A kormány legutóbbi lépése akár azt is jelentheti, hogy az önkormányzati választások előtt már nem kíván kényes kérdésekről egyeztetni az érdekképviseletekkel – bocsátkozott találgatásba az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkavállalói oldalának elnöke, a Liga szakszervezet vezetője Gaskó István.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter ugyanis még mindig csak ígérte, de nem hívta össze az OÉT-et, helyette levelet írt a tagoknak kedden. E szerint szeptember 25-ig kellene elküldeni a munkavállalói és a munkaadói oldalnak, milyen javaslatai vannak az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) jövő évi működésével kapcsolatban.
A szeptember 25-i javaslattételi időpontból kiindulva az Agrár Munkaadói Szövetség elnöke, a munkaadói oldal leköszönő vezetője, Balog István szerint sem elképzelhetetlen, hogy az önkormányzati választásokig már nem hívja össze a kormány az OÉT-et.
A munkavállalói oldalt mindenesetre nem hozza lázba az önkormányzati választás, és követelik a párbeszéd azonnali megkezdését.
Mit lépnek a kormányfelkérésre?
Balog István szerdán adta át a soros elnökséget az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ) elnökének, Zs. Szőke Zoltánnak. Az átadáson beszéltek a kormány felkéréséről is, és úgy döntöttek, hogy udvariasságból mindenképpen válaszolnak a levélre. Hogy mit, az majd a hétfői oldalülésen fog kiderülni, akkor alakítják ki az álláspontjukat.
Balogh István előzetesen csak annyit mondott, az is válasz lehet, ha azt mondják, hogy nem szeretnének változást az OÉT működésében.
A munkavállalói oldal is úgy látja: az OÉT működési szabályai rendben vannak. De nem kőbe vésettek, lehet rajtuk változtatni. Gaskó István azonban hangsúlyozta: ha a kormány módosítana, menet közben is megteheti a javaslatait. S ez nem jelenti azt, hogy a módosításig ne lehetne leülni a szociális partnerekkel.
A munkavállalói oldal nem fog válaszolni a felkérésre, mondván: az OÉT munkája a törvény szerint nem levelező tagozaton zajlik. Az oldalelnök össze fogja hívni a tagokat és megbeszélik, hogy mit lépjenek.
Halaszthatatlan ügyek
Elsősorban az elmúlt négy hónapban történtekről, az őket érintő új törvényekről mondanának véleményt a kormánynak a munkavállalók képviselői. Így például a Nemzeti Üdülési Alapítvány átalakításának szándékáról, a jövő évi költségvetéshez kötődően az adójogszabályok tervezett módosításáról, az adócsökkentési ígéretekről és a jövő évi béremelésekről.
Az év végéig nemcsak az adótörvények változásáról, hanem a minden évben programszerűen megvitatott kérdésekről, így a minimálbérről is határozni kell – értett egyet velük Balogh István. Sürget az idő, és feltétlenül szeretnék, ha ebből már nem maradnának ki – tette hozzá. A kormánynak készülő levélben jelezni fogják, melyek azok a kérdések, amelyek nem tűrnek halasztást.
Kifuthatnak az időből?
Nem lesznek könnyű tárgyalások, és lehet attól tartani, hogy ha csak októberben kezdődnek el, akkor halaszthatatlan ügyek végére esetleg nem kerül időben pont – aggódott Gaskó István. Ha például a minimálbérről nem sikerül december végéig megegyezni, akkor január elsején nem lehet emelés. Ekkor pedig a minimálbér mértékéhez kötött járadékok összege sem emelkedhet – figyelmeztetett.
Balogh István szerint, ha csak októberre hívják össze az OÉT-et, az még talán nem késő. Jobban szeretnék azonban, ha nem kellene addig várni. Úgy tudták, hogy augusztus utolsó, szeptember első hetében már tanácskozhatnak, s nem értik, miért húzza a kormány az időt. A sürgős feladatokon kívül vannak több éve folyó egyeztetések is, például a munkatörvénykönyv és a sztrájktörvény módosításáról, tehát folyamatosan lenne min dolgozni.
Volt érdekegyeztetés?
Nagy Anna kormányszóvivő nem régi kijelentésére, miszerint eddig is működött az érdekegyeztetés, mert ágazati egyeztetések voltak több szervezettel is, úgy reagált Gaskó István, hogy ő ilyenről nem tud.
Balogh Istvánnak sincs hasonlóról tudomása. Az agrárágazattal biztosan nem volt egyeztetés – tette hozzá. Csak július elején kérték fel levélben a szavazás előtt lévő adótörvény-módosítások véleményezésére az OÉT tagjait, aminek a munkaadói oldal eleget is tett. Levelükre választ nem kaptak. Ez a levélváltás azonban nem minősíthető érdekegyeztetésnek – jegyezte meg.
Ellenzékben még egyetértettek…
Gaskó István a FigyelőNet kérdésére elmondta, furcsállják, hogy a kormány levelet ír nekik, és azt kéri, hogy tegyenek javaslatot az érdekegyeztetés jövő évi rendjére. Az OÉT működését ugyanis törvény szabályozza, amelynek legutóbbi tavalyi változtatását a Fidesz és a KDNP képviselői kivétel nélkül megszavazták.
Ennek a véleményének Balog István is hangot adott (magánvéleményeként), hozzátéve: érthetetlennek tartja, mi szükség ilyen hamar egy újabb változtatásra. Az érdekképviseletek a módosítás óta sokkal szigorúbb feltételek mellett lehettek csak OÉT-tagok, komoly hitelességi vizsgálatokon mentek keresztül az idei év elejéig. Cserébe nem mellőzést vártak volna – tette hozzá.
Példátlan időhúzás
Az elmúlt 20 évben nem volt arra példa, hogy a kormány négy hónapig ne hívta volna össze az OÉT-et. Ezt elfogadhatatlannak tartja a munkavállalói oldal. Hiába kezdeményezték többször is a párbeszéd megkezdését, leveleikre nem kaptak választ. Úgy tűnik, mintha a kormány azt gondolná, hogy nincsenek is szakszervezetek – jegyezte meg Gaskó István. Korábban célzott már arra, hogy ha nem indul be a párbeszéd a kormány és a munkavállalói–munkaadói oldal között, akkor az „konfliktusok” kialakulásához vezethet.
A munkavállalói oldal az eddigieknél is erőteljesebben fogja nehezményezni, hogy minden korábbi ígéret ellenére még mindig nem hívta össze a kormány a tanácsot. Választ várnak a mikor kérdésére.
Balogh István nagyon lelkes volt még nyár elején, értékelte a kormány törvényalkotási lendületét. A gazdasági növekedést megcélzó gyors változtatásokat támogatták a munkaadói szervezetek. Szerették volna ugyan, ha az OÉT tagjainak véleményét is kikéri a kormány, de megértették, hogy a tempó ezt kizárta. Viszont most már semmi nem indokolja, hogy esetleg újra egyéni képviselői indítványok benyújtásával, az érdekegyeztetés mellőzésével folyjon a törvényalkotás – összegzett. Demokráciában a felek beszélnek egymással – tette hozzá.
