Milyen szolgáltatásokat tartalmaz általában az irodabérlet?
• recepciót
• energiaellátás mérését
• közös területek takarítását
• az épület karbantartását
• őrzés-védelmet
Minden fejlődő kis- és középvállalkozás történetében eljön az a pillanat, amikor a cégvezetésnek el kell gondolkodnia a saját irodaház vagy bérelt helyiségek, az autóvásárlás vagy tartós bérlés, s a közüzemi energiaszolgáltatás vagy versenypiaci beszerzés lehetőségein. Az alábbiakban a céges ingatlan-, flotta- és energia-beszerzés különböző módozatainak előnyeit és hátrányait vetjük össze.
Irodagondok: szempontrengeteg
A cégesingatlan-bérlés vagy -tulajdonlás kérdése korántsem csak költség-haszon elemzés tárgya, komoly szerepet játszanak ugyanis olyan látszólag egymástól távol eső tényezők, mint például a cégpresztízs, a vállalati örökség vagy a logisztika – magyarázta Báthory Balázs, a Wallis Ingatlan Rt. vezérigazgató-helyettese. Nagyobb cégek vagy egy kisebb szegmens piacvezetői gyakran presztízskérdést csinálnak az irodaházból, telephelyből, s „kerül, amibe kerül” alapon beköltöznek akár a legdrágább ingatlanba is, ha az kellően előkelő helyen található. A másik végletet a raktárbázisok, gyártelepek jelentik. Bizonyos cégek ugyanis általában a „ki a városból” jelszót követik, s terjeszkedésre alkalmas, közlekedési szempontból előnyös területet keresnek.
Sajátos eset ugyanakkor mondjuk a fejvadász cégek esete, nekik könnyen elérhető, központhoz közeli, tömegközlekedéssel és személyautóval egyaránt jól megközelíthető irodára van szükségük.
A bérlés vagy tulajdonlás kérdését tárgyalva néhány kényszerítő tényezőtől sem lehet eltekinteni. Báthory Balázs szerint egy kisebb cégnek, amennyiben közbeszerzési okokból magas saját tőkeértékre kell törekednie, kézenfekvő megoldás egy saját irodaház. Azt lehet mondani, hogy a legtöbb ágazatban más módon jóval nehezebb megfelelő értékű „eszközre” szert tenni. Egy másik kényszerítő körülmény a vállalati örökség: egy a múltból megmaradt, általában még nem a mai kívánalmaknak megfelelően épített irodaházon az esetek többségében nehéz túladni.
Miért éri meg kilépni egy kkv-nak az energetikai versenypiacra?
• döntésével befolyásolhatja egy olyan költségét, melyre eddig semmilyen ráhatása nem volt
• néhány százalékkal alacsonyabb árat érhet el a közüzemi szolgáltatáshoz képest
• a közüzeminél kedvezőbb szerződési feltételeket köthet
A már említett presztízs és logisztikai szempontokon, illetőleg a kényszerítő körülményeken túl, vagy azoktól eltekintve, több százmilliós éves forgalom mellett Báthory Balázs szerint ma inkább megéri bérelni, mint tulajdonolni. Az első és legfontosabb érv e mellett, hogy a cég nem köti le tőkéje aránytalanul nagy részét egy ingatlan-beruházásban. Megmarad továbbá a rugalmassága: amennyiben bővíti tevékenységét, újabb irodákat bérel, ha pedig szűkíti, kiürít helyiségeket. Egyik esetben sem kell a fölös irodakapacitással törődnie, az az irodaházat üzemeltető cég gondja-baja.
Az is a saját irodaház építése ellen szól, hogy a cégek általában ritkán váltanak irodát, ezért nem nehéz megjósolni, hogy még egy a maga területén jól működő vállalat is valószínűleg pazarlóbb, gondatlanabb és gyakorlatlanabb lesz „élete első” irodaépítkezésében, mint egy profi fejlesztő-üzemeltető vállalkozás. És a saját irodaházzal kapcsolatos gondok korántsem fejeződnek be a kulcsátadással! A karbantartás, őrzés-védelem, energiaellátás ugyanis szintén a tulajdonos gondja – a már említett fölös kapacitások bérbeadásával együtt.
Mindezek fényében, ha kellően hosszú bérletet köt egy kis-közepes cég, azzal feltétlenül jobban jár, mint a tulajdonlással. A mostani piaci trendek is ezt támasztják alá: egyre elterjedtebb a bérlet, s a hazai irodaépítkezések üteme is töretlen.
