta meg az adózót.

„Nem tehetek róla, hogy nem fizettek a vevők”

Ha a bejegyzésre váró cég elbukott az adóregisztrációs eljáráson, akkor fellebbezést és kimentési kérelmet nyújthat be. Ez utóbbinál igazolnia kell, hogy önhibáján kívül halmozódott fel a 180 napon túli, 15 millió forint feletti adótartozás. Tipikus példa erre, ha nem fizettek a vevői, vagy ha az adózó bizonyítani tudja, hogy úgy járt el, ahogy az elvárható. Például a partner cég felszámolási eljárásánál szerepel a hitelezők között. A szükséges papírok benyújtásánál az egyik szempont lehet, hogy az igazolás nélküli hátralék 15 millió forint alá csökkenjen – magyarázta Linczmayer Szilvia.

Az adóhatóságtól egyébként előzetesen igazolás is kérhető, ennek azonban az „ingyenes” adóregisztrációs eljárással szemben 50 ezer forint a díja. Február végéig csupán 4 ilyen kérelem érkezett a NAV-hoz.

Hol van már az egyórás cégbejegyzés?

„A bejegyzési kérelem elbírálásáról a cégbíróság az adószám megállapításáról szóló értesítést követő egy munkaórán belül határoz” – olvasható a januártól érvényes jogszabályban, amelyben korábban még az állt, hogy a cégbíróság a kérelem beérkezését követő egy munkaórán belül hoz döntést.

Az FN24 által megkérdezett ügyvéd szerint elsőre nem tűnt jelentősnek a változás, hiszen a korábbi gyakorlat az volt, hogy a benyújtás után szinte negyed órán belül megérkezett a tanúsítvány, amelyben benne volt egyebek közt az adószám és a KSH-szám. A gyakorlatban viszont most már akkor is bőven több, mint egy munkanap a bejegyzés (tehát nem 24, hanem akár 36 óra), ha az adóregisztrációnál zöld lámpát kap a kérelem. Ha viszont találnak valamilyen hiányosságot, akkor a törvény szerint 8 munkanapon belül kell döntenie az adóhatóságnak. Ha pedig egy vagy – rossz esetben – két hétvége is beleesik a 8 munkanapba, akkor az eljárási idő a cégbíróság számára már elérheti a 12 napot, vagyis akár a 290 órát – magyarázta a szakértő.

Már nem olcsó és nem gyors

Az ügyvéd szerint amellett, hogy a cégeljárásra mostantól még jobban oda kell figyelni, az egyszerűsített eljárás előnyei is jórészt megszűntek. Például amellett, hogy „az egy óra már nem egy óra”, az eljárás illetéke márciustól 50 ezer forintra emelkedett. A normál eljárásnál maradt a 125 ezer forint, így lecsökkent a kettő közötti jelentős különbség. Az ügyvédek felelőssége (bírságkockázata) szintén még nagyobb lett, márciustól eléri a 900 ezer forintot, és további problémát jelent, hogy a cégtörvény nem rendezi azt az esetet, amikor a nem megfelelően csatolt mellékletek nem a jogi képviselő hibájára vezethetőek vissza, hanem az ügyfél tett valótlan nyilatkozatot.

Nem csak az adózásnál több a papírmunka
vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Pregnant woman sitting in childbearing center
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.