Üzleti tippek

Többeken lenne kisebb adóprés

admin

2008. 03. 20. 10:34

A kormány három adóreform-tervezetével szemben egy negyedik változatot ajánl László Csaba volt pénzügyminiszter a Figyelő legfrissebb számában. A koncepció fontosabb elemei a következők: a GDP 3 százalékára rúgó, 800–900 milliárd forintos adócsökkentés, egykulcsos szja, ingatlanadó, némi áfa-emelés és az eddiginél egyszerűbb adórendszer.

Menü az adócsomaghoz

TEHERCSÖKKENTŐ TÉTELEK
● Az osztalékadó megszüntetése
● A kisadók (kulturális és innovációs járulék, szakképzési hozzájárulás, rehabilitációs járulék) megszüntetése
● A nagyon magas jövedelműek számára nominális járulékplafon bevezetése
● A kiegészítő adók (4 százalékos szolidaritási teher a magánszemélyek, illetve a vállalkozások részéről) megszüntetése
● Az iparűzési adó eltörlése
● 10 százalékos munkáltatói járulékcsökkentés
● Egykulcsos szja bevezetése

BEVÉTELNÖVELŐ TÉTELEK
● 2-3 százalékpontos áfaemelés
● Egységes, kötelezően kivetendő értékalapú ingatlanadó bevezetése
● A zöld adózás felülvizsgálata
● A kedvezmények, kivételek további gyomlálása

EGYSZERŰSÍTŐ TÉTELEK
● A járulékrendszer kétcsatornássá tétele
● A bevallási, befizetési, adminisztrációs rendszer egyszerűsítése
● Az önkormányzati adóapparátusok beolvasztása az APEH-ba
● Az adóhatóságokat gúzsba kötő elemek (például bizonyítási teher, becslési lehetőségek, készpénzfizetési szabályok, cégbírósági eljárások rendje) oldása

Kevés dologban van ma olyan széleskörű nemzeti konszenzus, mint abban,
hogy a magyar adórendszerrel komoly gondok vannak: régiós összevetésben
magas az adóteher, a rendszer széttagolt, szűk az adóalap, s a
beszedéssel is gondok vannak – írja a Figyelő csütörtökön utcára kerülő
friss lapszámában László Csaba. E felsorolás alapján látszólag egyszerű a válasz arra a kérdésre, hogy milyen adóreformra lenne szüksége a magyar gazdaságnak. Címszavakban: adócsökkentés, egyszerűsítés, stabilitás, kiszámíthatóság, ellenőrizhetőség, az adó- és járulékalap szélesítése, a költségvetési hiánycél figyelembe vétele. Egyszerű alapelvek, de a megvalósítás módja már korántsem ilyen könnyű.

A legfontosabb kiindulópont, hogy a versenyképességen csak érdemi adócsökkentéssel lehet javítani. Mind a megítélés, mind a valós jövedelem folyamatok szempontjából egy, a kormány által javasolt, a GDP 1 százalékát sem elérő, elaprózott adócsökkentés nem hozna érdemi változást. Első lépésben a GDP mintegy 3 százalékára rúgó, utána pedig még két-három évig további 1 százalékpontos GDP-arányos adócsökkentés viszont már átütő eredménnyel járhatna. Az elmúlt évek nem teljesült ígéretei alapján az üzleti szféra már gyanakvó, és csak az azonnali lépéseket fogadja pozitívan.

Természetesen ez olyan kihívás elé állítja a költségvetési politikát, aminek nagyon nehéz lesz megfelelni. Egy százalékpontnyi GDP jövőre mintegy 300 milliárd forintot jelent (miközben például 1–1 százalékpont tb-járulék, illetve áfa 70–80 milliárd forintnak felel meg). Az első adócsökkentő lépésnek tehát valahol 800–900 milliárd forint körül kellene lennie. Az is egyértelmű, hogy a biztosan beszedhető bevételi többletekből ekkora összeg nem hajtható be. Bármennyire is nehéznek tűnik tehát, akkor sem úszható meg, hogy a kiadási oldalon további kiadáscsökkentő reformokat kelljen elindítani.

Nem kell az iparűzési adó

Ami a bevételi oldalt illeti, László Csaba több tételnek is hadat üzen, elsőként az iparúzési adónak. Ahogy megállapítja: az iparűzési adó, attól, hogy EU-konform, még a nemzetközi gyakorlattól eltérő hungarikum marad. Pontosan azokat a vállalkozásokat terheli leginkább, amelyek magas hozzáadott értéket termelnek, és nagy a növekedési potenciáljuk.

A jelenleg a munkáltatói járulék szintje is igen kirívóbban tér el a nemzetközileg szokásostól, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy e tételnél nem érvényesül semmilyen plafonja a befizetésnek. Egy százalékpontnyi tb-járulék mintegy 70–80 milliárd forintnak felel meg. A teljes iparűzési adó közel 500 milliárd forint, és a kiegészítő adó is több száz milliárdos tétel az államkasszában.

