Az SAP kétféle integrált vállalatirányítási rendszert fejlesztett ki a kis- és középvállalatok számára: az SAP Business One-t, illetve a mySAP All-in-One-t. Miben tér el egymástól a két termék, és milyen vállalatnak tudná ajánlani az egyiket és a másikat?
A két termék kétféle irányból közelíti meg ugyanazt a szektort. A mySAP All-in-One az SAP termékpalettáján régóta meglévő nagyvállalati megoldás, a mySAP Business Suite funkcióinak felhasználásával kialakított előrekonfigurált, teljes körű iparágspecifikus megoldásokat jelent. Tehát a termék maga azonos a mySAP Business Suite-tal, annak bevezetését gyorsítja meg, és ezáltal teszi könnyebben elérhetővé a partnerek által kialakított egyes iparági megoldásokat.
A SAP az üzleti szoftvermegoldások vezető nemzetközi szállítója.
Jelenleg 120 ország több mint 28 200 vállalata mintegy 96 400 telepített példányt futtat az SAP szoftvereiből – a kis- és középvállalatok szükségleteire szabott megoldásoktól kezdve a globális szervezetek működésének minden szintjét lefedő, átfogó alkalmazáscsomagokig.
Az SAP Business One funkciói moduláris elemekből épülnek fel, konfigurálással képes alkalmazkodni a kisebb tevékenységi kört ellátó cégek általános igényeihez.
Mind a két termékünk könnyen telepíthető és bizonyos előkonfigurált alkalmazásokat tartalmaz. Az SAP Business One általános funkcionalitását egy beépített integrációs eszközzel lehet csak kiegészíteni speciális területek igényeinek megfelelően. Az All-in-One tartalmazza e megoldások többségét. Mivel az SAP Business One-t más platformon fejlesztették ki egy általános funkcionális megoldással, nem igényel jelentős mértékű közvetlen tanácsadói tevékenységet, ezáltal a bevezetési ráfordítás költsége lényegesen kisebb.
A két megoldás közötti választást befolyásolja a cég nagysága, a szükséges funkcionalitás, a cég várható növekedése. Az SAP partnerei a megfelelő ismeretek birtokában segíteni tudják az érdeklődőket abban, hogy melyik terméket válasszák.
Az SAP a közép-európai régióban elsőként Magyarországon hozta létre új kutatás-fejlesztési központját. Miért éppen Budapest mellett döntöttek? Milyen szerepet szánnak az új központnak?
Az SAP régóta azt az üzletpolitikát folytatja, hogy nem egyetlen központból irányítja a kutatási tevékenységét, hanem decentralizált fejlesztési központokat hív életre, különböző országokban. Magyarországot elsősorban azért választottuk, mert magyar humán erőforrás színvonala európai viszonylatban is kiemelkedő.
Miért tartják fontosnak, hogy támogassák az Üzlet&Siker projektet, amelynek lapunk az egyik pillére?
Úgy gondoljuk, hogy az Üzlet&Siker projekt sokat tesz a hazai kis- és középvállalatok versenyképességének növeléséért. Nagyon hasznosnak tartjuk például az Üzlet&Siker Minősített Vállalkozás Díj auditrendszerét, amely közvetlen visszacsatolást kínál a vállalatoknak kultúrájukról.
Idén várhatóan a GDP 5 százaléka körül lesz az államháztartási hiány. Ön szerint milyen intézkedésekkel lehetne a leghatékonyabban csökkenteni?
Az államháztartási hiány csökkentésének leghatékonyabb eszköze, ha a pártok félreteszik ellentéteiket, és mondjuk előveszik Sárközy Tamás koncepcióját a közigazgatási reformról, majd
következetesen megvalósítják.
A működési modell átalakítását kell megcélozni, nem a létszámcsökkentés a fontos. Hatékonyabbá és olcsóbbá kell tenni a közigazgatási szervek tevékenységét, ehhez korszerűbb szabályozási struktúrára van szükség.
Emellett a szociális ellátórendszerek reformja sem halogatható tovább. Sajnos az egymást követő kormányok késedelméért a gazdaság és a társadalom egyaránt borsos árat fizet.
Sokak szerint Magyarországnak is be kellene lépnie az országok közti adóversenybe, ha meg akarja őrizni versenyképességét. Ön szerint mik az előnyei és hátrányai a jelenlegi magyar adórendszernek a kis- és középvállalatok szempontjából?
Nyilván nem mondok újat, ha a hátrányt az adórendszer kiszámíthatatlanságában és a magas adóterhekben látom. A legfőbb gond az állandó változás, a napi politikai csatározások megakadályozzák a hosszú távú, stabil adókoncepció kidolgozását.
Az adónemek állandóan változnak, lassan már füstadó is lesz, mint a középkorban. Ráadásul a gyakori változtatások összességében érdekes módon majdnem mindig a terhek növekedésével járnak.
Ha összehasonlítjuk például az SAP magyarországi és németországi működésének adóterheit, akkor azt látjuk, hogy magyarországi tevékenységünk a kezdetektől fogva igen jelentős többletteherrel jár.
A hosszú távú stratégia hiánya kutató-fejlesztő központunk növelésére is kihatással lehet. Másrészt azt gondolom, hogy a legracionálisabb tervezés is gyakran félresiklik, mivel a központi közigazgatásban nincs naprakész információs irányítási rendszer, amely pontosan megmondaná, hogy mennyi bevétele is van az államnak, és azt mire költi. Ha valaki úgy irányítaná a vállalatát, mint ahogy egy minisztérium ma működik, akkor nagyon gyorsan lehúzhatná a rolót.
Az utóbbi hetekben felélénkült a vita az euró 2010-es bevezetésével kapcsolatban. Ez mennyire játszik lényegi szerepet a konvergencia-kritériumok teljesítése szempontjából?
Az euró bevezetésének kérdése szerintem versenyképességi kérdés: a GMU csatlakozáshoz megkívánt feltételek teljesítése az ország versenyképességének fokmérője, elérése az országnak is elemi érdeke, ezért ambiciózus célokat kell kitűznünk. A cél: olyan dinamikus fejlődés, amely a versenyképes gazdaságon alapul. A céldátum elérése az ország nemzetközi megítélését befolyásolja leginkább, emiatt nem lehetünk utolsók az újonnan csatlakozott országok között. Ha például Szlovákia, Szlovénia vagy Észtország megelőzne bennünket – és erre komoly esély van –, az nagyon negatív jelzés lenne a külföldi befektetők számára, és ezáltal a magyar gazdaság is komoly versenyhátrányba kerülne.
