Üzleti tippek

Céges tréning uniós pénzen

admin
admin

2005. 11. 03. 08:00

Pályázat révén EU-forrásokból fedezhetik alkalmazottaik képzését, tréningjét a kis- és középvállalkozások, sőt még MBA-re is fordíthatják a pénzt. A kiírás folyamatos, 2006 végéig, de fogytán a keret.


Szempontok pályázóknak:

A HEfOP 3.4.1 pályázaton általában a 10 fő feletti cégeknek érdemes részt venniük a költséghatékonyság miatt.

Bár a konzorcium nem előny és nem követelmény a pályázat beadásakor, a társulás is megfontolandó a kicsik számára, a költségek leszorítása végett. Így például egy nyelvi képzés esetén nem csak egy-egy ember lesz majd a különböző szintű csoportokban, vagy az értékesítőknek szóló tréningre is összejöhet egy 3 fős csoport, ami a képzés szempontjából nagyon kedvező létszám, mégsem olyan drága, mint ha egy vállalat egyetlen értékesítőjének szerveznének tréninget.

Kiss Csabától, a HEFOP Irányító Hatóság munkatársától az Üzlet&Siker arról értesült, hogy még ebben az évben a HEFOP 3.4.1-hez hasonló új pályázatot írnak ki, kifejezetten mikrovállalkozásoknak, hogy a költséghatékonysági problémákat kiküszöböljék.


 

Először 2004-ben hirdette meg a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) a vállalkozói készségek és a munkavállalók alkalmazkodóképessége fejlesztését célzó képzések támogatására a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 3.4.1 pályázatot.

A program nagyon sikeresnek bizonyult: tavaly 141 pályázat érkezett, idén június óta már a háromszázat is elérte a benyújtott igénylések száma.

Meglehetősen nagy a kis- és középvállalkozások érdeklődése, mivel olyan képzésekre, tréningekre költhetnek, amelyekre egyébként nem tudnák elküldeni munkavállalóikat, hiába lenne rá nagy szükség.

A HEFOP pályázatokon jellemzően magas a támogatási intenzitás: nem ritka, hogy a pályáztatott projekt költségeinek 100 százalékát megnyeri egy cég, de a 80–90 vagy akár 60 százalékos arányú támogatás is kiemelkedőnek mondható a többi pályázathoz képest.

A cégek előleget is igényelhetnek a projekt elindítására. A kedvező adatok ellenére a kis- és középvállalatok még mindig ódzkodnak a pályázatoktól: nem hiszik el, hogy van esélyük a források elnyerésére.

Tréningektől az OKJ-s képzésekig

A HEFOP 3.4.1 pályázat forrásaira szakosított és általános képzések projektterveivel lehet pályázni.

Szakosított képzésnek számít, amikor olyan készségekre tehetnek szert a résztvevők, amelyeket az adott vállalatnál hasznosíthatnak.

Az általános képzések ezzel szemben olyan kompetenciákat és készségeket fejlesztenek, amelyek általában véve hasznosíthatók más vállalatoknál is, így növelik az alkalmazottak munkaerő-piaci értékét.

„A legtöbb képzési igény a szervezetfejlesztéshez kapcsolódóan mutatkozik: csapatépítő, kommunikációs és menedzsmenttréningekre igényelnek támogatást a cégek – mondta el az Üzlet&Sikernek Kiss Csaba, a HEFOP Irányító Hatóság munkatársa. – Ezek mellett sokan pályáznak még nyelvi, informatikai, az Országos Képzési Jegyzékben található egyéb képzések támogatására, de már az is előfordult, hogy MBA programon való részvételt is támogattunk.” A lényeg az, hogy a benyújtott projekt legalább 3, legfeljebb 24 hónapos képzéseket tartalmazzon.

„Nagyon jó lehetőség ez a pályázat a kisebb cégeknek, hiszen a szervezetfejlesztési eszközök alkalmazása eddig nem volt elterjedt körükben. A 250 ezer forintos tréneri napidíjat nem tudják megfizetni, a pályázattal viszont csak néhány tízezer forintot kell önerőből finanszírozniuk” – emelte ki Lukács János, a kifejezetten kkv-kra szakosodott Vanessia vállalkozásfejlesztési és pályázati tanácsadó kft. ügyvezető igazgatója.

Az idén beadott pályázatok közül huszonhármat már nyertesnek ítélt az Irányító Hatóság bizottsága. Tavaly összesen 66 támogatási szerződést kötöttek, az ő esetükben már elindultak a projektek, a kifizetések következnek.

Érdekes, hogy nyugat-magyarországi régióból alig érkeznek pályázatok.

„A legaktívabbak a közép-magyarországi és budapesti cégek, ennek megfelelően a nyerési arány is az ő körükben a legnagyobb” – árulta el Kiss Csaba.

Rajtuk kívül még a borsod-abaúj-zempléni és szabolcs-szatmár-beregi székhelyű cégek is érdeklődnek a program iránt. Az ezekben a megyékben megtartott információs napokon mindig sok vállalkozás képviselteti magát, míg Győrött összesen két cég érdeklődött a rendezvény iránt.