László Csaba tudja, hogy a kiegészítő adók és az iparűzési adó megszüntetése, valamint a munkáltatói járulék 10 százalékpontos csökkentésének egyidejű bevezetése kezelhetetlen helyzetbe hozná a költségvetést. Mindenképpen szükség van tehát a kiadások mérséklésére, avagy más bevételek növelésére – állapítja meg.

Érvek az egykulcsos szja mellett

Az adórendszer társadalmi hatásait illetően az egyik legvitatottabb kérdés, hogy az szja-ban a társadalmi szolidaritás érdekében progresszivitás érvényesüljön, vagy – az egykulcsos adó bevezetésével – a gazdasági hatékonyság szempontjai kerüljenek előtérbe. A régióban egyre több ország tér át teljesen vagy részlegesen az egykulcsos adóra – írja.

Az egyetlen komoly és valós társadalmi problémát felvető kérdés: elviseli-e a magyar társadalom, hogy csökken a magasabb jövedelműek adóterhe és nő az alacsony jövedelemmel rendelkezőké?

A válasz László Csaba szerint majdnem egyértelmű, nevezetesen, hogy az alacsonyabb adókulcs, akár látványosan csökkentené az adóelkerülők számát, s a szélesedő adózó kör összességében nagyobb bevételt eredményezne, aminek nyomán aztán tovább lehetne mérsékelni az adókat. Az alacsony jövedelműeknél kompenzálni lehetne az egykulcsos adó bevezetését, míg a magasabb jövedelműek aligha ágálhatnának az ingatlanadó bevezetése ellen.

Bevételi kompenzáció

A kiadások felülvizsgálata mellett a bevételi oldalon is körül kellene nézni. Az áfa 1 százalékpontos emelése mintegy 70 milliárd forintnyi többletbevételt hozna. Inflációs szempontból nem állítja, hogy kockázatmentes lépés, de egy 2–3 százalékpontos áfa-emelés is 200 milliárd forint körüli forrást teremthet az adócsökkentéshez. Ráadásul az áfa-változások eddigi tapasztalatai azt mutatták, hogy az inflációs hatások átmenetiek.

További 200 milliárd forintot hozhatna a büdzsének az értékalapú ingatlanadó László Csaba szerint, ami részben kompenzálná az iparűzési adó kiesését.

Egyszerűsítés, egyszerűsítés, és megint egyszerűsítés!

László Csaba szerint az adórendszer reformja, változtatása, nem nélkülözheti az egszerűsítést sem, ami nem csak a sok bosszúságtól kímélné meg az adóalanyokat, de akár növelné is a bevételeket. Javaslatai szerint a munkáltatói és munkavállalói járulékot egyben kellene kezelni, folytatni kellene a bevallási, befizetési, és az adminisztrációs rendszer egyszerűsítését.

Más filozófiájú ellenőrzésre van szükség

László Csaba úgy véli, az egész adóigazgatás jogi hátterét érdemes áttekinteni. A bizonyítási teher, a becslési lehetőségek, a cégbírósági eljárások, az adatvédelem kérdései, házipénztár, ellenőrzési lehetőségek, a lehetséges szankciók mind olyan gócpontok, amelyek sok tekintetben még ma is gúzsba kötik az adóhatóságokat – állítja. Hasonló tabukat feszeget a készpénzfizetési lehetőségek korlátozása, és a kötelező bankszámlán keresztüli pénzmozgás előírása.

A szankciók felülvizsgálatát is érdemes napirendre tűzni. Az adózásért felelős vezetők személyes felelőssége például határozottan növelte az adótudatosságot az Egyesült Államokban – mondja a volt pénzügyminiszter.

Speciális adóbíróságokra van szükség

Az adózás ma már külön tudományágnak tekinthető, ezért valószínűleg sokat javítana az adóügyekben történő ítélkezés gyorsaságán és színvonalán specializált adóbíróságok felállítása. Egyértelmű határidők megszabása is sokat segíthetne.

Féléves előkészítés

A fenti javaslatok némelyike pár hetes kodifikációs munkával előkészíthető, de a többségéhez legalább fél év kell. Egyes területeken a változások csak 2–4 év után jelentkeznek. Egy ilyen adóreformhoz már csak azért is szükség van minimum fél évre, mert ennyi idő biztosan kell ahhoz, hogy a becslésem szerint legalább 400–500 milliárd forintnyi kiadáscsökkentést hitelesen előkészítse a kormány.

Összegzésképpen László Csaba állítja: átfogó adóreform nélkül nincs érdemi versenyképesség-javulás. Nehéz lesz, de muszáj hozzákezdeni. Különösen nagy most az egész politikai elit felelőssége – teszi hozzá a Medgyessy-kormány pénzügyminisztere.

Olvassa el László Csaba tanulmányát a Figyelő e héten megjelent számában!

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.