Üzleti tippek

Jól ment a magyar szállásadóknak

admin
admin

2005. 09. 09. 00:00

Idén az első hét hónapban a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma kismértékben emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. A kereskedelmi szálláshelyek szállásdíjbevétele számottevően nőtt. Egyre többen érkeznek Nagy-Britanniából.

Központi Statisztikai Hivatal gyorsjelentése szerint 2005. január–júliusban a kereskedelmi szálláshelyekre 1,9 millió külföldi vendég érkezett, akik több mint 5,9 millió vendégéjszakát töltöttek el. 2004 azonos időszakához képest 7 százalékkal több vendég 2 százalékkal több éjszakát töltött el a szálláshelyeken. Az Európai Unió országaiból érkezett a külföldi vendégek közel háromnegyede, vendégéjszakáik száma megközelítette a 4,5 millió éjszakát.

A szálláshelyeken a legtöbb éjszakát eltöltő német állampolgárok 4 százalékkal kevesebb éjszakát vettek igénybe az előző év azonos időszakához képest. A fontosabb küldő országok közül kiemelkedő növekedést mutat a Nagy-Britanniából hazánkba irányuló vendégforgalom.

Kicsit javult a szobakihasználtság

A szálloda típusú egységek (szállodák és panziók) 3–5, a turista- és az ifjúsági szállók 15 százalékkal több – külföldiek által igénybe vett – éjszakát regisztráltak, az üdülőházak és a kempingek mérsékelt forgalomról számoltak be az egy évvel azelőttihez viszonyítva. A gyógyszállodákban 8 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el a külföldi állampolgárok. A külföldivendég-forgalom bővülése a Közép-Magyarország régióra koncentrálódott; Észak-Magyarországon és a Közép-Dunántúlon a tavalyihoz hasonló vendégforgalom, a többi régióban 3–7 százalékos csökkenés figyelhető meg.

A vizsgált időszakban a kereskedelmi szálláshelyek közel 2 millió belföldi vendéget fogadtak, akik 4,9 millió vendégéjszakát töltöttek el. A vendégek száma 5, a vendégéjszakák száma 3 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál. A szállodai forgalom nagyobb mértékben emelkedett az átlagosnál: 12 százalékos volt a vendégek, 10 százalékos a vendégéjszakák számának növekedése. A többi szállástípusban – a kempingek kivételével – a belföldivendég-forgalom mérséklődött. A Közép-Magyarország, a Közép-Dunántúl, a Dél-Dunántúl és a Dél- Alföld tervezési-statisztikai régiókat jelentős (5–9 százalékos) fellendülés jellemezte.

A szállodák átlagosan 45,8 százalékos szobakihasználtsággal működtek, ez az előző év azonos időszakában 44,5 százalék volt. A kereskedelmi szálláshelyek összesen 117,8 milliárd forint bevételt értek el az első hét hónapban, ami folyó áron 14 százalékos növekedésnek felel meg, viszonyítva a 2004 azonos időszakához. Ezen belül a szállásdíjbevétel 14, a szálláshelyi vendéglátás 1, az egyéb szolgáltatások bevétele 30 százalékkal nőtt. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ág együttes fogyasztóiár-indexe január–júliusban 6 százalékos növekedést jelzett a megelőző év azonos időszakához képest.

2005. július 31-én közel 3000 kereskedelmi szálláshely, ezen belül 814 szálloda üzemelt az országban. 2004 júliusához képest a működő szállodák száma 10-zel csökkent, a rendelkezésre álló szállodai szobák száma közel azonos volt az egy évvel korábbival.

A többség átutazott vagy vásárolt

2005 II. negyedévében 8,6 millió külföldi látogató érkezett Magyarországra, 69 százalékuk – az első negyedévhez hasonlóan – egynapos (éjszakázás nélküli), 31 százalékuk többnapos látogató volt. 2005 II. negyedévében az előző év azonos időszakához képest 5 százalékkal növekedett az egynapos látogatók száma. A többnapos látogatásokon belül az 1–3 napos látogatók aránya 2 százalékponttal nőtt, a négy vagy annál több naposoké 2 százalékponttal mérséklődött az előző negyedévhez képest.

