Üzleti tippek

Magyar sikerek az űriparban

admin
admin

2008. 09. 06. 15:00

A hullámok kutatásában és a technológia fejlesztésében ért el nemzetközi sikereket egy magyar középvállalat, amely a mobilkommunikáció mellet már az űriparban is megvetette a lábát - erről számol be az Üzlet&Siker. A magyar high-tech cégek esélyeit rontja, hogy az ország nem tagja az Európai Űrügynökségnek.

Huszonkilenc esztendős volt Kazi Károly, amikor életében először repülőgépre ült. A cége termékportfoliójában szereplő high-tech gyártmányokat a mobilkommunikáción kívül ma már a repülésben és az űrrepülésben is felhasználják. A magyar termékekkel rendkívül elégedett indiaiak felajánlották, hogy ha lesz magyar űrprogram, abban szívesen működnének együtt velünk.

Rossz körülményekből nőtt ki a sikersztori

A BHE Bonn Hungary Kft. résztulajdonosa a mostani szerb határ közelében, egy kisszállási bakterházban nevelkedett, ahol 14 éves koráig petróleumlámpa fényénél tanult, villany hiányában. Az általános iskola után a vasút által támogatott szakközépiskolába ment, szerencsére ilyen csak Budapesten volt. Onnan azonnal felvették a BME akkor slágernek számító villamosmérnöki karára, amelynek mikrohullámú ágazatán végzett.

A vasúttal kötött tanulmányi szerződése miatt természetes volt, hogy a szegedi vasúti igazgatóságnál kezd majd dolgozni, mert úgy tudta, ott rögtön lakáshoz juthat. Ez nem történt meg, ezért egy szobáért cserébe, ahol feleségével együtt lakott, öt évig maradt az egyetem kollégiumában nevelőtanárként. Közben az MTA Fizikai Kutatóintézetében dolgozott, ahol mikrohullámú aktív és passzív áramkörök, eszközök kutatásával és fejlesztésével foglalkozott.

Néhány év alatt egyetemi doktori címet szerzett. Ezt követően egyre gyakrabban vett részt külföldi konferenciákon, volt tehát alkalma szakmai kapcsolatokat építeni. Ennek köszönhető, hogy 1990-ben Japánba került, ahol a Yokogawa Electric Corporation nevű cég senior mérnökeként hasonló feladatai voltak, mint itthon. Két év múlva hazaköltözött, mert a gyerekek amerikai iskolába járatását anyagilag nem bírta a család, ő pedig visszament a rendszerváltás előtti kutatóintézeti állásába.

Német támogatással lépett tovább

Hamarosan úgy érezte, a fizetését támogatásként kapja, mert nem volt értelmes munkája. Szétnézett hát a versenyszférában, és miután megtudta, hogy egy érdekes fejlesztésre került sor a Bonn Magyarország Kft.-nél, 1993-ban átigazolt.

negyedszerre is nyertek

2003-ban próba szerencse alapon indultak az Üzlet & Siker pályázatán, és elnyerték a Minősített Vállalkozás-címet. A következő évben újra sikerrel jártak, ezért 2005-ben is bizakodtak, de nem nyertek, 2006-ban viszont kategóriagyőztesek lettek. Tavaly ismét elnyerték a címet.

A cég 75 százaléka egy Bonn vezetéknevű német tulajdonában volt, a többit Solymosi János birtokolta, aki ma is társtulajdonos, illetve a cég kereskedelmi és marketingigazgatója. A közös cég arra alakult, hogy a németeknek kutatást, fejlesztést és gyártást végezzen Magyarországon, illetve a termékeiket forgalmazza. A többségi tulajdonos azonban nem hozott ide jelentősebb megbízást, bérmunkát, a német termékek viszont nagyon drágák voltak, az éppen megtorpant magyar gazdaságnak pedig nem volt arra pénze, hogy közel milliárdos projekteket érő beruházásokat indítson, például katonai radarok megvásárlására.