Egyre többen nyújtanak be pályázatot a 3.4.1-re, de még mindig megéri pályázni, hiszen az Irányító Hatóság adatai szerint 65 százalékos a nyerési arány. Ráadásul az elutasított projekteket újra lehet pályáztatni, ha a kifogásolt formai és tartalmi hibát kijavítják. Tavalyhoz képest az igényelhető támogatás összege is megnőtt, 18 millióról 50 millió forintra. Általában azonban csak 6-8-10 millió forintra pályáznak a cégek, vagyis az igényelhető átlag alatt maradnak.

A pályázati kiírás folyamatos beadásra ad lehetőséget 2006. december végéig. Kiss Csaba szerint valószínűleg hamarabb le kell zárniuk a pályázatot, mert el fog fogyni a hétmilliárd forintos keret. Amikor az odaítélhető teljes támogatási összeg 90 százalékát már lekötötték, azt az Irányító Hatóság közleményben hozza nyilvánosságra, és azután már csak 30 napig lehet pályázatot benyújtani.

Gyakran támogatott projektek:

• Csapatépítő tréning
• Menedzsmenttréningek
• Kommunikációs tréningek
• Nyelvi képzések
• Informatikai képzések
• OKJ-s képzések


Mit akarunk és kivel?

„Megfelelő előkészületek nélkül nem lehet ilyen komoly programba belekezdeni” – hívja fel a figyelmet Lukács János, a Vanessia tanácsadó cég ügyvezetője. Átgondolatlan képzési terv beadásának nincs értelme, a cégeknek pontosan kell tudniuk, milyen tudásra, kompetenciákra lesz szükségük egy vagy két év múlva.

Az sem árt előre tisztázni, hogy kik a cég kulcsmunkatársai, hiszen az ő képzésükbe érdemes invesztálni.

„Nem szerencsés, ha a kétéves projekt alatt jön rá az ügyvezető, hogy tulajdonképpen más a kulcstevékenységük és más alkalmazottakra fognak építeni a jövőben – mondja Lukács János. – Ezért mi mindig azt javasoljuk, hogy ha nem is kötelező, de mindenképpen érdemes a cégeknek a humánerőforrás-fejlesztés projekt előtt egyfajta szervezetfejlesztésen is átesniük.”

Különösen nehéz dolguk van ebből a szempontból a kkv-knak, hiszen általában nincs humán erőforrás szakemberük, aki könnyebben állítana össze egy ilyen tervet. Egyéni képzések minden kis cégnél előfordultak már, de azok általában nincsenek rendszerbe szedve. Így a legtöbbször külső segítségre szorulnak a pályázati és humánerőforrás-fejlesztési terv összeállításakor.

„Ha a komplex fejlesztési terv az asztalon van, a pályázat már gyorsan elkészül” – véli a Vanessia ügyvezetője.

Tapasztalataik szerint egyébként a kkv-k vezetői a legtöbbször attól tartanak, hogy nem lesznek képesek szakmai kontrollt gyakorolni a terv végrehajtása alatt. A projekt sikerességét mutató indikátorokat már az elején be kell építeni a tervekbe. A mérőszámok előzetesen bevállalt értékeit pedig produkálniuk kell a pályázóknak.

A másik buktató, amire a kkv-k gyakran nem is szoktak felfigyelni, az a projekt időigénye. A kisvállalatok nem engedhetik meg maguknak a munkaerő kiesését. A képzések azonban javarészt munkaidőben folynak, így a résztvevőket nélkülözni kell – bár a képzés idejére eső munkabérre szintén igényelhetnek támogatást a pályázók.

„Ajánlatos előre kiszámolni a cég és a munkavállalók terhelhetőségét, és ennek megfelelően összeállítani a képzési terv ütemezését” – javasolja Lukács János.

A tanácsadó cég munkatársai szerint az is teher a vállalkozóknak, hogy előre kell gondolkodniuk. A kicsik egyik hátránya ugyanis, hogy elsodorják őket a napi szintű, operatív problémák, és kevés energiát fordítanak a hosszú távú tervezésre, a stratégiára.

Mikor nyílik a kassza

A pályázatok utófinanszírozásúak, vagyis a projektet önerőből kell elindítaniuk a cégeknek, majd a számlák benyújtásával bizonyíthatják a képzés előrehaladását, és lehívhatják a nekik ítélt támogatásból a megfelelő összeget.

„A győztesek kihirdetése után a cégek legtöbbször megvárják a támogatási szerződés aláírását, mivel ez garantálja a támogatási összeg gyors átutalását – előlegként, vagy utófinanszírozásban” – mondja Lukács János. Csak akkor indítják el a projektet a támogatási szerződés megkötése előtt, ha olyan képzési elemekkel kezdődik, amelyeket a pályázattól függetlenül végrehajtanának.

„Előlegre is jogosultak a kkv-k, de általában nem veszik igénybe, mivel olyan banki garanciák szükségesek hozzá, amelyeket nehéz beszerezni” – mondja Kiss Csaba.

A támogatási összegre eső áfát a HEFOP pályázatok esetén a cégek nem igényelhetik vissza, de hozzászámíthatják a projekt elszámolható költségéhez.


 


vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.