A külföldiek összes eltöltött ideje 2005 II. negyedévében az egy évvel korábbi év azonos időszakához képest 11 százalékkal 22 millió napra csökkent. Az egynapos látogatók által eltöltött idő 5 százalékkal nőtt, így 6 millió napra emelkedett. A többnapos látogatásokon belül az 1–3 naposok eltöltött ideje nem változott az előző évihez képest, a 4 vagy többnapos látogatók által eltöltött idő 5 százalékos csökkenést mutat.
Az egynapos utazók legfontosabb céljai az átutazás (41 százalék) és a vásárlás (33 százalék) voltak. A turisztikai céllal érkezők aránya 18 százalék, amelyben a szabadidős turizmusnak meghatározó szerepe volt. A hosszabb tartózkodás esetében lényegesen meghatározóbb a szabadidős (72 százalék) és az üzleti cél (11 százalék). Ebben a csoportban a vásárlási céllal érkezők aránya 3 százalék, az átutazóké 7 százalék.

A külföldi látogatók 2005 II. negyedévében 217 milliárd forintot költöttek el hazánkban. Az egynapos látogatásokból származott a bevételek 26 százaléka, 55 milliárd forint. Az egynapos látogatások esetében vásárlásra költöttek a legnagyobb mértékben a hazánkba látogatók: az összes bevétel 59 százalékát, 32 milliárd forintot – a szabadidős céllal érkezők költése 10 milliárd forint (17 százalék), az átutazóké 9 milliárd forint (17 százalék) volt. A többnapos látogatók 161 milliárd forint értékben vették igénybe hazánk turisztikai szolgáltatásait. A többnapos látogatók kiadásainak nagyobb része (75 százaléka), 122 milliárd forint a szabadidős utakhoz, 15 százaléka (25 milliárd forint) az üzleti utakhoz kötődött. Az összes külföldi költéséből származó bevétel 61 százaléka, 131 milliárd forint kötődött a szabadidős turizmushoz. Az üzleti céllal érkezők 26 milliárd forintot költöttek, ez a bevétel 12 százaléka.

2005 I. negyedévében a lakosság 21, a II. negyedévben 26 százaléka vett részt többnapos utazáson. 2005 I. félévében a belföldi utazások fele ismerős meglátogatása, illetve vásárlás céljából történt. Az öt- és többnapos utazásokra 45 százalékban üdülési célból került sor.

4,4 millióan mentek külföldre

A magyar lakosság 2005 II. negyedévében csaknem 4,4 millió alkalommal látogatott külföldre. A külföldre utazók 64 százaléka (2,8 millió fő) egynapos, 36 százaléka (1,6 millió fő) többnapos látogató volt. A lakosság közel 12,9 millió napot töltött el külföldön. Ennek 22 százalékát az egy-, 78 százalékát a többnapos látogatások tették ki.

A lakosság külföldi átlagos tartózkodási ideje 2,9 nap, a többnapos utazásoknál 6,4 nap volt. Az egynapos utazások céljai között a vásárlás (71 százalék) volt a meghatározó. A turisztikai célból utazók aránya 23 százalék, amelyből a szabadidős turizmusnak volt számottevő szerepe. A munkavégzés miatt utazók aránya 6 százalékos volt. A többnapos utazások esetében a szabadidős és az üzleti cél jelentős (92 százalék), a vásárlási célból utazók aránya 3, a munkavégzési célból utazóké 4 százalék.

Az utazók 63 százaléka az Európai Unió területére utazott. Az egynapos látogatóknál Szlovákia, a többnaposaknál Ausztria volt a legkedveltebb úti cél. Az utazóknak kevesebb mint 3 százaléka hagyta el kontinensünket.
A külföldre látogatók 158,8 milliárd forintot költöttek el. A lakosság kiadásai az egy- és többnapos utazók között 20–80 százalékban oszlottak meg. Mindez azt is jelenti, hogy az utasforgalmi export és import pozitív egyenlege 2005 II. negyedévében 58 milliárd forintot tett ki.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Tragikus hirtelenséggel

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.