Báthory Balázs
Áramot a piacról
Sajátos terület az energetikai piac, pontosabban a cég vagy vállalat energiaigényének kielégítése. A villamos-energetikai liberalizáció nyomán a nem lakossági, feljogosított fogyasztók kiléphetnek a versenypiacra, s ott akár a közüzeminél kedvezőbb feltételekkel szerződhetnek. A kis- és középvállalkozások esetében azonban könnyen előfordulhat, hogy egy cég, amely kiemelt fontosságú mondjuk a bankjánál, mert nagy pénzforgalmat bonyolít le, vagy a mobil szolgáltatójánál, mert sok alkalmazottja sokat telefonál, az energetikai piacon korántsem ennyire kiemelt fogyasztó, mert energiafogyasztása akár egy nagyobb családi házéval is összemérhető.
A piacnyitás részeként a villamos energetika területén működő több vállalat, köztük a piacvezető E.ON Energiakereskedő Kft. 2004 júliusa óta a 6,5 GWh-nál kevesebbet vételező fogyasztók számára is kínál termékeket. Az Üzlet&Siker értesülése szerint eddig több száz, ebbe a fogyasztói kategóriába tartozó ügyfél választotta az E.ON szolgáltatásait, s évi több tízmillió forintot takarítanak meg döntésükkel.
Persze ezen a piacon – ellentétben az olyan szektorokkal, mint például a telekommunikáció vagy az IT – nem jellemzőek a 30–40 százalékos kedvezmények, miként „vegyen áramot féláron” akciók sincsenek. Az iparági sajátosságok okán azonban már néhány százalékos megtakarítás is jelentősen csökkentheti a kiadásokat.
Kölcsön kocsival könnyebb?
A céges ingatlanok és az energiaellátás mellett a harmadik nagy falat az autóflotta fenntartása. „Két nagy tábor van…” – kezdi Dévai Gábor, a Wallis Autókölcsönző Kft. ügyvezetője. Az egyik tagjai abból indulnak ki, hogy „amit megveszünk, az a miénk”. Kétségtelen előnye ennek a felfogásnak a saját tulajdon, illetve az ebből fakadó biztonságérzet.
Mit tartalmaz általában az autó tartós bérleti díja?
• havi finanszírozást
• a casco és a kötelező biztosítást
• súlyadót
• üzembe helyezés költségét
• téliesítés díját (gumi, hűtőfolyadék)
• kötelező szervizeket
• a gépkocsi mozgatását
• asszisztant szolgáltatást (mentés, segítségnyújtás, csereautó)
Nem elhanyagolható hátrányokkal is jár ugyanakkor a gépkocsik vásárlása. Az egyik: az autók, amellett, hogy jelentős összeget kötnek le, bekerülnek a könyvekbe, s ott szükségképpen „értékcsökkennek”. A másik: saját tulajdonú gépjármű esetén kalkulálhatatlan a költségszerkezet. A tulajdonos ugyanis hajlamos csak a vételi árat vagy a lízingdíjat nézni, esetleg még kalkulál a biztosítással, de a szervizektől vagy a téliesítés költségeitől, s az esetleges baleseti károktól hajlamos eltekinteni.
Dévai Gábor szerint a másik tábor úgy gondolkodik, hogy például egy kisebb cégnek szükséges 4-5 autó 10–20 millió forint lekötése helyett jól tervezhető módon, teljes mértékben elszámolható és áfa-visszaigénylésre jogosító havi bérleti díjért is megkapható. Különösen igaz ez a kis- és középvállalatok esetében, amelyek beszerzéseiknél nem tudnak flottakedvezményt érvényesíteni a kereskedőknél.
Az is a bérlés mellett szól, hogy baleset vagy műszaki hiba esetén a bérlő néhány órán belül csereautót kap, akár vidéki helyszínen is, folytathatja munkáját, míg a biztosítási és szerviz ügyintézés a bérbeadót terheli. Hasonlóan a téliesítés gondjai sem a bérlőt terhelik, sőt az is elképzelhető hogy télen és nyáron két különböző modellel jár a bérlő.
Az árakról szólva Dévai Gábor példaként említette, hogy 6–12 hónapos bérlet esetén egy alacsonyabb kategóriás Opel Corsa körülbelül havi 130 ezer forinttól bérelhető (plusz áfa), míg mondjuk egy középkategóriás Ford Mondeo 190 ezer forinttól. Az extrák persze alaposan megdobhatják az alapárat.