A cég munkatársai ezért úgy határoztak, hogy az előremenekülést választják, és saját fejlesztésekbe vágtak. Néhány visszatérő megrendelés mellett három-négy évig egyik projekttől a másikig éltek. Az évtized közepén lassan beindult a szekér, itthon is valós igények merültek fel a hazai tudás alkalmazása iránt, elsősorban a mobiltelefónia területén. Azóta már több külföldi szolgáltató mellett minden magyarországi mobilcégnek beszállítói.


Ázsiai expanzió

Közben külföldi, főként indiai és dél-koreai cégektől is kaptak megrendelést. Ennek eredményeként az 52 dolgozó ma már éves átlagban 35–40 féle – részben, vagy teljesen új – terméket állít elő. Közülük számosat igény szerinti specifikációra fejlesztenek ki és gyártanak.

„Az idő előrehaladtával egyértelművé vált, hogy a cég meg tud állni a saját lábán, miközben a német fél üzletpolitikájának nem vált szerves részévé” – mondta Kazi Károly, akit időközben ügyvezetővé választottak. A háromtagú magyar menedzsment kezdeményezésére – a német fél pozitív hozzáállásának is köszönhetően – több lépcsőben, 2000-re többségi magyar tulajdonba került a cég, csak 26 százalékos tulajdonrész maradt a németeknél. Tavaly ősszel pedig a cég megvásárolta az említett 26 százalékot is.

Sikerek az űrkutatásban is

A BHE Bonn Hungary Elektronikai Kft. árbevételének 30 százaléka külföldről származik, főként Indiából és Dél-Koreából, illetve egyre növekvő mértékben az EU tagállamaiból. A mobilterületen érintett cégek árbevételére általában jellemző a hullámzás, ez pedig egy kisebb méretű cég esetében nehezen kezelhető. Ezért úgy döntöttek, hogy több lábra állnak. Tavaly együttműködési megállapodást írtak alá a Talentis Csoporttal arról, hogy Űripari Technológiai és Tesztközpontot hoznak létre közösen, 2,2 milliárdos beruházással.

A BHE a magyar űripar zászlóshajójaként egyébként már számtalan nemzetközi feladatban vett részt. A BHE vezetője szerint a magyar állam számára is jó lenne, ha végre tagjai lennénk a NASA európai megfelelőjének, az ESA-nak (European Space Agency), mert éves szinten a tervezett beruházás összegének akár duplája kerülhet vissza megrendelésként a magyar high-tech kutatás-fejlesztésbe.

Egy másik terv szerint a BHE jövő év végére új telephelyre költözik. EL-Tech Center Kft. néven a BHE és az ingatlanfejlesztés, vállalkozásfejlesztési és inkubációs szolgáltatások területén tapasztalattal rendelkező ISC Kft., valamint a Carinex Kft. és a Technoorg-Linda Kft. teljesen magyar tulajdonú projektcéget hozott létre az idén. Egy úgynevezett Elektrotechnikai Technológiai Központot hoznak majd létre, hogy magukhoz csalogassák a többi hasonló területen kutató és üzletelő magyar cégeket.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Szkopje, 2018. október 5.
Nikola Gruevszki volt  macedón miniszterelnök a macedón fellebbviteli bíróságra érkezik Szkopjéban 2018. október 5-én. A bíróság megerõsítette a Gruevszki ellen hivatali visszaélés miatt kiszabott kétéves börtönbüntetést. A politikust májusban ítélte el egy szkopjei bíróság amiatt, hogy miniszterelnökként befolyást gyakorolt egy páncélozott Mercedes beszerzésére kiírt pályázat kimenetelére, és a gyõztesnek kihirdetett autókereskedõ utólag jutalékot fizetett neki, illetve õ maga személyes használatra is igénybe vette a luxusautót. (MTI/EPA/Georgi Licovszki)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.